Menczer Tamás, a külügyminisztérium államtitkára lesz az ellenfele a pest megyei 2. számú választókörzetben. A kampány finisében vagyunk, győzni fog? Lázár János azt mondta, ha nem nyer egyéniben, nincs keresnivalója az országos politikában. Ön is így gondolja?
Ez nem rólam szól, hanem arról, hogy lesz-e ennek a térségnek olyan aktív képviselője, aki a szívén viseli a sorsát, és a lakosokkal párbeszédben próbál valódi fejlődést hozni. Az, hogy ki nyer, a választók akaratán fog múlni. Az mindenesetre biztos, hogy a Fidesz három ciklus alatt semmilyen strukturális problémát nem oldott meg ebben a térségben. Az agglomerációs nyomás elviselhetetlen, éppen most szavaztak volna az egyeztetéseket kikerülve Pátyon egy újabb beépítéséről – utolsó pillanatban sikerült megakadályozni.
Ez nem mehet így tovább, mert feléljük a zöldfelületeinket. A választókerületbe tartozó 17 település között van olyan, ahol a település fele nincs becsatornázva. Egyre rosszabb a helyzet a közlekedésben is. Nem épült meg a buszsáv, az M100 sem az M10 [az Esztergomot Bicske térségében az M1-es autópályával összekötő autóút, valamint a Budapestet Esztergommal összekötő elkerülő út – a szerk.]. Utóbbit most 2052-re ígéri a Fidesz, ami nagyjából a soha nem épül meg kategória.
Mi közösségi programalkotással indultunk, Tea és politika, illetve Piac és politika címmel tartottunk rendezvényeket, ahol átbeszéltük, mi foglalkoztatja az embereket, milyen víziójuk van a településekről. Az agglomerációs nyomás és a közlekedés problémái összekötik nemcsak a 17 települést, de a két politikai oldalt is.
Nagyon erős kritika a kormánnyal szemben, hogy forrásokat és hatásköröket vett el az önkormányzatoktól. Ezzel szemben ezeken a beszélgetéseken azt érezhettük, hogy a kezünkbe tudjuk venni a sorsunk alakítását, kirajzolódott, hogy milyen régiót is szeretnénk magunknak. Én nagyon sokat tanultam ebből. Ha megválasztanak, ebben a szellemiségben fogjuk folytatni.
Mekkora az ellenszél, mennyire sikerül eljuttatni az üzeneteket azokhoz, akik nem mennek el ilyen rendezvényekre?
Nyomasztó persze a propagandafölény, de én 2018 után az elsők között léptem egy újfajta politizálás útjára, terepre mentem. Többet kell az emberek közé menni, mert az állami tévé, a kormánysajtó hazudik.
Ezért is lennének fontosak a viták, mert az az a szituáció, ahol nem számít, kinek mekkora költségvetése, médiabirodalma van. A vita a bátorságról szól, hogy valaki kiáll és megvédi saját elképzeléseit. Néhány napja lett volna a helyi tévében egy vita a jelöltek között, a fideszes ellenfelem nem jött el, így én a Mi Hazánk jelöltjével vitatkoztam.
A háború kapcsán sokat halljuk ellenzéki oldalról, hogy a kormány és ellenzék közti választás egyben a Nyugat és Oroszország közti választás is. Mi az, amit nem a szavak, hanem a konkrét intézkedések terén máshogy csinálna egy Márki-Zay-kormány, mint az Orbán-kormány?
Az elmúlt években a menekültügyi rendszert leépítették, sőt hergelésre használták. Most látszik, hogy egy erős ország nem lehet meg jól működő menekültügyi rendszer nélkül. Itt a térségben is gyűjtöttünk adományokat, kivittük a határra, ott mondták nekem önkéntesek, hogy a magyar nemzet kiállta az emberség próbáját. Hatalmas szolidaritás van az emberekben, de egy normális világban mégis a központi kormányzat végezné a munka nagy részét, és nem a civil szervezetekre és az önkormányzatokra lenne bízva, hogy oldják meg a feladatokat.
Amit pedig megszavaznak az Európai Parlamentben, ahhoz itthon is tartaniuk kellene magukat. Orbán nem mondja ki, hogy Putyin háborús agresszor. Nem ment el Kijevbe, hanem helyette Szerbiába ment, egy másik oroszbarát vezetővel találkozni. Ráadásul a keleti nyitás politikája gazdaságilag sem hozta az eredményeket: 2010 és 2020 között az Oroszországba irányuló magyar export 3,6-ról 1,6 százalékra csökkent, az import pedig 8-ról 2 százalékra, ebből is látszik, hogy amit Orbán Putyinnal csinált, az nem egy pragmatikus együttműködés volt.
Nőtt viszont az energetikai függés, miközben a lakóingatlanok energiahatékonysági fejlesztésére adott pénzeket átirányították a középületekre, pedig szakmailag egyértelmű, hogy előbbieken lehet sokkal több energiát spórolni. Orosz gázzal fűtjük a magyar utcákat, és ez nagyon nem jó.
Ennek fényében egy esetleges kormányváltás után megszavaznák az orosz gáz importjának tilalmát?
A szigetelés az, ami a függőséget csökkenteni tudja, ebben kell segíteni a magyar lakosságnak. Nyilván nem érdekünk, hogy a Magyarország a teljes függőségből a nincs gáz állapotába kerüljön. Ez a helyzet az orbáni politika eredménye, amely most dől rá Orbánékra. Nem Brüsszelt kellett volna megállítani, hanem Putyint.
Közben meg is érkeztünk az energia kérdésétől elválaszthatatlan zöld- és klímapolitikához. Mi lesz a jelen helyzetben a paksi beruházással, és hogyan lehetséges a kibocsátás csökkentése az új blokkok nélkül?
A programunkban anno még a beruházás felfüggesztése szerepelt, de azóta kitört a háború, és látható, hogy ez a projekt sok szempontból nem vállalható. Paks2 a már eddig ráköltött milliárdokon túl a legnagyobb kárt azzal okozta, hogy elmaradtak az alternatív energiaforrások fejlesztései, a lakóingatlanok mélyfelújításai, ezek nagyon kellettek volna. Az idő fogy, a klímaválság tekintetében is.
Pakssal kapcsolatban azt le kell szögezni, hogy az agresszor putyini Oroszországgal nem lehet folytatni a beruházást. Maga a tervezett fizikai helye is kritikus az erőműnek, ha bárki bármit ott építeni kíván, ezt is független szakértőkkel kellene megvizsgálni.
Általánosságban az atomenergia megítélése nyitottabb kérdés az ellenzék körében. Mindenesetre tartozunk egy szakmai, politikai, társadalmi vitával az országnak arról a kérdésről, hogy milyen energiamixszel is akarunk együtt élni.
Erről sokféle elképzelés létezik, de Orbánék az Oroszországgal fennálló kapcsolatuk miatt kiválasztottak egy energiaforrást, amire építenének. A mi álláspontunk az, hogy olyan mixet kell választani, ami a legnagyobb függetlenséget garantálja. 2050-re el kell érni a klímasemlegességet is.
És ez hogy sikerülhet Paks2 nélkül?
Nagyon sok pénz fog jönni a következő időszakban, a most induló uniós ciklusban erre a célra uniós forrásokból. 2014 és 2020 között 11 ezer milliárd forint érkezett Magyarországra, és most még ennél is több jöhet. A zöld átállás nagyon fontos célja az Uniónak, a helyreállítási alap jelentős része is fordítható ilyen fejlesztésekre. Arra, hogy meg is érkezzenek, a kormányváltás a garancia. Ezért is fontos a váltás, mert minket nem terhel a bizalmatlanság légköre Európában, meg tudjuk lépni azokat az intézkedéseket, amelyekkel garantáljuk, hogy nem egy szűk körnél landol az uniós adófizetők pénze.
A konkrétumok szintjén Orbánék 2030-ra 40 százalékos kibocsátáscsökkentést vállaltak, mi 60-at. Ennek érdekében nagyon jelentős épületenergetikai programokat akarunk indítani a helyreállítási alap, illetve a költségvetés forrásainak felhasználásával. Feloldanánk a szélerőművek tiltását.
Az energiaunió, az épületszigetelési programok, valamint a megújuló energia arányának 21 helyett 35 százalékra növelése garantálni tudná, hogy Magyarország a Nyugattal kereskedve saját lábra tudjon állni energetika terén.
Ennek nagyon fontos feltétele a lakóingatlanok energiahatékonyságának javítása, illetve a helyi szintű megoldások megtalálása. Mi energiaközösségekben is gondolkodunk települési szinten, a megújuló energiatermelést pedig a helyi sajátosságokhoz igazítanánk. A lakóépületeknél pedig a mélyfelújítás és a nyílászárócsere lenne a cél, az is szerepel a programunkban, hogy az önkormányzatoknál legyen egy olyan szakember, aki segít a felújítások lebonyolításában, tanácsokat ad abban, mit és hogyan érdemes csinálni.
A Budapest-Belgrád vasútvonalat építenék tovább?
Pakshoz hasonlóan azt a projektet is azonnal felfüggesztenénk és nyilvánosságra hoznánk a szerződést. A paksi bővítésről még a parlament szavazott, de a részletekből szinte mindent titkosítottak, a Budapest-Belgrád vasútvonal hitelszerződésének kiadása ügyében pert nyertem, mégsem adják ki. A jogállam maradékán próbáljuk érvényesíteni az adófizetők jogait, hiszen ezeket a beruházásokat nem Mészáros Lőrinc fizeti – bár az ő vagyona is nagyrészt az adófizetők pénzéből jött létre –, hanem a magyar állampolgárok.
Ha megtörténne a kormányváltás, akkor a paksi akták, a Budapest-Belgrád vasútvonal, vagy éppen a hosszútávú gázszerződések ügyében is eljönne az igazság pillanata. Amit most látunk, az csak a felszín.
Ezért is fogalmazott óvatosan Márki-Zay Péter is, látni kell hogyan vesszük át az országot, látni kell, hogyan is állnak ezek a konkrét ügyek.
Vasútfejlesztési terveink egyébként vannak, de ezek az országhatárokon belülre összpontosulnak: gerincvonalak felújítása, szárnyvonalak támogatása. Sokat várunk a közösségi közlekedés fejlesztésétől a klímavédelem területén is.
Itt a választókerületben például nagyon fontos lenne, hogy az M1-M7 bevezetőjén kivezessük az útdíjat, mert így a mi településeinkre jött be a forgalom, és vele a kibocsátás, miközben csak a súlyadó elvonásával 1,1 milliárd forintot vettek el a hozzánk tartozó 17 településtől, és azt is bevezették, hogy a 7,5 tonnánál nehezebb kamionoktól nem lehet pénzt kérni a behajtásért. Mi például meghosszabbítanánk a négyes metrót Budaörsig, vasútállomást építenénk a budaörsi áruházaknál, ráhordó buszjáratokkal.
Akár kormányzati pozícióból is részt venne mindezek végrehajtásában?
Nem annak van most az ideje, hogy ilyen kérdésekre választ adjak. Amióta az eszemet tudom politikusként, amióta a parlamentben dolgozom, minidig a zöld irány vitt előre, és mindent megteszek azért, hogy az ország jó irányba forduljon ezen a téren.
Ha mégis úgy alakulna, mit szorgalmazna a kormány első néhány, akár szimbolikus jelentőségű intézkedésének?
Az alap, hogy legyen zöld minisztérium, hatóság, ombudsman. Szétverték ezt az intézményrendszert, helyre kell állítani.
A nemzetgazdaságilag kiemelt beruházások korszakának pedig vége lenne, ezt a státuszt megszüntetnénk. Most már minden második beruházás ilyen, és ez csak azt a célt szolgálja, hogy a résztvevő cégek minél hamarabb a pénzüknél legyenek, a helyi közösségeken pedig át lehessen lépni.
Ezeket leállítani, megváltoztatni csak úgy lehetett, ha nagyon erős, a politikusok asztalát megrengető civil tiltakozás alakult ki. Ez a rendszer ebben a formában semmiképpen nem mehet tovább.
Fontos, szimbolikus intézkedésnek tartanám a vizes élőhelyek, nagy tavaink védelmét, a partok további beépítésének leállítását, és annak garantálását, hogy a magyar családok ingyen le tudjanak menni a partra.
Nagyon közel áll hozzám az erdők védelmének kérdése is, ennek egyik lépése lenne, hogy minden nemzeti parkunkban létrehoznánk egy olyan magterületet, ahol nem lenne erdészeti művelés, ahol az erdő a természetes folyamatok által meghatározottan, - David Attenborough kifejezését kölcsönvéve – visszavadítva növekedhetne. Engedni kell a természetet természetnek lenni.
Mi lenne az Orbán-kormány szimbolikus intézkedéseivel, mint például a rezsicsökkentés vagy a lakásfelújítási támogatás?
A rezsicsökkentés marad, ezt ki is írtuk nagy betűkkel és semmit nem kívánunk elvenni abből, ami most a családokhoz kerül, sőt, további segítségeket kívánunk nyújtani – például épületenergetikai felújításokhoz. A világban most minden abba az irányba mutat, hogy megéri zöldnek lenni, mert klímavédelem nélkül nincsen jövő, ráadásul az uniós pénzek is ezekre a célokra jönnek. Ezért is fontos, hogy jöjjenek is az uniós források.
Rengeteg dologhoz kell persze hozzányúlni, és nem lehet mindent egy logika alapján megoldani. Fejleszteni kell a közösségi közlekedést, és minél több embert átcsábítani rá, de például a mozgáskorlátozottak gépkocsihoz jutását olcsóbbá és könnyebbé kell tenni, mert most nagyon nehéz.
A részleteket ugyan nem ismerjük, de az biztos, hogy nehéz helyzetben venné át egy új kormány az ország vezetését. Háború, pandémia, infláció, kiürült kassza – ilyenkor gyakran a szépen hangzó, de hosszú távú, gyors eredményeket nem hozó célkitűzéseket szokták hátra sorolni. Nem tart ettől a zöld program esetében?
Még egyszer fontos kijelenteni, hogy rengeteg, dedikáltan ezekre a célokra fordítható uniós forrásra számíthatunk. Másrészt nagyjából ezer milliárd forint tűnik el évente Magyarországon a korrupció kútjában, ha ezt visszanyessük, az is hatalmas, jó célokra fordítható összeget jelent.
És igenis lehet gyorsan eredményeket elérni, akár egy kormányzati ciklus alatt is látványos változásokat lehet végrehajtani.
Ott van a közösségi közlekedés például. Ausztriában bevezették a klímajegyeket, tehát a több tartományra, akár az egész országra is érvényes, a városi tömegközlekedés, a vasút és a buszok igénybevételét is lehetővé tevő, rendkívül kedvező árú bérleteket. Fontos, hogy meggyőzzük az embereket, a váltással jól járnak. Előbb kell használható, komfortos alternatívát biztosítani a közösségi közlekedéssel, mint hogy rá próbálnánk kényszeríteni az embereket az autójuk letételére, de ebben is nagy eredményeket lehet elérni rövid távon is.
Sok lépés nem is annyira pénz-, vagy éppen politikai kérdés, hanem szakmai. A vasúti szállítmányozás fejlesztése terén például szakmai konszenzus van arról, hogy ez a jó irány. A szakemberek alig várják, hogy legyen a kormányban egy közlekedésért felelős hely, ahova fordulni lehet, hogy végre lépni tudjunk. Orbánék viszont nem figyeltek.
Mi van akkor, ha nem sikerül leváltaniuk a kormányt? Most mintha mindent erre a lapra tett volna fel az ellenzék, annak ellenére, hogy közben sokszor elmondják, valójában nem tekinthető valóban tisztának és szabadnak a választás. Nem kellett volna inkább az olyan látványos, a társadalmat megmozgató akciókat folytatni, mint például az MTVA-székház „elfoglalása”?
A sikernek sok összetevője van, köztük az összefogás és az őszinteség kihagyhatatlan elemek. Beszéltem már arról, hogy az emberek közé kell menni, a közösségi programalkotás fontosságáról. Nem látok rá minden ellenzéki jelölt kampányára, de a többség biztosan ebbe az irányba indult el, én egészen biztosan nem maradtam a hagyományos politika keretei között.Most az a fontos, hogy a választásig hátralévő napokban mindent megtegyünk a változásért – utána kell értékelnünk.
Ha mindent beleadunk, sikerülnie kell a kormányváltásnak. És az is fontos, hogy utána mi lesz. Nekünk van programunk, amit számon lehet majd kérni. Meg kell valósítanunk a következmények Magyarországát.
Az oktatás, az egészségügy pénzhez, forráshoz fog jutni. A propaganda leállításával az orbáni szellemi kútmérgezést állítjuk le, már attól elindulhat lefele a stresszszintünk, és ennek meg kell történnie, mert nem lehet egy ilyen folyamatosan hergelt országban élni, tönkreteszi a magyarságot ez a közhangulat. Ne kelljen éjfélkor azt nézni, hogy ki nyújt be megint egy olyan salátatörvényt, amivel szétbombáz három fontos rendszert. Ne alakítsák át az egészségügyi rendszert egy nap alatt egy világjárvány közepén. Ha egy politikus azt mondja, hogy két hónap múlva valami valahogy lesz, akkor az legyen is úgy.
Legyen végre egy kis nyugalom. Ez nemcsak politikusként, hanem választópolgárként is fontos nekem, túl sok volt a mesterségesen gerjesztett feszültségből.
További választással kapcsolatos híreket, elemzéseket, valamint az ellenzéki szakpolitikusokkal készült nagyinterjúinkat az alábbi dobozra kattintva találja összegyűjtve:
