Egészen megdöbbentő statisztikát tett közzé kedd reggel a Központi Statisztikai Hivatal a magyarországi fizetésekről, miszerint az országos átlagos bruttó bér 31,7 százalékkal 546 ezer forintra emelkedett februárra. A kiugró növekedés egyszeri tényezők eredménye, mégpedig a honvédelmi és rendvédelmi hivatásos állomány hathavi illetményének megfelelő szolgálati juttatása, vagyis az úgynevezett fegyverpénz. Emellett természetesen a minimálbér-emelések, valamint a szokásos év eleji bértárgyalások eredményeként meghatározott emelések is megmutatkoznak a statisztikában.
A hathavi fegyverpénz torzító hatása felöl azonban nem lehet kétség, a probléma ezzel viszont az, hogy az alapfolyamatokat szinte lehetetlen látni emiatt. Bár a KSH nem közölt enélkül számított országos bruttó béradatot, egy másik kategória, a rendszeres - vagyis a prémiumok, jutalmak, különjuttatások nélkül számolt - bruttó bér már valósághűbb és jobban rávilágíthat a bérfolyamatokra.
Ez a KSH közlése szerint 443,4 ezer forint volt, ami 14,1 százalékkal haladja meg a tavaly első kéthavi átlagok - ennek a nettója 294 861 (az országos, jelenleg torzított átlagbér nettója 322 100 forintra jön ki). Ezzel szemben idén az átlagnyugdíj az év eleji 5 százalékos emelésnek köszönhetően 165 610 forintra nőtt.
Már ez a két mondat is nagyon jól szemlélteti mekkora különbség van a bérek és a nyugdíjak összege, valamint változása között, ha pedig hozzávesszük az infláció mértékét, még elkeserítőbb kép rajzolódik ki.
Az 5 százalékos nyugdíjemelés egyáltalán nem képes már fedezni az árak elszabadulását, az első két hónapban ugyanis 8,1 százalékos volt az általános infláció, de a nyugdíjasok fogyasztói kosara alapján számolt árindex se volt sokkal alacsonyabb, 7,6 százalék. A helyzet pedig azóta tovább romlott, így a nyugdíjasok reálértéken veszítenek az árak alakulása miatt. Ezen matematikailag ugyan javít valamennyit a teljes 13. havi nyugdíj kifizetése, hiszen ha 12 hónapra leosztjuk az összeget, akkor átlag 8,3 százalékos emelkedést kapunk. Ám ez csak akkor állná meg igazán a helyét, ha az érintettek a teljes juttatásból minden hónapban csak egyhavi részét költenék el. Márpedig a gyakorlatban erre vajmi kevés példa lehet főleg azok körében, akik a legalacsonyabb nyugdíjakból élnek meg.
A nyugdíjakkal szemben a társadalom aktív, kereső rétege - cikkünk témája alapján - az átlagbért keresők béremelkedése elbírja az árak emelkedését, a fizetésünk még 5 százalékkal többet ér, mint tavaly még a jelenlegi inflációs környezetben is.
A két ellátás, juttatási forma között ugyanakkor más különbség is aggodalomra ad okot, aminek hátterében a nyugdíjszámítás metódusa áll. A nyugdíjemelés során ugyanis nem veszik figyelembe a bérek alakulását, csak az inflációt, ennek pedig egyenes következménye, hogy a nyugdíjak egyre jobban leszakadnak a bérektől. Egy ilyen bérrobbanás mellett azonban, mint ami idén mutatkozik az adatsorokban, statisztikailag a nyugdíjas társadalom nagy része csúszik szegénysorba majd. Levezetjük, hogy miért.
A bruttó átlagbérek befolyással vannak a mediánértékre, előbbi húzza magával, ha kisebb mértékben is, mint ahogy maga a bruttó emelkedik. A mediánhoz kötött az úgynevezett szegénységi küszöb, ami annak 60 százaléka. Ha tehát emelkedik a medián, nő a szegénységi küszöb is, melynek változását a csak inflációhoz kötött nyugdíjak nem tudják lekövetni, így egyre többen csúsznak be a küszöb alá.
A legutóbbi adatok szerint relatív jövedelmi szegénységben élő nyugdíjasok aránya 14,4 százalék volt 2020-ban az előző évi 11,1 százalék után. Az alábbi ábrán is jól látszik az elmúlt évek bérrobbanásának a hatása: lendületesen növekszik a szegény nyugdíjasok száma. 2020-ban egyébként a szegénységi küszöb 116 158 forint volt, miközben az akkori átlagnyugdíj 143 674 forint, ebből is jól látszik, hogy nyugdíjasok százezrei voltak érintettek abban az évben.
Összefoglalva a friss kereseti adatok is megerősítik: a nyugdíjak egyre jobban leszakadnak. A jelenlegi inflációs környezet pedig kifejezetten problémás számukra az alacsony emelés miatt. Ugyan a kormány már belengette a nyár eleji kiegészítő nyugdíjemelést, az csak a reálérték megőrzéséhez elég, értéknövekedést nem biztosít. Ahhoz, hogy a nyugdíjasok helyzete ne kvázi létfenntartásról szóljon - különösen az alacsonyabb ellátásban, valamint az átlagnyugdíjban részesülők és az átlagnyugdíj -, muszáj lenne figyelembe venni a bérek változást is a nyugdíjemelés során. Erre azonban vajmi kevés esély mutatkozik, hiszen az Orbán-kormány legelső 2010-es vállalásainak egyike az volt: a kormány meg fogja őrizni a nyugdíjak értékét. Emelés már nincs a tervek között.
