Az első nemes egyszerűséggel azt kérdezi:
"Mi a rák történik a piacokon?"
Valóban érdekes, ami az amerikai dollár és az állampapírok piacán zajlik már jópár hete, különös tekintettel a pénteki munkaerőpiaci adatra, amely arra utalt, hogy szép fellendülés van az USA-ban, az új munkahelyek száma hosszú ideje a legmagasabb volt ebben a hónapban:
//www.tradingeconomics.com/united-states/non-farm-payrolls
//www.marketwatch.com/story/us-economy-gains-288000-jobs-in-april-2014-05-02/?link=instory
Ennek ellenére pénteken az amerikai államkötvények hozama idei mélypontjára zuhant (már a korábbi hetekben is igen élettelen volt a kötvénypiac, a viszonylag stabil adatok ellenére), miközben a dollár is láthatóan borzasztóan erőtlen. Mi folyik Gyöngyösön itt?
Az őszinte válasz az lenne, hogy nem vagyok benne biztos, még őszintébb, hogy lövésem sincs.
Azért elméletem van rá. Azt gondolom, hogy zajlik a világban a "decoupling", a kettéválás, csak pont fordítva, mint ahogyan 2008 elején próbáltak a piacok hinni benne: a fejlett országokban (USA, Európa, igen, de Japán NEM!) meg van a kellő momentum a (hol lassabb, hol gyorsabb) növekedéshez, ám a fejlődők irányából további lassulás/recesszió jöhet, és ennek a pontos visszahatása a fejlődőkre nem egyértelmű. Emiatt kitolódhatnak a várt kamatemelések az USA-ban (bár szerintem nem fognak), és mivel a spekulánsok láthatóan egyébként is túlpozícionáltak dollárban, ez könnyen és gyorsan begyengítheti az amerikai pénzt. Ha azonban igaz az, hogy a fejlődők visszahatnak a fejlettekre, akkor ennek a tőzsdéken is látszani kellene: az elmélet hihetőbb lenne, ha a Nasdaq gyengesége átterjedne a szélesebb amerikai és európai piacokra is. Nem teljesen világos a kép számomra, csak annyit mondhatok:
***
A másik kérdés ("Most akkor sikeres vagy nem sikeres az NHP?") az MNB ingyenpénzosztását, a Növekedési Hitelprogramot érintette, különösen mivel az MNB úgy nyilatkozott, hogy minden rendben van a programmal:
//www.mfor.hu/cikkek/NHP__a_masodik_korben_is_kiosztottak_mar_126_milliardot.html
A program első része valójában leginkább egy kamattámogatás volt a vállalkozásoknak, illetve a devizahitelek lecserélése forintra, ami hasznos, de komoly lökést nem ad a gazdaságnak. A második része pedig nyilvánvalóan nem tudta megállítani a vállalati hitelzsugorodást (ez az adatokból egyértelműen látszik), a lakossági pedig gyakorlatilag monoton egyenletességgel tart. Az NHP-nak nem lehet más célja, mint hogy a hitelzsugorodást megállítsa, ugyanis egyértelmű, hogy amíg a hitelösszehúzódás (a.k.a deleveraging) tart, addig a hazai gazdaság növekedése alacsonyabb lesz, mint a potenciális (és az sem túl magas).
Úgy vélem, hogy amennyiben a jelenlegi hitelezési trendek fennmaradnak, a hazai GDP-növekedés igen gyatra lesz, éves 1-2%-nál tartósan többre nem számíthatunk (ez nem zárja ki hogy egy-két negyedévben ennél akár jóval magasabb érték is legyen). A tény tehát az, hogy bár az NHP-nak vannak eredményei, ahhoz, hogy Magyarországon valódi növekedés legyen, meg kellene fordítania legalábbis a vállalati hitelundort. Erre egyelőre nem volt képes, és a legutóbbi módosítások sem tűnnek ehhez elégségesnek. Ez önmagában nem bűn, vagy baj, csak annyit jelent, hogy ebben a környezetben nem várhatunk magas növekedést.
Az elmúlt negyedévekben igen optimista voltam a hazai növekedése, ám az egyszeri tényezők elmúlásával (pl. rezsicsökkentés) ismét igen elgyengülhetünk: a magasabb növekedési várakozásaimban azzal számoltam, hogy az NHP megfordítja a hitelcsökkenést, de ez láthatóan nincs így, s ennélfogva nem várhatok olyan magas növekedést, mint korábban.
