Az illegális termékek aránya riasztó mértékű mind az Európai Unióban, mind Magyarországon – derül ki a KPMG 2022-es éves tanulmányából. Az EU, az Egyesült Királyság, Norvégia, Svájc, Moldova és Ukrajna illegális cigarettafogyasztásáról készült elemzés szerint az egyre magasabb adóterhelés eredményei sok kérdést vetnek fel. A tanulmány szerint ugyanis csak az EU-ban 35,8 milliárd szál illegális cigarettát fogyasztottak el 2022-ben, ami a kormányok számára becslések szerint 11,3 milliárd euró adóbevétel-kiesést okozott - 8,5 százalékkal többet, mint 2021-ben.
Magyarországon a csökkenő cigarettafogyasztás ellenére három százalékponttal nőtt az illegális piac, ez 2022-ben félmilliárd elfogyasztott szálat jelent, ami a teljes fogyasztás 7,2 százalékát adja. Az elmúlt években tapasztalt visszaesés ellenére itthon az illegális piac részesedése újra elérte a 2019-es szintet, ami főként az illicit white (kimondottan csempészárunak gyártott) termékeknek, kisebb mértékben a hamisított dohányárunak köszönhető. Az eredetmegjelöléssel rendelkező illegális dohánytermékek főként Ukrajnából érkeznek az országunkba. A nem legális forrásból származó dohánytermékek a tavalyi év során 30,6 milliárd forint jövedéki adóbevételtől fosztották meg a kormányt.
A KPMG jelentésében szereplő, bűnüldöző szervekkel készített interjúk szerint a hamisított cigaretták gyártása és forgalmazása az EU határain belül is egyre elterjedtebb, a bűnszervezetek pedig mind nagyobb nyereségre tesznek szert, ha a tevékenységüket a magasabb adókkal és magasabb árakkal sújtott uniós tagállamokra összpontosítják. Belgiumban, Dániában, Franciaországban és Németországban is egyre több cigarettát foglalnak le, razziákat tartanak az illegális cigarettagyártó üzemek felszámolására. Év elején hazánkban is sikerült egy ilyen üzemet felszámolni.
Mindezek fényében természetesen felmerül, hogy mennyire érdemes emelni az adókat, amelyektől az egyes kormányok a növekvő bevétel mellett azt is várják, hogy eltántorítja az embereket a káros szenvedélytől. Ugyanakkor, ahogy a fenti számok is jelzik, nehéz megtalálni az optimális adószintet, hiszen a túlzott emelés sokszor nem a leszokás, hanem az illegális piac felé tereli a fogyasztókat.
A lapunk által megkérdezett - neve elhallgatását kérő - dohánypiaci szakértő szerint a dohánytermékek árrugalmasságáról rengeteg tanulmány született, azt figyelembe kell venni ugyanakkor, hogy az alternatív lehetőségek (olcsóbb termékek, beleértve a feketepiaci terméket is) elérhetősége ezt nagyban befolyásolja, azaz országfüggő. Minden adóemelés hatására csökken a fogyasztás, ez a korábbi évek tanulmányainak adataiból is látszik. Bár a magyar piac összetett, ha minden termékszegmenst egyben tekintünk (teljes nikotintermék-piac) akkor is látható, hogy a 2000-es évek elején jellemző 20 milliárd szál feletti teljes piac már nem tér vissza. Egyes kormányok tévedése abban áll, hogy a fogyasztási adatok helyett a legális értékesítési adatokat vizsgálják, ami egyébként valóban drasztikusan csökken egy-egy túlzó adóemelés után. De a tényleges fogyasztás nem annyival esik vissza, mint azt ilyen esetekben kimutatják, helyette adóbevételt veszítenek (a legális szereplők a teljes értékesítési láncon a gyártótól a kiskereskedőig pedig árbevételt), a feketepiac pedig nyer.
A dohányzás káros hatásai közismertek, így felmerül, hogy ha sikerül az adóbevételeket növelni és az emberek egy részét (a magas árak miatt) eltéríteni, az is nyereség. Ugyanakkor a szakértő szerint ez a kérdés ennél összetettebb: trendek láthatóak, de nincs egy olyan intézkedés, ami ezt a problémát egyértelműen megoldja. A legfontosabb minden társadalmi szintű problémánál (dohányzás okozta megbetegedések) a megelőzés (ne szokjon rá) majd a támogatás (szokjon le), amihez az észszerű adóemelés mellett szükség van a termék- és reklámszabályozásra (az EU-ban ezek nagyrészt már mind olyan szinten vannak, hogy azok további szigorítása kontraproduktív), az edukációra, a leszokás támogatására. A harmadik pillér – és ebben a mostani kormányzatoknak történelmi szerepe van – pedig az ártalomcsökkentés. A tudomány megfejtette, hogy a dohányzással összefüggő betegségek és halálozás oka nem a nikotin, hanem a füst. Azaz, ha már rászokott valaki, és nem tud vagy nem akar leszokni, akkor az ártalom forrását kel csökkenteni. Ennek kiváló példája a mostanában az EU-ban irigyelt svéd modell: lassan füstmentesek lesznek...
A fenti szakértő vélemény a KPMG tanulmányában is visszaköszön. Mint írják, megfigyelhető, hogy az illegális cigarettaprobléma erősen koncentrálódott néhány olyan európai országra, ahol a kormányok régi típusú, restriktív dohányzás-ellenőrzési politikát folytatnak. A drasztikus adópolitikák, a tiltáson alapuló megközelítések csak az illegális dohánypiacot szolgálják, és ebbe az irányba terelik a felnőtt dohányosokat.
A füstmentes termékek létjogosultságát a magyar adatok is alátámasztják. A fogyasztókat tovább lehet ösztönözni a hevített termékek árának (adómértékének) szinten tartásával, vagy lassabb emelésével, egyidejűleg az illegális termékek áremelésével, ezt a kormányzat, hatóság a kínálat csökkentése és a beárazott kockázat (értsd: a szankciórendszer keménységét a leleplezett csempészek és hamisítók esetében) növelése révén tudja elérni.
Ugyanakkor az adómértékek kérdése sem fekete vagy fehér. Magyarországon ugyanis volt rá példa, hogy egy termékkör esetén alkalmazott adómérték-csökkentés összességében, költségvetési szinten adóbevétel-növekedést eredményezett! Ez is alátámasztja, hogy ha önmagában az adóterhelés és az ár nem elegendő a feketepiac megfejtéséhez, akkor az általános kereslet-kínálat viszonyokat együtt kell tekinteni. A feketepiaci termékek elérhetősége és árelőnye a meghatározó, de a feketepiaci árak az elmúlt években egyáltalán nem követték a legális termékekét. Igaz, ebben számos tényező, így az árfolyam, a reálbérek és az infláción keresztül az elkölthető jövedelem szintje is szerepet játszik. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerinte felelős választ a jövő évi adóterhelés fényében a feketepiaci arányokra adni még irányát tekintve sem lehet, egyes intézkedések, történések hatását lehet vizsgálni.
