A világban eddig soha nem látott mértékű pénzügyi krízis tombol, és a második világháború óta nem tapasztalt válságba merült a globális gazdaság. A Bloomberg vagy a Reuters terminálokon, a British Bankers' Association által összegyűjtött jegyzések alapján minden nap 11 órakor hivatalosan közzéteszik a svájci három hónapos Libor értékét.
"Békeidőben", vagyis a Lehman bedőlése előtti korszakban még ezen az értéken lehetett forráshoz jutni. A pénzügyi válság által gerjesztett, külföldi bankok közti bizalmatlanságnak betudhatóan azonban jelenleg ennél a referenciaértéknél a piacon már csak magasabban lehet forrást kapni. A partner- és hitelezési kockázat beárazásával csak bizonyos plusz prémium kifizetésével lehet forráshoz jutni. Ennek értéke ez elmúlt időszakban megközelítőleg 40 bázispontra volt tehető. A svájci jegybank monetáris lazítása így csak korlátozottabban érezhető. Ez azonban még a kisebb probléma - írja elemzésében Orosz Dániel, az AXA szakértője.
Az országkockázati prémium
Szintén a gazdasági válságnak betudhatóan az egyébként is rossz magyar makrogazdasági fundamentumok 2008 végétől már drasztikusan romlani kezdtek, és a külső egyensúlyi helyzet stabilizálása érdekében már IMF-hitel felvételéhez folyamodott az ország. Ezzel párhuzamosan a nemzetközi befektetők érezhetően átárazták a Magyarországhoz kapcsolódó rizikófaktorokat. A svájci három hónapos Libor csökkenésével párhuzamosan a magyar országkockázat drasztikusan megugrott. A CDS szpredek által árazott egy éves országkockázat a tavaly szeptember előtti átlagos ötven bázispontról (0,5 százalékról) februárra hatszáz bázispontos (hat százalékos) érték fölé ugrott, és jelenleg is a közelében tartózkodik.
A forrásköltségek kalkulálásánál ez az érték, mint prémium csaknem teljesen beépül, így nemhogy olcsóbbá, de itt Magyarországon általánosságban sajnos drágábbá válik a finanszírozás. Így a svájci referencia forrásköltség hiába csökkent 2,65 százalékkal, az országkockázati prémium ugyanezen időszak alatt több, mint 5,5 százalékkal ugrott meg. Nem beszélve a globális pénzügyi válság miatt kialakult partnerkockázati prémiumról és a nemzetközi piaci szereplők egyébként is lényegesen megcsappant likviditási helyzetéről. Az anyabankok szintjén általánosan jelentkező forrásszűkösség, valamint a partnerkockázati prémium piaci beárazódása és a magyar országkockázat megugrása összességében bőven ellensúlyozta a svájci jegybank kamatvágási kampányának hatását.
