5p

Hogyan lehetnek ekkora eltérések a közvélemény-kutatások között?
Magyar Péter miatt ekkora a bizonytalanság?
Milyen módszerrel készülnek a felmérések?

Online Klasszis Klub találkozó élőben Hann Endrével!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Medián ügyvezető igazgatójától!

2024. június 5. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Már eddig is a bérek és nyugdíjak viszonyát a mélyülő szakadék kifejezéssel lehetett leírni. Idén ez a trend hatalmas lendületet vesz a jelek szerint szegénységbe taszítva az idősek tízezreit. 

Egészen megdöbbentő statisztikát tett közzé kedd reggel a Központi Statisztikai Hivatal a magyarországi fizetésekről, miszerint az országos átlagos bruttó bér 31,7 százalékkal 546 ezer forintra emelkedett februárra. A kiugró növekedés egyszeri tényezők eredménye, mégpedig a honvédelmi és rendvédelmi hivatásos állomány hathavi illetményének megfelelő szolgálati juttatása, vagyis az úgynevezett fegyverpénz. Emellett természetesen a minimálbér-emelések, valamint a szokásos év eleji bértárgyalások eredményeként meghatározott emelések is megmutatkoznak a statisztikában. 

A hathavi fegyverpénz torzító hatása felöl azonban nem lehet kétség, a probléma ezzel viszont az, hogy az alapfolyamatokat szinte lehetetlen látni emiatt. Bár a KSH nem közölt enélkül számított országos bruttó béradatot, egy másik kategória, a rendszeres - vagyis a prémiumok, jutalmak, különjuttatások nélkül számolt - bruttó bér már valósághűbb és jobban rávilágíthat a bérfolyamatokra. 

Ez a KSH közlése szerint 443,4 ezer forint volt, ami 14,1 százalékkal haladja meg a tavaly első kéthavi átlagok - ennek a nettója 294 861 (az országos, jelenleg torzított átlagbér nettója 322 100 forintra jön ki). Ezzel szemben idén az átlagnyugdíj az év eleji 5 százalékos emelésnek köszönhetően 165 610 forintra nőtt. 

Nehéz év lesz. Fotó: depositphotos
Nehéz év lesz. Fotó: depositphotos

Már ez a két mondat is nagyon jól szemlélteti mekkora különbség van a bérek és a nyugdíjak összege, valamint változása között, ha pedig hozzávesszük az infláció mértékét, még elkeserítőbb kép rajzolódik ki.  

Az 5 százalékos nyugdíjemelés egyáltalán nem képes már fedezni az árak elszabadulását, az első két hónapban ugyanis 8,1 százalékos volt az általános infláció, de a nyugdíjasok fogyasztói kosara alapján számolt árindex se volt sokkal alacsonyabb, 7,6 százalék. A helyzet pedig azóta tovább romlott, így a nyugdíjasok reálértéken veszítenek az árak alakulása miatt. Ezen matematikailag ugyan javít valamennyit a teljes 13. havi nyugdíj kifizetése, hiszen ha 12 hónapra leosztjuk az összeget, akkor átlag 8,3 százalékos emelkedést kapunk. Ám ez csak akkor állná meg igazán a helyét, ha az érintettek a teljes juttatásból minden hónapban csak egyhavi részét költenék el. Márpedig a gyakorlatban erre vajmi kevés példa lehet főleg azok körében, akik a legalacsonyabb nyugdíjakból élnek meg. 

A nyugdíjakkal szemben a társadalom aktív, kereső rétege - cikkünk témája alapján - az átlagbért keresők béremelkedése elbírja az árak emelkedését, a fizetésünk még 5 százalékkal többet ér, mint tavaly még a jelenlegi inflációs környezetben is. 

A két ellátás, juttatási forma között ugyanakkor más különbség is aggodalomra ad okot, aminek hátterében a nyugdíjszámítás metódusa áll. A nyugdíjemelés során ugyanis nem veszik figyelembe a bérek alakulását, csak az inflációt, ennek pedig egyenes következménye, hogy a nyugdíjak egyre jobban leszakadnak a bérektől. Egy ilyen bérrobbanás mellett azonban, mint ami idén mutatkozik az adatsorokban, statisztikailag a nyugdíjas társadalom nagy része csúszik szegénysorba majd. Levezetjük, hogy miért. 

A bruttó átlagbérek befolyással vannak a mediánértékre, előbbi húzza magával, ha kisebb mértékben is, mint ahogy maga a bruttó emelkedik. A mediánhoz kötött az úgynevezett szegénységi küszöb, ami annak 60 százaléka. Ha tehát emelkedik a medián, nő a szegénységi küszöb is, melynek változását a csak inflációhoz kötött nyugdíjak nem tudják lekövetni, így egyre többen csúsznak be a küszöb alá. 

A legutóbbi adatok szerint relatív jövedelmi szegénységben élő nyugdíjasok aránya 14,4 százalék volt 2020-ban az előző évi 11,1 százalék után. Az alábbi ábrán is jól látszik az elmúlt évek bérrobbanásának a hatása: lendületesen növekszik a szegény nyugdíjasok száma. 2020-ban egyébként a szegénységi küszöb 116 158 forint volt, miközben az akkori átlagnyugdíj 143 674 forint, ebből is jól látszik, hogy nyugdíjasok százezrei voltak érintettek abban az évben. 

Összefoglalva a friss kereseti adatok is megerősítik: a nyugdíjak egyre jobban leszakadnak. A jelenlegi inflációs környezet pedig kifejezetten problémás számukra az alacsony emelés miatt. Ugyan a kormány már belengette a nyár eleji kiegészítő nyugdíjemelést, az csak a reálérték megőrzéséhez elég, értéknövekedést nem biztosít. Ahhoz, hogy a nyugdíjasok helyzete ne kvázi létfenntartásról szóljon - különösen az alacsonyabb ellátásban, valamint az átlagnyugdíjban részesülők és az átlagnyugdíj -, muszáj lenne figyelembe venni a bérek változást is a nyugdíjemelés során. Erre azonban vajmi kevés esély mutatkozik, hiszen az Orbán-kormány legelső 2010-es vállalásainak egyike az volt: a kormány meg fogja őrizni a nyugdíjak értékét. Emelés már nincs a tervek között. 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!