Egy év eleji nyilatkozata szerint nagyon bíznak a hitelezés idei évi fellendülésében. Még most is ennyire optimista?
Abban nagyon bízunk, hogy a nyár után ez a jelenlegi szint feljebb emelkedik. Azt kijelenteni azonban, hogy idén fellendül a hitelezés, túlzottan optimista megfogalmazás lenne tekintve az áprilisi, májusi MNB számokat nézve. Ezekből ugyanis az látszik, hogy tizenegy éves mélyponton van a hitelezés Magyarországon.
Mi vezetett el ehhez a mélyponthoz?
Ennek több összetevője is van. Részben van egy jogszabályi oldala, hiszen a válság előtt gyakorlatilag korlátok nélkül lehetett hitelezni, amit a bankok ki is használtak és az ingatlanok értékének akár a 100 százalékát is kihelyezték az ügyfeleknek. Ezt jogszabályi szigorítással visszafogták, majd ezt követte a bankok saját döntésén alapuló önkorlátozása is, vagyis ki az, aki szeretne és tud is hitelezni, illetve ki az, aki nem.
Emellett volt egy erőteljes forintgyengülés az év elején, aminek eredményeként az emberek érezve a gazdasági bizonytalanságot, illetve a saját létbizonytalanságukat is, mára sokkal óvatosabbak lettek a hitelfelvétellel. Ez az ingatlanpiacon is meglátszik, hiszen míg korábban 10 lakásból 7-et hitelből vásároltak, addig átlagosan ma ez a szám mindössze 2-3. Mindezt pedig tetézi az is, hogy az euró alapú hitelek eltűntek a piacról, a forinthitelek bőven 10 százalék feletti kamata és hiteldíja pedig stabil munkahelyet, stabil jövedelmet és anyagi hátteret igényelne.
Erre a trendre kell számítani a következő időszakban is?
Bízunk benne, hogy nem. Én azt gondolom, hogy a pénzügyi kormányzatnak jobban kellene egyrészt ösztönöznie a bankokat a nagyobb mértékű hitelezési kedvre, másrészt a szocpol, valamint a kamattámogatási feltételeket a jelenleginél liberálisabb szabályozásra kellene váltani.
A lakosság körében csak nagyon lassan fokozódik az érdeklődés a szocpolra, mondhatni a várt roham elmarad. Mi a baj a mostani szabályozással?
A feltételekben van a kutya elásva. Jelen pillanatban a korábbihoz képest alacsonyabb összeget sokkal szigorúbb feltételek mellett lehet felvenni. Ezt tetézi, hogy az új lakás építése is visszaszorult. Így pedig nemcsak ügyfélre van szükség, de a szocpol feltételeinek megfelelő ingatlanokra is, amiről kijelenthetjük, hogy nincsenek nagy tömegben a piacon.
A kisebb önerővel rendelkezők számára ugyanakkor a szocpol mellett egy újabb lehetőség is megjelent, mely alacsony saját forrás mellett mások beszervezésével ígér lakáshoz jutást.
Az ilyen „népszerű konstrukciókat” gyakorlatilag a gazdasági helyzet szüli, hiszen minél nehezebb hitelhez jutni, annál nagyobb lehet a népszerűsége egy olyan konstrukciónak, ami pont ennek az ellenkezőjét ígéri. És nyilván, akinek nincs pénze, az sokkal könnyebben beleugrik. Mi viszont azt szoktuk mondani, hogy mindenkinek érdemes átgondolnia, hogy adott esetben pár százezer forinttal reálisan be tud-e költözni egy 30 milliós ingatlanba.
Van realitása annak, hogy bárki lakáshoz juthat így?
Biztosan létezhet ilyen, de csak, hogy éreztessem ennek a realitását, azt kell mondjam, ahhoz, hogy komoly tömegek ilyen módszerrel lakáshoz jussanak, gyakorlatilag akár milliós nagyságrendben kellene ügyfeleket beszervezni.
A hazai jogszabályi környezetben egy ilyen rendszer mennyire állja meg a helyét?
Úgy tudom, az „első ilyen fecskét”, aki hasonlóval foglalkozott, azt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete megbüntette.
A hitelezésre visszatérve: mikor lendülhet fel a piac?
Biztos unalmas már, hogy mindig azt mondjuk: „a következő évben”, de most is csak ezt tudom mondani, hogy talán 2013-ban már megindulhat a fellendülés. A jelenlegi helyzetben igazából néhány olyan bank van a piacon, aki aktívan tud és akar is hitelezni, viszont vannak olyanok, akik elsősorban a forrásszerzésre fókuszálnak – ők vannak többségben. Látunk azonban pozitív jeleket. A pénzintézetekkel folytatott tárgyalások, megbeszélések során kiderült, hogy azok a bankok, akik kivonultak a hitelezés piacáról, már nagyon erősen gondolkoznak a visszatérésen, ami az első nagyon pozitív jel.
Ezt a folyamatot milyen tényezők tudnák elősegíteni?
Mindenképpen helyre kell tenni a lakásépítés finanszírozását, ráadásul hiába van szocpol, az csak egy szűk réteg számára elérhető, tehát egyik fontos lépés a kínálati oldal erősítése lenne. Mindenképpen szükség lenne a valós, jól működő és széles körben elérhető kamattámogatásra is, ugyanis a bő 10 százalék feletti kamatok helyett 6-7 százalék lenne az ideális. Emellett fontos lenne a szocpol feltételek változtatása is, hogy a rendszer egy megfelelő önerő-kiegészítőként tudjon működni, és ne csak azok jussanak hozzá, akik egyébként is tudnák készpénzből finanszírozni azt a részt. Helyettük a rászorultakon kellene, hogy segítsen.
A magas kamatok csökkenését várták az átlátható árazás bevezetésétől is, ez azonban nem történt meg egyelőre. Mennyire segíti a piacot ez a változtatás?
Alapvetően egy nagyon pozitív lépés volt, hiszen egy viszonylag kusza, minden banknál eltérő rendszerű árazást váltott fel áprilistól az új rendszer. Az általános kamatcsökkenés azonban a statisztikák alapján nem történt meg, ráadásul az átlagember irányába sem jelent ez valós előnyt. Így az egyes konstrukciók összehasonlításához továbbra is szakember segítségét javasoljuk, hiszen nem biztos, hogy az ügyfél tisztában van vele, mi az a BUBOR, LIBOR, vagy épp a BUBOR + 2 százalék. Ráadásul emellett is lehetnek még járulékos költségek, ezért továbbra is érdemes körültekintően utánajárni a kérdésnek.
A régi ügyfelek augusztus 31-ig kérhetik a szerződésük módosítását, érdekli őket ez a lehetőség egyáltalán?
Mi azt látjuk, hogy ezzel kapcsolatban nincs nagy roham. Az emberek nem foglalkoznak ezzel a kérdéskörrel, és nem is biztos, hogy az adott ügyfél a szerződésmódosítás után jobban fog járni, ezért fontos, hogy alaposan utánaszámoljanak a dolgoknak.
Székely Sarolta
mfor.hu
