Érdekes adatokat közölt ma az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat. Kimutatásuk szerint az uniós tagországokban élő fiatal, 20-34 év közötti munkanélküliek fele semmilyen álláslehetőségért sem nem költözne el lakhelyéről. Vagyis egyáltalán nem mobilisak, holott ebben a korban még kevés a családi, társadalmi kötöttség, ami megnehezíti az ilyen döntések meghozatalát.
A legfrissebb, 2016-os adatok szerint az EU-tagállamok közül a leginkább "röghöz kötöttek" a máltaiak: ott a fiatalok 73 százaléka ragaszkodik lakhelyéhez, és inkább nem vállal állást máshol. Meglepő, de Hollandia áll a második helyen, 69 százalékkal, ami más képet sugall, mint ami a szabadságszerető nép hírében álló németalföldiekről a köztudatban él. Talán a protestáns gyökerű gondolkodásban kell keresni a magyarázatot erre a jelenségre. Cipruson sem szívesen mozdulnak a fiatalemberek, 68 százalékuk kitart lakhelye mellett.
A magyarok 55 százaléka van hasonló helyzetben. Ez valamivel magasabb az uniós átlagnál, ami 50 százalék, viszont bőven elmarad a lakásukhoz, megszokott életükhöz leginkább kötődő, előbb említett népek mutatóitól.
Megtudtuk továbbá azt is az Eurostat jelentéséből, hogy a munkanélküli magyar fiatalok 16 százaléka hajlandó lenne elköltözni, ha Magyarországon belül kapna állást. Ennél is nagyobb arányban, 20 százalékuk fogadna el ajánlatot az Európai Unión belül. Kilenc százalék pedig akkor is igent mondana, ha az unión kívülre kellene költözni az állásért. Ennél kevesebben lennének hajlandóak erre Dániában (6 százalék), illetve Csehországban (5 százalék). A másik véglet Svédország, ahol a munkanélküliek 34 százaléka habozás nélkül belevágnak egy távoli kalandba.
Az uniós átlag egyébként így fest az állás nélküliek esetében:
- Országon belül vállalna munkát: 21 százalék
- Másik országban is elfogadna ajánlatot: 12 százalék
- Akár az EU-n kívül is munkába állna: 17 százalék
A felmérés a munkával rendelkezőket is megszondázta. Itt az derült ki, hogy akinek van állása, annak esze ágában nincs elköltözni egy másik munkalehetőség kedvéért. Az unióban élő fiatalok 90 százaléka még csak nem is hajlandó gondolkodni ezen. Nyolc százalékuk azt talán fontolóra venné, hogy az országán belül "székhelyet" változtasson, 1 százalékuk pedig egy másik uniós tagállamba is elköltözne, ha beesne egy jó lehetőség.
A dolgozó magyarok 6 százaléka nyitott az országon belüli elvándorlásra, 2 százalékuk az unión belül is kész lenne letelepedni, 91 százalék azonban annak örül, ami van, és nem szándékozik egy másik munkahely miatt új életet kezdeni.
