Szerdán jelentette be az Európai Bizottság, hogy összesen 495 millió eurónyi (mintegy 143 milliárd forint) kohéziós forrás zárolását kezdeményezi 2013 január elsejétől, mivel Magyarország évek óta képtelen fenntarthatóan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt. Az uniós csatlakozásunk óta először tavaly ugyan szufficites volt a büdzsé, azonban ez jórészt egyszeri tételeknek volt köszönhető, az EB szerint 2013-ban ismét 3 százalék felett lesz a deficit aránya a GDP-hez képest.
Korábban a 143 milliárdnál kisebb összegről lehetett hallani, a sajtóban 50-60 milliárdról szóltak a hírek, mégsem feltétlenül kell szomorkodnunk. "Ha a Bizottság a teljes körű felfüggesztés mellett döntött volna, az minden kohéziós forrást érintett volna, így viszont csak annak egy részét zárolták ideiglenesen. Az eredetileg rendelkezésre álló 2800 milliárd forintnyi forrás mintegy 5 százalékát érinti csak a tervezett zárolás, s mivel a támogatási források százszázalékos lehívása uniós szinten is csak elvétve teljesül, ez a döntés még megvalósulása esetén sem okozna jelentős veszteséget az ország számára" - magyarázza Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója.
A szakember hozzátette: a fenti uniós forrásból még mintegy 700 milliárd forint van, amit nem kötöttek eddig le, nem ígértek még oda, ennek egy részét érinti a zárolás. Vagyis a már futó projektek támogatása nem csökken, nem kell attól tartani például, hogy a négyes metró EU-támogatását megvágnák. "Ha az összes kifizetést felfüggesztették volna a kohéziós források közül, akkor azt megérezték volna az érintettek, ennek így jóval kisebb hatása lehet" - véli Essősy.
A MAPI vezérigazgatója szerint az EB döntése alapvetően jelzésértékű, tekinthető egyfajta nyomásgyakorlásnak Magyarország felé, hogy bizonyos feltételeket teljesítsen.
Kevés az esélye, hogy ténylegesen elesünk a pénzektől"Nem tudjuk, mik a Bizottság feltételei, melyeket a magyar kormánynak teljesítenie kellene, hogy ne lépjen életbe a zárolás jövő januárban. Vélhetően van egy-két kérdés, melyekhez Brüsszel ragaszkodni fog, de ezek nem valószínű, hogy kardinális kérdések lesznek, a lépésnek sokkal nagyobb a jelentősége amiatt, hogy velünk példát lehetett statuálni" - véli Essősy Zsombor.
A MAPI szakembere szerint nagyon kicsi annak esélye, hogy ténylegesen uniós forrásoktól esik el hazánk, sokkal valószínűbb, hogy az év végéig a kormány teljesíti azokat a bizonyos feltételeket, és nem lép életbe a zárolás.
Hasonlóan nyilatkoztak az MTI által megkérdezett elemzők, akik szerint ha megállapodás születik a magyar kormány, illetve az Európai Unió és az Nemzetközi Valutaalap (IMF) között, akkor az abban felvázolt gazdasági pálya megfelel majd a túlzottdeficit-eljáráslezárásához szükséges feltételeknek, így ebben az esetben nem kell tartani attól, hogy Brüsszel ténylegesen is felfüggeszti 2013 elejétől a kohéziós támogatások folyósítását.
Szerdán Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára is úgy nyilatkozott a brüsszeli döntést követően, hogy a gyakorlatban nem kerül majd sor a pénzek befagyasztására, mivel a kormány képes lesz befejezni a Széll Kálmán Tervet és 2013-ban is 3 százalék alatt tartani a hiányt.
Beke Károlymfor.hu
