Havi alapon még viszonylag jól állunk
Az Eurostat szerdán már az augusztusi kiskereskedelmi adatokat közölte, azonban mi mostani cikkünkben nagyrészt a júliusi adatokkal foglalkozunk, mivel hazánkban a KSH majd csak október végén teszi közzé az augusztusi adatokat, így egyelőre csak az előző hónap statisztikáit tudjuk összehasonlítani. Annyit azért mindenképpen érdemes kiemelni, hogy az európai statisztika szerint augusztusban az EU27-ben 0,1 százalékkal csökkent a forgalom júliushoz képest, míg az eurózónában minimális emelkedés volt megfigyelhető. Az előző év hasonló időszakához képest az EU27 kiskereskedelme stagnált, miközben az eurózónában 1,3 százalékos visszaesés volt tapasztalható.
És akkor most vissza a júliusi adatokhoz, hogy hazánkat is el tudjuk helyezni a térképen: az év hetedik hónapjában az EU27 kiskereskedelmi forgalma 0,2 százalékkal emelkedett júniushoz képest, miközben Magyarországon 0,4 százalékos visszaesést regisztrált a KSH. Az már-már tendenciának mondható, hogy alulteljesítjük az Európai Unió átlagát, hiszen legutóbb áprilisban volt arra példa, hogy a havi visszaesés üteme hazánkban kisebb volt, mint az EU27-ben.
A fentiek ellenére a hó/hó alapú visszaesésben még nem is állunk rosszul, hiszen a 0,4 százalékos forgalomcsökkenésnél nyolc országban is nagyobbat mértek. Persze még ezzel sem vagyunk az élmezőnyben, inkább az európai középmezőny második felében, de mint később látni fogjuk, sok mutatóban még ennél is rosszabbul állunk a kiskereskedelem területén.
Szinte csak a perifériát előzzük meg
Ha az év/év alapú forgalomváltozást vesszük elő, akkor már nem olyan rózsás a magyar gazdaság helyzete az Eurostat adatai alapján. Hazánkban júliusban 2,5 százalékkal esett vissza az üzletek forgalma a tavalyi év hasonló időszakához képest, ennél nagyobb csökkenést csak Görögországban, Spanyolországban, Portugáliában, Cipruson, Máltán, Belgiumban és Olaszországban tapasztaltak az európai szakemberek. Vagyis szinte csak a perifériás országokat sikerült megelőznünk, a kakukktojás mindössze Belgium és Málta.
Ha a fentiekhez hozzávesszük, hogy a görög 9,1 százalékos forgalomcsökkenés, a spanyol és a portugál 7,4 százalékos visszaesés lényegében teljesen elszakadt Európa többi részétől, akkor látható, hogy hazánk a három legproblémásabb ország után jön közvetlenül a kiskereskedelmi forgalom visszaesését illetően. Ebbe a körbe sorolható még Hollandia és Szlovákia is, ahol csak néhány tized százalékkal maradt el a magyartól a visszaesés.
Ha Európa élmezőnyét is megnézzük, akkor az látszik, hogy a kiskereskedelem tekintetében a balti országok járnak az élen, hiszen Észtországban tavalyhoz képest 6,7 százalékkal többet költöttek az emberek, Litvániában 6,2 százalékkal emelkedett a boltok forgalma, míg Lettországban 10,4 százalékos ugrást regisztráltak júliusban. Persze ehhez hozzá kell tenni, hogy a fenti országok a válság kezdeti éveiben az átlagnál lényegesen nagyobb mértékben estek vissza a kiskereskedelmet tekintve, vagyis a mostani gyakorlatilag egészséges korrekciónak is nevezhető.
Valamiban csak a görög-spanyol-portugál hármas rosszabb nálunk
Ha a hosszabb távú folyamatokat vizsgáljuk a kiskereskedelemben, akkor még rosszabb helyzetben van Magyarország, hiszen 2005-ös bázishoz képest szezonálisan kiigazítva tényleg csak a legnehezebb helyzetben lévő országokat tudjuk lepipálni. Az EU 27 tagállamában júliusban 5,3 százalékkal volt magasabb a kiskereskedelem forgalma, mint hét évvel korábban, eközben hazánkban 8,1 százalékos visszaesést regisztráltak.
A legrosszabb helyzetben a görögök vannak, ahol hét év alatt 22,8 százalékkal csökkent a boltok forgalma a sorozatos megszorításoknak köszönhetően, de a spanyolok sem lehetnek boldogok a 19,2 százalékos zuhanást látva. Portugáliában 11,7 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom 2005-höz képest, majd ezt követi a magyar 8,1 százalékos visszaesés. Vagyis az elmúlt hét évben még az olaszoknál is nagyobb mértékben esett vissza a fogyasztás hazánkban.
A fent felsorolt országokon kívül még Dániában, Németországban, Hollandiában és Máltán nem tudták utolérni a 2005-ös bázist, míg a legjobb helyzetben ebből a szempontból Románia van, ahol majdnem másfélszer annyit fogyasztanak most, mint hét évvel korábban. A lengyelek is jól állnak 43,8 százalékos növekedésükkel, nem véletlen, hogy eddig egyetlen uniós országként el tudták kerülni a recessziót.
Hasonlóan rossz a helyzetünk akkor is, ha a munkanaphatással kiigazított 2005-ös indexet vesszük alapul, csak annyi a különbség, hogy ebben a mutatóban a dánok is rosszabbul állnak nálunk a három legnehezebb helyzetben lévő ország mellett.
Beke Károly
mfor.hu
