A rendelet célja, hogy elősegítse a felelős hitelezést, mérsékelje a devizaalapú hitelekkel kapcsolatos kockázatokat és "viharállóbbá" tegye a magyarországi hitelezési rendszert. A pénzügyi intézmények a jövőben csak hitelképességi vizsgálat elvégzése alapján nyújthatnak hitelt az ügyfeleiknek.
A kormányrendelet a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személy részére nyújtott hitelekre és kölcsönökre, valamint pénzügyi lízingre vonatkozik, beleértve a külföldi intézmények fióktelepeit és a határon átnyúló tevékenységet is. A rendelet szerint külön szabályok vonatkoznak a hitelképesség vizsgálatára, az ingatlan-jelzáloghitelekre és a gépjármű-hitelekre.
A Kormányszóvívői Iroda közleménye rögzíti: Magyarországot és a magyar családokat nagyon érzékenyen érintette a gazdasági világválság. Ennek egyik oka, hogy ma mintegy 1 millió 700 ezer devizahitel van. Szinte minden családra jut egy. A válság hordalékaként a devizaárfolyamok megugrottak, a pénzügyi intézmények kamatai pedig megemelkedtek. Ez nagyon nehéz helyzetbe hozta a családokat.
A kormány célja, hogy a lehető legnagyobb védelmet nyújtsa a devizahitelesek számára. Ezt szolgálja a lakáshitelesek megsegítését célzó, állami kezességvállalással biztosított áthidaló kölcsön, az önkormányzatoknak biztosított elővásárlási jog, vagy a Banki Magatartási Kódex.
A pénzügyi intézmények a jövőben csak hitelképességi vizsgálat elvégzése alapján nyújthatnak hitelt az ügyfeleiknek. Az új rendelet értelmében a hitelezőknek a saját belső szabályzatukban kell rögzíteniük, hogy kiknek, milyen feltételekkel nyújtanak hitelt, mit vesznek figyelembe jövedelemként, illetve milyen igazolások, nyilatkozatok meglétét teszik kötelezővé a hitelfelvételhez.
A belső szabályzatban rögzített feltételek és a hitelképességi vizsgálat alapján alakul ki az egyes személyek úgynevezett hitelezhetőségi limitje, vagyis az a forintban megállapított összeg, ami kifejezi a maximális havi törlesztési képességet. A bankok csak olyan hitelt adhatnak, amelynek a törlesztőrészlete ezt az összeget nem haladja meg. Euróhitel esetében a havi törlesztőrészlet nem lehet magasabb az így megállapított hitelezhetőségi limit 80 százalékánál, más devizahitel esetén pedig a 60 százalékánál.
Az új rendelet szabályozza az ingatlan-jelzálog hitelek mértékét is. A kihelyezett hitel aránya forinthitel esetében a fedezetként felajánlott ingatlan értékének legfeljebb 75 százaléka lehet, euróhitel esetében 60 százalék, más devizahitel esetében pedig 45 százalék. Pénzügyi lízing esetén a forint-, az euróhitel, illetve más devizahitel esetén: 80, 65, illetve 50 százalék.
Változnak a gépjármű-hitelezés szabályai is: a vásárlásra nyújtott hitel futamideje nem lehet hosszabb 84 hónapnál, vagyis 7 évnél. Forinthitel esetében a hitel nem lehet nagyobb, mint a jármű piaci értékének 75 százaléka, euróhitel esetében 60 százaléka, egyéb deviza esetében 45 százaléka. Lízingelés esetében az irányadó számok 80, 65, illetve 50 százalék.
A rendelet – amely a héten jelenik meg – jelzáloghitelekkel, illetve a gépjármű-hitelezéssel kapcsolatos rendelkezéseit március 1-jétől kell alkalmazni, míg a hitelezhetőségi limittel kapcsolatos szabályozás júniusban lép hatályba.
A Kormányszóvívői Iroda közölte: a rendelet megalkotása során a kormány szorosan együttműködött a Magyar Nemzeti Bankkal és a Magyar Bankszövetséggel. A rendeletben rögzített feltételek betartását a PSZÁF folyamatosan ellenőrizni fogja.
