Az elmúlt hetekben 14 tagország csökkentette a benzin és a gázolaj adóját, illetve egyéb
kedvezményeket vezetett be ezen termékekre. Ezáltal ösztönzik az üzemanyagok fogyasztását, pedig éppen az ellenkezőjére lenne szükség.
A növekvő üzemanyag-fogyasztás Oroszország bevételeit is gyarapítja, ami elősegíti háborús gépezetének finanszírozását. Ez ellentétes az EU azon alapelvével, hogy célja a béke előmozdítása és ütközik az EU éghajlatvédelmi célkitűzéseivel is.
Sérti az EU azon előírásait is, amely szerint csökkenteni kell a társadalmi különbségeket, hiszen az adócsökkentés túlnyomó részben azokat a személyeket támogatja, akiknek erre semmilyen szükségük nincs (az EU-ban a lakosság leggazdagabb 10 százaléka nyolcszor annyi üzemanyagot fogyaszt, mint a legszegényebb 10 százalék) - áll a Levegő Munkacsoport közleményében.
A fosszilis üzemanyagok támogatása óriási mértékben torzítja a piacot, indokolatlan előnyt
biztosítva a gazdaság egyes szereplőinek, miközben más szereplőket kirívóan hátrányos helyzetbe hoz. Ezen túlmenően az üzemanyagadó-támogatások meghosszabbíthatják azon vállalkozások agóniáját, amelyek már ma sem lennének versenyképesek, ha tevékenységük teljes árát kellene megfizetniük. Mindez ellentétes az EU piaci versenyképességre vonatkozó előírásaival.
Nem tekinthető az uniós pénzekkel való hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak, ha a
tagállamok hatalmas mennyiségű nemzeti közpénzt használnak fel olyan célokra, amelyek ellentmondanak azoknak a céloknak, amelyekre az uniós közpénzeket biztosítják. (A 14
tagállam által bejelentett intézkedések már most is közel 9 milliárd eurót tesznek ki.)
Miközben a fogyasztókat tájékoztatják a benzin és a gázolaj csökkentett árairól a benzinkutakon, a fogyasztók nem, vagy erősen alulinformáltak a csökkentett árakat lehetővé tevő támogatások szörnyű következményeiről. Ez sérti a tájékozódáshoz való jogot.
A civil szervezetek arra kérik az Európai Bizottságot, haladéktalanul lépjen fel annak érdekében, hogy a tagállamok visszavonják a közelmúltban bevezetett üzemanyagár-támogatásokat, illetve ne vezessenek be újakat. Ez azt is biztosítaná, hogy több közpénz álljon rendelkezésre, amellyel a kiszolgáltatott háztartásokat kompenzálni lehet.
A civilek azt is szorgalmazzák, hogy a Bizottság kezdeményezze vám kivetését az orosz olajimportra. Az uniós országok idén 27 milliárd eurót bevételre tudnának szert tenni az orosz olajra kivetett, hordónként 25 dolláros importvámmal. Az orosz olajiparnak pedig muszáj lesz felvállalnia a többletköltséget, mivel rövid távon nincs alternatívája az európai piacon történő értékesítésre.
Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke elmondta: „Bár lehet, hogy a javasolt intézkedések kellemetlenek lesznek sok európai polgár számára, de ennél sokkal fájdalmasabb lesz mindenkinek, ha folytatódik a háború: egekbe szökő energia- és élelmiszerárakkal, rég nem látott gazdasági válsággal kell majd szembesülnünk. Ennél is fontosabb, hogy a mi kellemetlenségeink semmiségek ahhoz a mérhetetlen szenvedéshez, amit szomszédunkban, Ukrajnában kell elszenvedniük az embereknek.”
Szükséges az is, hogy a tagállamok haladéktalanul indítsanak széles körű tájékoztató kampányt az energiatakarékosságról és az energiahatékonyság fontosságáról, tájékoztassák az embereket a fosszilis üzemanyagok támogatásának óriási hátrányairól, és kérjék a gépjárművezetőket és a vállalatokat, hogy csak akkor használják gépjárműveiket, ha ez feltétlenül szükséges, amíg Putyin be nem fejezi az Ukrajna elleni agresszióját.
