A jelenlegi munkahipotézisem az, hogy az amerikai gazdaság - lassan felszabadulva a kormányzati megszorítások ellenszelétől - a hatalmas monetáris stimulus mellett a potenciálisnál erősebben, 3-4 százalékkal fog növekedni, aminek hatására a munkanélküliség gyorsan az egyensúlyi szintje alá csökken, és bérfeszültségek keletkeznek, ami inflációs nyomást is fog okozni. Ennek hatására a Fed kamatot fog emelni - igaz, első körben csak kb 2-2,5 százalékig, félvén, hogy beomlasztja a gazdaságot.
Ez nagyon rossz hír az amerikai részvénypiacnak több szempontból is. Egyrészt az alternatív hozam nő, másrészt erősödni fog a dollár, ami miatt a külföldi profitok dollárban számolva kevesebbet érnek majd, harmadsorban nőnek a finanszírozási költségeik, negyedsorban a munkaerő is egyre nagyobb szeletet fog kihasítani a tortából, ergó a profit-gdp arány csökkenni fog. Ennek pont az ellenkezője volt az ami az elmúlt öt év árfolyamtriplázódását okozta, de ennek a bikapiacnak vége közeledik. Ez nem jelent összeomlást, de profitnövekedés híján (sőt, profitcsökkenés is lehet, annak ellenére, hogy nőni fog a gazdaság!), magasabb kamatok mellett az amerikai részvénypiac nem fog jól teljesíteni. A potenciális kamatemelés üteme viszont durván alul van árazva, 2015 decemberére is csak 0,75 százalékos kamatot vár a piac (//www.cmegroup.com/trading/interest-rates/stir/30-day-federal-fund.html).
Európában ez a folyamat valószínűleg ijedtséget fog okozni (ami jó beszállási pontot jelenthet), de itt teljesen más a felállás. Még évekig alacsony infláció várható, a munkaerőköltségek mérsékeltek maradnak, az euró gyengülni fog, és a kamatszint sem ugrik meg. Ez nagyon pozitív a részvénypiacaik szempontjából, míg az euróra negatív. A kötvénypiac pedig valószínűleg nem túl érdekes.
Kínában az egyensúlyi növekedési ütem valószínűleg lecsökkent 4-5 százalékra, és szép lassan ráállnak erre a pályára. Ez nem tragédia. A kínai részvénypiac viszont extrémolcsó.
Japán szerintem rosszul áll, és újabb agresszív jenleértékelés nélkül visszaesik a defláció mocsarába. Ez - mármint a jengyengítés - azonban csak akkor következik be, ha nagy bajt észlelnek. Tehát előbb a baj, utána a reakció.
A feltörekvő piacok a 2009-12 közötti hitelmámorból józanodnak éppen ki. Devizáik védelmében kamatot kellett emelniük, és ha elindul az amerikai kamatemelés, akkor az azt jelenti, hogy ezt a magas kamatszintet fenn kell tartaniuk továbbra is, vagy még tovább emelni. Ez lassítani fogja a gazdaságaikat. Gyenge növekedés fogja őket jellemezni, megszorító monetáris politikával. A részvénypiacaik nem vonzóak.
Magyarország félúton van a feltörekvők és Európa között ("félig Ázsia, de egészen Balkán" by //www.zeneszoveg.hu/dalszoveg/58918/kozmosz/az-okosak-foldje-zeneszoveg.html). Növekedésünk a hét szűk esztendő után önfenntartó lett, de Európával együtt folytatni fogjuk az alacsony kamatok politikáját, ami valószínűleg tartósan gyenge forintban csapódik le. Lesz azonban olyan pillanat, amikor az alacsony kamatok miatt hirtelen sokat gyengül a forint (mivel mégiscsak feltörekvők vagyunk valahol). Erre valószínűleg intervencióval reagál majd a jegybank. A részvények között nagyon izgalmasakat nehéz találni. A jelenlegi környezet annak jó, akinek van hitele, exportál, termel. A devizahiteles csomag hatását szerintem alulbecslik még mindig. Végső mértéke 1000+ milliárd forint is lehet a bankokra...
