Mitől emelkedik ugyanis egy tőzsde? Aki azt gondolja, hogy akkor teljesít jól a tőzsde, amikor a gazdaságról jó növekedési számok jönnek ki, az téved. Aki azt hiszi, hogy a gyorsabban növekvő országok tőzsdéje jobban teljesít, az is téved. Valójában a tőzsdék akkor emelkednek, amikor (jellemzően egy recesszió/gazdasági lassulás után) a jegybank nagyon megengedő, önti a pénzt a piacra, a cégek profitja pedig (gyakran alacsony bázisról) elkezd emelkedni. A túl gyors növekedés azért nem jó, mert akkor már közel van az a pillanat, amikor a gonosz gazdaságpolitikusok "elveszik a puncsostálat", és lefújják a partit. A lényeg tehát, hogy valamiféle javulásra legyen remény (nem is kell, hogy ez feltétlenül bekövetkezzen!) és legyen bőven olcsó pénz. USA-ban ez mindeddig megvolt. Most azonban úgy tűnik a hangsúly Európára helyeződhet rá, ahol számos tényező egybeesése miatt akár tartós és jelentős tőzsdeboom is lehet.
Az elmúlt 3-4 év öntökönlövősorsrontó, jegybank és államok által kiváltott recessziós bénázása véget érni látszik. Az olajárak esése, a gyenge euró, és az állami megszorítások vége mellett a banki hitelezési standardok látható javulása is abba az irányba mutat, hogy lehet növekedés, ami jelentősen megdobja a céges profitokat, ráadásul elég magas ahhoz a munkanélküliség, hogy még sokáig engedheti a jegybank a bulit, akár éveken át is. Ez már önmagában is elég jó kombináció, de ehhez társítva az immáron negatív európai kamatszintet plusz az újonnan beindított QE-programot, akár elég súlyos buborékfújás is indulhat.
Külön bónusz, hogy az elmúlt 1-1,5 évben az európai tőzsdék oldalaztak, eléggé megnőtt az aggódás Európa japanizációja, a deflációs-recessziós környezet tartós fennmaradása miatt, így kiépült egy ugródeszka is: sok a félelem, sokaknak kell még felszállni a hajóra, ha kiderül, hogy "jé, Európa mégiscsak tud nőni!". Azt gondolom, hogy az idei év a félelmek oldódásáról, és a csodálkozásról fog szólni, hogy hosszú évek bénázása után, az európai gazdaság tényleg komoly növekedést fog tudni bemutatni. Ha így lesz, akkor az olcsó pénzek miatt akár nagyon komoly árfolyamemelkedést is láthatunk Európában.
A másik példa Kína. 4-5 év lecsorgása után tavaly nyáron elindult egy nagy tőzsdei emelkedés, pedig a növekedési kilátások folyamatosan romlanak. A paradoxon, hogy a tőzsdei áremelkedés szerintem még nagyobb lendületet kaphat, ha a növekedés beáll az általam realisztikusnak tartott 4-5%-ra (szemben a mostani 7,5%-os célkitűzéssel), mert ez azt jelentené, hogy a túl nagy lassulás miatti félelmükben a gazdaságpolitikusok kemény stimulusokat fognak a rendszerbe nyomni.
***
Ide tartozik valamelyest: ennek a sok pénznyomtatásnak tuti, hogy nem lesz jó vége. Ha tartósan mínuszba-nullába tolják a kamatokat, akkor azzal azt érik el, hogy minden befektetési eszköz (részvény, ingatlan) ára az egekbe megy, mindaddig, amíg fenntarthatatlan buborék formálódik, 40-50-es P/E-vel, a prime ingatlanpiacokon 1-2-3%-os kiadási hozamokkal. Még nem tartunk itt, de könnyen lehet, hogy erre fogunk haladni. És ha ez a buborék kiépül - ami egyáltalán nem lehetetlen - akkor amikor ez összeomlik, nagyon csúnya világ lesz. Igazság szerint az történik most, hogy a jegybankok mesterségesen letolják a pénzpiaci hozamokat, amitől elképesztően túlárazottakká váltak a kötvénypiacok, és EZEKHEZ KÉPEST a többi piac kifejezetten olcsó. Abszolút értelemben nem, de relatívban igen. Ez pedig - ha tartósan fennmarad - tényleg az egekbe húzhatja a kötvényeket követve minden más eszköz árát is, egy gigantikus globális buborékot generálva.
***
Érintőlegesen szintén ide tartozik, és egyrészt a japán, másrészt a svájci jegybank kapcsán jutott eszembe, és kollégáimmal már sokat beszéltünk erről: a pénznyomtatás olyan extrém szinteket ért el, hogy egyre több pénz játékpénz. Olyan játékpénz azonban, amiért valami valósat lehet venni. A jegybankok a devizatartalékaikat más országok (ugyancsak játék)pénzeiben tartják, de ez értelmetlenség. A japánok rájöttek mit kell csinálni: nyomtatni egy csomó játékjent, és valódi értéket jelentő, tőzsdei cégeket venni belőle. Ezt is csinálják (az állami nyugdíjalap közbeiktatásával). Ha a svájciaknak egy csöpp esze lett volna, nem jöttek volna zavarba a sok rájuk borított eurótól, hanem szépen azonnal európai részvényeket vettek volna belőle. Annyi svájci frankot nyomtathatnak amennyit csak szeretnének, és a semmiért valódi értéket, cégeket, ingatlanokat vehettek volna, nem kellett volna megijedni a mégpárszáz milliárd euróról, amit meg kellett volna venniük, hanem simán részvényekbe kellett volna fektetni. Amelyik nagy jegybank/ország ezt először felismeri az lesz a nyertes, mert a semmiért valamit kap, és egész országát gazdagítja. Nem kell félni a pénznyomtatástól, mert a szellem már úgyis ki van engedve a palackból, és mindannyian ráléptünk erre a végül pokolba vezető útra. De ha már úgyis rajta vagyunk, akkor az a logikus, hogy akinek a semmiből teremtett játékpénzét mások elfogadják, az annyi reáleszközt vegyen belőle, amennyit csak tud: Innentől mindegy is, hogy mit, milyen árazáson vesznek meg, mert a semmiért kapják a valamit. Csodálatos üzlet!
