Varel Freeman, a tágabb értelemben vett Kelet-Európa átalakulásának finanszírozására 1991-ben alakult londoni bank amerikai alelnöke kijelentette: az EBRD - jóllehet nem utolsó mentsvár hitelezési vagy finanszírozási szempontból - "továbbra is nyitva van", és csak decemberben 13 tranzakciót hajtott végre kedvezményezett térségében, félmilliárd euró értékben.
Amerre csak nézünk, tőkehiányt látunk, és azt, hogy egyébként életképes, szilárd hosszú távú kilátásokkal bíró cégek szorulnak külső finanszírozásra - mondta az alelnök. Az EBRD a nap folyamán közölte, hogy a kedvezményezett térségére adott idei növekedési előrejelzését az eddigi 3 százalékról 2 százalék alá csökkentette.
Freeman a kereskedelmi szektor kockázatvállalási hajlamának csökkenését illusztrálandó elmondta: korábban minden egységnyi értékű EBRD-finanszírozáshoz tipikusan négy-ötször annyi társfinanszírozás járult a magánszférából; ez az arány jelenleg kétszeres. Az alelnök a csütörtök este tartott helyzetértékelés során megerősítette: a bank az idén "drámaian növeli" tevékenységét a fejlettebb közép-európai országokban is, amelyekről a válság előtt még úgy tartotta, hogy 2010-ben már nem lesz szükségük az EBRD támogatására.
Az MTI kérdésére, hogy ezek szerint leállt-e a bank kivonulása ebből a térségből, az alelnök úgy fogalmazott: megfordult a Közép-Európában eszközölt finanszírozások értékcsökkenésének folyamata. Freeman szerint a közép-európai kedvezményezett országok az idén a tervezettnél 500 millió euróval több új finanszírozást kapnak az EBRD-től, amivel a kétszeresére növekszik a korábban előirányzott összeg.
A londoni bank már hetekkel ezelőtt bejelentette, hogy a válságra tekintettel 2009-ben rekord értékű, 7 milliárd euró új finanszírozást nyújt a kedvezményezett térségébe tatozó átalakuló országoknak, és ennek jelentős részét a fejlettebb közép-európai gazdaságok kapják.
