3p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ugye tudjuk, hogy miképpen működött a szocializmus?

A sikeres vállalatoktól elvette a nyereséget és a sikerteleneket szubvencionálta, tartotta életben belőle. Ez csak arról jutott eszembe, amit Lázár János nyilatkozott:

"A miniszterelnök úr világosan fogalmazott a kampányban és a választások után, hogy továbbvisszük a gazdaságpolitikánkat, s ez az adónem is ennek része: ha valaki extra profitot termel, akkor extra adót fizet."

//www.napigazdasag.hu/cikk/15698/

Eltekintve attól, hogy az extraprofit alapvetően egy marxista fogalom (//en.wikipedia.org/wiki/Superprofit) tehát egy modern piacgazdaságban erről eleve nem vitatkoznak a politikusok (csak a Versenyhivatal lép, ha monopol/oligopol struktúrák miatt ilyen esetleg kialakul!), ez egy borzasztóan káros elv. Ennek alkalmazása vezetett részben a szocializmus összeomlásához...

***

Ukrajnában önkéntes adósságátstrukturálásról beszélnek: //www.mfor.hu/cikkek/Atutemezne_a_devizaadossagat_Ukrajna.html

Egyértelmű, hogy Ukrajna képtelen adósságát kifizetni, úgyhogy csak 3 megoldás van: vagy az oroszokkal barátkoznak, és ők segítenek, vagy az EU-val, és ők segítenek, vagy csődöt mondanak. Már korábban leírtam, hogy az ukrán adósság átsrukturálása nagyon valószínű, egyszerűen nem jön ki máshogy a matek. A görög példa alapján pedig tudjuk mit jelent az "önkéntes" átstrukturálás. Ott a befektetésük 60-80%-át bukták el "önkéntesen" a befektetők. Lehet, hogy itt jobban alakulnak majd a dolgok, de nem látni, hogy mi vagy ki segítene az ukránokon...

***

Azon gondolkodtam, hogy ha a magyarországi bankok egyben visszafizetnek a lakosságnak 400 milliárd forintot az árfolyamrés/kamatemelések kapcsán, amint azt a kormánypárt ígéri ősszel meghozandó (egyelőre ismeretlen tartalmú) törvénye alapján, akkor az nagyon komoly lökést adhat a hazai fogyasztásnak. Valószínűleg egy része megtakarításra kerül, de a tartósan alacsonyabb törlesztők és egyszeri pénzeső hatására 2015-ben igen komoly fogyasztás is lehet, így mind idén, mind jövőre elképzelhető a komoly növekedés  (3-4%) idehaza. Persze az nagy kérdés, hogy ezt a pénzt honnan fogják összeszedni a bankok???

***

Struktúraváltás: vannak olyan befektetési sztorik, nagyobb trendek, amelyek évekig fennállnak, és igazán mással nem is kell(ene) törődni. Ilyen volt 2000-től 2003-ig a részvénypiaci buborék után a tőzsdék mélyrepülése, 2003-tól 2008-ig az árupiaci szárnyalás (és vele a feltörekvők országok tőzsdei sokszorozódása), 2009-től pedig a kockázatos kötvények - idehaza pl a devizás vállalati kötvények (Magnolia, Opus, stb.). megvásárlása Ez a sztori azonban véget érni látszik: a hozamok mélypont körül vannak, és az amerikai hozamemelkedési trend elindulásával pedig meg fog nőni az elérhető alternatív hozam, így ezek a kockázatos eszközök nem lesznek vonzóak. Jó lenne tudni, hogy mi az a következő nagy trend amire rá lehet(ne) ülni. Nehéz kérdés, mert nagy olcsóság semmiben nem látszik...

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!