A magyar választás mellett számos más országban központi témát jelentett a parlamenti mandátumokért való küzdelmek idején a migráció. Korábban az EU több tervet is kidolgozott, az Európába érkezők kezelésére, de ezek egy része megosztotta a a döntéshozókat és a szavazópolgárokat is. Problémát jelent az is, hogy nem csak a különböző konfliktusok sújtotta zónákból érkeznek menekültek, hanem nagyon sokan egyszerűen a jobb élet reményében kerekednek útra. Őket ugyanis a különböző nemzetközi jogi formulák nem sok reménnyel kecsegtetik, hiszen menekült státuszt nem kaphatnak, és letelepedési engedélyre is kevés az esélyük. Ennek ellenére óriási számban érkeztek, így kikerülhetetlen, hogy foglalkozzon a kérdéssel az EU.
Ennek megfelelően indult az az új kezdeményezés, amely a gazdasági migráció mögött álló okokat igyekszik feltárni. A projektet az Európai Beruházási Bank - az EU nonprofit hitelező intézménye - irányítja, amely Gazdasági Rugalmassági Kezdeményezésnek nevezte el a programot.
Azt szeretnék elérni, hogy az állami és közösségi források mellett a privát szektor is járuljon hozzá a migráció kezeléséhez. Horvátország, Olaszország, Litvánia, Luxemburg, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia és az Egyesült Királyság már csatlakozott kezdeményezéshez, amelynek az a célja, hogy a migránsokat kibocsátó országokban a gazdasági helyzetet javítsák.
Az IMF múlt heti tavaszi ülése után a luxemburgi pénzügyminiszter, Pierre Gramegna is megjegyezte, hogy egyre komolyabb problémát jelent a klímaváltozás, ami miatt számos helyen változik meg a gazdaság, és okoz élelmezési problémát. Hangsúlyozta, hogy az állami támogatás mellett új eszközökre van szükség, a cél a magánszektor ösztönzése arra, hogy részt vegyen ezekben a projektekben.
A mostani kezdeményezés ennek megfelelően szeretné elérni, hogy a magántőke finanszírozását az EBB-forrásokkal kapcsolják össze. Ennek keretében olyan pénzügyi termékek születhetnek, amely vállalati befektetők számára is kedvező, mert csökken a kockázatuk. A közös projektek keretében pedig számos segítséget kapnak ahhoz, hogy közösségi vagy környezeti szempontból hasznos beruházásokat hajtsanak végre, amelyek ráadásul pozitív pénzügyi megtérüléssel járnak.
Persze ehhez az EU-nak mélyen a zsebébe kell nyúlni, és a mostani nyilatkozatok szerint nagyobb forrást rendelnek majd ezekhez a projektekhez. Az EBB most kap egy nagyobb, 6 milliárdos pótlólagos keretet, amit a Balkánon, Észak-Afrikában (Algéria, Egyiptom, Líbia, Marokkó) és a Közel-Keleten (Szíria, Jordánai, Libanon, Palesztína). Így összesen öt év alatt 15 milliárd euró lesz fejlesztési célokra. Nagy kérdés persze, hogy ez mire lesz elég, hiszen több helyen polgárháborús viszonyok vannak, miközben leromlott az infrstruktúra is. Nem véletlen, hogy ezekből a régiókból óriási tömegek isndultak Európa felé, két éve például 2,2 millió illegális bevándorló érte el az Európai Uniót.
A gazdasági migrációra dolgozott ki tervet az EU
Az EU-ban az egyik legmegosztóbb téma a migráció. A politikai és humanitárius okokból érkező menekültek mellett a gazdasági migránsok okoznak komoly fejfájást a döntéshozóknak.
