Kopits György, a Költségvetési Tanács elnökének megnyitója után Sólyom László előadásában hangsúlyozta: a független költségvetési kontroll célja a hitelesség helyreállítása, és az átláthatóság kikényszerítése, mert a fedezetlen adósság a jövendő nemzedékek lehetőségei elé állít korlátot.
Sólyom László kétféle megoldási lehetőséget említett Magyarországon a szükséges költségvetési kontroll bevezetése érdekében, mindkettő feltételezi a függetlenséget. A német modell szerint a szigorú költségvetési szabályokat alkotmányba foglalják, s a független ellenőrző testületet az alkotmánybíróság testesíti meg, amely vétójoggal bír.
"Az alkotmánybírósági kontroll mellett szólt a szigorú szankció, a költségvetési törvény megsemmisíthetősége is. Erre a magyar költségvetés és költségvetési politika rossz állapotában igen nagy szükség lett volna" - jelezte a köztársasági elnök
Az angolszász modell a költségvetési tanácsra bízza a költségvetés ellenőrzését, de vétójoggal nem ruházza fel. Sólyom László emlékeztetett arra, hogy a kormány által 2007 őszén benyújtott alkotmánymódosítás, és a hozzá kapcsolódó törvényjavaslat nem kapta meg a kétharmados támogatást a parlamentben, sőt nem is jutott el a szavazásig. Hozzátette: ennek sokféle politikai oka volt, az azonban jól látszik, hogy sem a kormánypárti, sem az ellenzéki pártok nem támogatták, hogy a költségvetési tanács valóban önálló és keményebb hatáskörökkel rendelkező ellenőrző szerv legyen.
A köztársasági elnök leszögezte: fontos eredmény, hogy a tanács 2009-ben elkezdhetett működni. "A Költségvetési Tanács lényege a függetlenség, mégpedig a közvéleménytől, a társadalom többségi véleményétől, hangulatától, amit a politikusoktól a pártoktól, az országgyűléstől nehéz lenne megkövetelni" - fogalmazott Sólyom László.
MTI
