A Goldman Sachs pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének legfrissebb európai feltörekvő piaci helyzetértékelése szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) finanszírozásának felfüggesztése miatt a lett kormány pénzforrásai gyors ütemben apadnak, az életbe léptetett szigorú takarékossági intézkedésekkel együtt is. Hírek érkeznek arról, hogy a kormány már késlelteti a kifizetéseket az alkalmazottaknak és a beszállítóknak, de a rések betömködésére most már korlátozottak a lehetőségei. A hét közepi lett kormánykötvény-aukció kudarca kiemelte a helyzet súlyosságát, áll a GS pénteki elemzésében.
A ház szerint ha a nemzetközi pénzügyi szervezetek nem nyújtanak gyorsan újabb támogatást, a lett kormány rákényszerülhet a jelenlegi árfolyamrendszer feladására.
A lakosság már most sem bízik a helyi valutában: tavaly nyár óta a latban vezetett lakossági bankbetétek értéke 24 százalékkal csökkent, a devizában vezetett betétek aránya a teljes betétállományon belül idén április végén pedig már 60 százalék volt a 2008 közepén mért 53 százalék helyett.
Beszámolók látnak napvilágot arról is, hogy szorult anyagi helyzetbe került kormányszervek már kuponokkal próbálják kifizetni a munkabéreket, és ez csak gyorsítja a menekülést a helyi valutából, áll a Goldman Sachs elemzésében.
A ház szerint ebben a helyzetben "jelentősen nőtt" a lat leértékelésének valószínűsége, különös tekintettel arra, hogy további IMF-EU segítség sem oldaná meg a lett gazdaság fő problémáját. Ez a versenyképesség hiánya, amely egyebek mellett a fellendülés éveiben kialakult árfolyambuborék és "aránytalan bérnövekedés" következménye.
A Goldman Sachs londoni elemzői szerint a lat kötött árfolyamának megtörésével és a lett valuta leértékelésével járó befektetői hangulatváltás a kelet-közép-európai térségben elsősorban a leginkább kockázatérzékeny - és a többieknél likvidebb - két piacot: Magyarországot és Romániát érintené, bár mindkét gazdaságot IMF/EU pénzügyi programok védik, és a két ország jelentősebb haladást ért el a költségvetési kiigazításban is.
Magyarországon a lat esetleges leértékelésével járó piaci hangulatváltás azt eredményezhetné, hogy az MNB "héjább" álláspontra helyezkedik, bár a legutóbbi időszak forinterősödése nyomán van valamelyes kilengési mozgástér, anélkül, hogy a jegybank ismét fontolóra venné a kamatemelést, áll az elemzésben.
A GS hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a közép-európai és a balti gazdaságok közötti tényleges kapcsolódás minimális: a három balti köztársaság a lengyel exportból 3 százalékkal, a cseh és a magyar kivitelből egyaránt 1 százalékkal részesedik. Emellett e három ország bankrendszerét sem köti közös tulajdonosi kapcsolat a baltiakhoz: a magyar, a lengyel és a cseh bankok zömének stratégiai befektetői euróövezeti székhelyű bankok (szemben a balti bankokkal, amelyek túlnyomórészt svéd tulajdonúak).
A Goldman Sachs szerint így bármiféle járványhatás legfeljebb csak közvetett módon érvényesülne Magyarországon, Lengyelországban és Csehországban. Más nagy londoni elemző házak is hasonló következtetésekre jutottak.
A 4cast nevű londoni gazdaságkutató cég elemzői előző nap például annak véleményüknek adtak hangot, hogy a többi közép-kelet-európai gazdaság teljesen különbözik a balti térségtől. Lélektani alapon elképzelhető a forint, a zloty, a román lej vagy a cseh korona eladása néhány napig, esetleg pár hétig a lat leértékelése esetén, de semmilyen fundamentális kapcsolat nincs a két térség között, még a bankszektorok közti átfedés is nagyon csekély, állt a 4cast elemzésében.
MTI/Menedzsment Fórum
