4p

Mi a Magyar Péter-jelenség titka?
Mennyiben más Magyar Péter, mint Orbán Viktor?
Mennyi voksot szerezhet a Tisza Párt, kitől vehet el szavazatokat?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Somogyi Zoltánnal!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Political Capital szociológus társalapítójától!

2024. május 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Legutóbbi, a várható lakásáremelkedésről szóló írásom több helyen kapott sajtóvisszhangot.

Egy kedves kolléga kiváló válogatást küldött a cikkre érkezett hozzászólásokból, ezekből idézném a szívemhez legközelebb állókat:

„Ez egy unortodox guru, csak a súlyos tények nem érdeklik.”

„Ennyi hülyeséget csak a Viktorok tudnak mondani”

„Nekem az jött le, hogy a "guru" végre, 20 év alatt összegyűjtött egy panel lakásra valót, es vett egy lakást... es most így próbálja felhajtani a piacot.... "

„Remélem Zsiday úr nem lesz nagyon mohó és nem vásárolja túl magát az ingatlanpiacon. Nehogy a végén nem marad tartalék erre a finom anyagra amit szív.”

„Ezeket a cikkeket az fhb,otp ingatlan rt stb. íratja es nagyon messze van a valóságtól.”

„Ez teljesen hülye!”

„Fogalma sincs a magyar valóságról!”

Természetesen könnyen lehet, hogy tévedek, hiszen mindenkivel előfordul (velem is sokszor, ezt kár lenne tagadni), de azért nem vagyok mindig elrugaszkodva a valóságtól, 2005-ben például azt írtam az ingatlanpiacról, hogy nagyjából reálisan árazott, de ha begyengülne a forint akkor baj lehet:

//www.portfolio.hu/ingatlan/realisak-e_a_budapesti_lakasarak_zsiday_viktor.57787.html

„2001-re már ismét a(z egy főre jutó) GDP 8-9szeresébe kerültek az ingatlanok, ami láthatóan túl drágának bizonyult. Azóta a budapesti átlagos lakásárak nem sokat emelkedtek, a GDP azonban jól nőtt, így a lakásárak kezdenek "normálisnak tűnő" árszintre visszatérni (a GDP-hez viszonyítva), a jelenlegi érték nagyjából az elmúlt 15 év maximuma és minimuma között van félúton, semmi kiugrót nem láthatunk. A hatalmas kínálati nyomás az árak csökkenése, a folyamatos reálbérnövekedés, és a devizaalapú hitelezés terjedése az árak növekedésének irányába hat. Egyelőre a kínálati nyomás tűnik erősebbnek, s mivel az erős túlkínálat a folyamatban lévő projektek alapján még legalább 2 évig eltart, valószínűleg nem lesz túl komoly áremelkedés 2007-8-ig. Egy esetleges devizagyengülés pedig kihúzhatná a keresleti oldal lába alól a lócát, ebben az esetben komolyabb lakásárcsökkenés is elképzelhető lenne.

Múltkor beszélgettem egyébként a témában egy kiváló kollégámmal, aki azt mondta, hogy most hasonló a helyzet az ingatlanpiacon, mint 1997-ben. Aki nem emlékezne: az 1994-95-ös válság (ennek a 2008-9-es felel meg ha párhuzamba állítjuk a két időszakot) után a Bokros-csomag rántotta helyre a gazdaságot (2009-es Bajnai-féle stabilizáció, illetve a 2012-es kiigazítás a párhuzam), s bár a GDP már 1996-ban elkezdett nőni (most ugyanez 2013), a reálkeresetek csak 1997-től emelkedtek, és a lakossági fogyasztásban is csak ekkortól volt fordulat (ezzel lehet párhuzamos a 2014-es év lakossági fogyasztásbővülése). Akkor is rendkívül olcsók voltak számos mutató alapján a lakások, mint most, és az 1997-1998-as tőzsdei összeomlások terelték át a lakosságot a részvények felől az ingatlanpiacra. Most az MNB által a béka feneke alá vágott kamatok játszhatják ugyanezt a szerepet. Természetesen a történelem nem ismétli önmagát, de számos ponton jelentős a hasonlóság a jelenlegi és az 1997-es helyzet között. Ami pedig utána jött az már történelem: 1998-2001 között több helyen is duplázódtak a lakásárak. Természetesen kiváló kollégám is hozzátette, hogy most a fundamentumok sokkal rosszabbak, mint akkor, ezért hasonló áremelkedésre nem lehet számítani: még mindig sok a banki visszavett ingatlan, a rossz hitel, a devizahiteleik miatt költözni nem tudók magas száma is akadálya az erősödésnek, és a hazai gazdaság növekedési potenciálja is sokkal kisebb, mint akkor. Viszont van egy fontos pozitív tényező, ami akkor nem volt meg: igen olcsók a forinthitelek, ami jelentős vonzerőt gyakorolhat a piacra.

Ugyancsak egyetértettünk abban, hogy az ország nagy része a majdnem reménytelen kategóriába esik ingatlanszempontból, ehhez elég megnézni a KSH migrációs statisztikákat:

//www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_wdsd006.html

Budapestre és az agglomerációba folyamatos a bevándorlás, ezen kívül csak Győr és környéke tud pozitív számokat kimutatni, mindenhol máshol fogy a népesség. Tehát a fenti pozitívumok valószínűleg csak a központi régióban, illetve a „Bécs-Budapest tengelyen” tudnak hatni, máshol nem túl jók a kilátások.

Így aztán, ismét végiggondolva a témát sem tudok mást gondolni, mint korábban: 5-éves távon szerintem jobban fog járni, aki budapesti lakást vesz, mint aki bankban tartja a pénzét.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!