A KESZT 2010 januárjában, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény alapján létrejött szakértői testület, amelynek feladata szakmai javaslatot tenni a költségvetési elszámolási szabályok tartalmára. A testület elnökét és négy tagját a Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék elnöke jelöli, mandátumuk 2010. januárjától számítva legfeljebb egy évre szól, ennyi idő alatt kell elkészíteniük egy végleges javaslatot.
A testület az elkészült vitaanyagról széleskörű vitát kezdeményez, majd a javaslatot év végére véglegesítik. A kormány ez után nem kezdeményezhet ezzel ellentétes szabálymódosításokat - mondta Romhányi Balázs.
A javaslat-tervezet elsősorban arra a kérdésre keresi a választ, hogy a gyakorlati megvalósíthatóság és célszerűség keretein belül milyen költségvetési egyenlegmutató és adósságmutató lenne a leginkább alkalmas arra, hogy a mai magyar költségvetési rendszer sajátosságai mellett megragadja a kormányzat költségvetés-politikai döntéseinek a fenntarthatóságra gyakorolt hatását, és ösztönözze az ország anyagi erőforrásaival való felelős gazdálkodást - fűzte hozzá a főigazgató.
A Költségvetési Tanács javaslatokat tett a 2011-es költségvetési törvényjavaslat előkészítéséhez - mondta el Romhányi Balázs.
A tanács honlapján olvasható anyag szerint öt pontban fogalmazhatók meg a következtetések a 2011-es költségvetési törvényjavaslatra és a kapcsolódó szaktörvények módosítására vonatkozóan. A testület szerint az államháztartási törvényt ki kell egészíteni a külső tételek jegyzékével, nem pedig azt a költségvetési törvény egyik mellékleteként kell csatolni.
A belső tételekről megjegyzik: bár a 2009 őszén elfogadott 2010. évi költségvetési törvény már 5.215 milliárd forint nagyságrendben rögzítette a 2011. évi költségvetési törvényben tervezhető belső tételek megengedett egyenlegét, a pontosított lista alapján korrigálni kell ezt az összeget. Hozzáfűzik: a jövő évi költségvetésnek jelentősen szűkítenie kell az úgynevezett felülről nyitott tételek körét, emellett részletesen be kell mutatnia legalább a külső és kamat tételek esetében a 2010. évi teljesülés várható értékét.
A tanács hangsúlyozza: a költségvetési törvénnyel párhuzamosan tárgyalt szaktörvények esetében különösen fontos a költségvetési hatásvizsgálatok bemutatása, mivel e nélkül nem biztosítható a számszaki összhang az elfogadott törvények között.
A költségvetési felelősségi törvény értelmében minden egyes szaktörvény-csomag esetében biztosítani kell a kötelező ellentételezés elvének érvényesülését a kihirdetés évében és az azt követő évben. A 2010 nyarán elfogadott törvény a pénzügyi szervezetek különadójáról ebben a tekintetben nem vehető figyelembe, mivel a különadó meghosszabbítása 2011-re az ugyanabban a csomagban elfogadott társasági adócsökkentés hatásának ellentételezéséhez szükséges - emelik ki a javaslatban.
MTI
