A bíróság indoklásában kifejtette, hogy ebben az időszakban a bankok nem tájékoztatták ügyfeleiket a devizahitel kockázatairól, így semmis és tisztességtelen szerződések megkötésére került sor.
A bankok a fogyasztóvédelmi törvénnyel ellentétesen jártak el, így a bíróság elutasította fellebbezésüket. A frankhitelesek érdekvédelmi szervezetének kollektív vádemelését helybenhagyta nyolc Horvátországban működő bank ellen.
Ezen bankok között található: OTP Horvátország, Erste Group Bank AG, Zagrebacka Banka, Raiffeisen Bank International AG, Sberbank, Privredna Banka, Splitska Banka, az Addiko Banka.
Előbbi pénzintézeteket azzal vádolták, hogy egyoldalúan megváltoztatták a kamatokat, valamint az árfolyamzáradékot is jogszerűtlenül használták. A legfelsőbb kereskedelmi bíróság jogszerűtlennek ítélte meg az egyoldalú kamatemelést.
Nicole Kwiatkowski ügyvéd valamint Goran Aleksic és Ivan Lovrinovic parlamenti képviselő egy sajtótájékoztató keretében közölték, hogy a túlfizetett kamatok és a devizaárfolyam közötti különbséget 120 ezer adós kaphatja vissza. A pénzintézeteknek több mint 10 milliárd kunát (437 milliárd forint) kell megtéríteniük a hitelfelvevőknek.
A dolognak csak egy szépséghibája van, hogy az érintetteknek egyéni pert kell indítaniuk! Érdekesség a dologban, hogy 2015-ben a magyar hitelfelvevők csak a kamatemelések és az árfolyamrés miatt kaptak visszatérítést, míg a horvátok ezen felül az árfolyamveszteségüket is visszakapják.
Adósságrendező hitel szerepe
Az adósságrendező hitel felvétele során a pénzintézet több fedezetes, illetve fedezetlen hitelt vesz egy csokorba. Ennek célja, hogy több tartozás egy kölcsönnel is kiváltható legyen, így kizárólag az adósságrendező hitelre kell koncentrálni. Azért is kecsegtető ez a megoldás az adósok számára, mivel itt a törlesztőrészletük csökkentése is szóba jöhet. Természetesen ezt megelőzően a bankok számításokat végeznek, hogy ki is jogosult a hitelre.
A magyarok és a devizahitel
A kétezres évek közepén bukkant fel a kedvező hitelkonstrukcióként megjelenő devizahitel, melyet rengeteg magyar állampolgár vett fel azt remélve, hogy a törlesztő részletet könnyedén ki tudja fizetni. Sajnos azonban nem sokkal a kölcsönök felvétele után világossá vált, hogy ez nem lesz ilyen egyszerű, hiszen a törlesztőrészletek a duplájára, sőt triplájára emelkedtek. A devizahitel okozta pokol 800-900 ezer magyar állampolgárt érint, nem beszélve azokról, akiknek az adóssága már átkerült a követeléskezelőkhöz.
Összességében 4 millió magyar családról beszélhetünk, akik megigényelték a deviza alapú kölcsönt. Egy konkrét esetet tekintve van olyan adós, aki 11 millió forint hitelt vett fel, majd a pénzintézet 45 millió forintot követel vissza, de sajnos nem ritka a hatszoros mértékű követelés sem. A Magyar Bankszövetség 2006-os állásfoglalása az aggodalmak elkerülése érdekében így szólt: a nagyobb árfolyamkilengésnek a törlesztési terhekre nincs érdemi befolyása”, és attól sem kell félni, hogy „az árfolyamkockázat miatt a devizahitellel rendelkező háztartások súlyos pénzügyi veszteségeket szenvednek el”.
Áprilist követően lejárt a téli kilakoltatási moratórium, melynek következtében igen sok család került az utcára, eddig 47 ezer lakás elvesztéséről beszélünk. Sokan arra is képesek, hogy fegyverrel védjék az otthonaikat a hatósággal szemben, sőt olyan is van, aki képes lenne felgyújtani, csak azért, hogy ne kerüljön más kezébe a lakóingatlan. Közben megalkották a hajléktalantörvényt, mely esetben arról van szó, ha valaki hajléktalan, akkor az büntetendő.
Ezért sokan a horribilis összegért kiadott albérletekbe kényszerülnek, vagy a rokonok, barátok otthonaira, és nem utolsó sorban a garázsokra, amelyek nincsenek ellátva mosdóval, konyhával, fürdőszobával, éppen arra szolgálnak, hogy ne a szabad ég alatt töltsék az éjszakát. A kilakoltatások június végén kezdődtek, év végéig körülbelül 30 ezer családot érint, de a jövőben ez a szám elérheti akár a 150 ezret is.
A magyarországi adósok és a BAR lista
Az adósok késedelembe esés következtében kerülnek a BAR, más néven a KHR listára, amely szintén a devizahitelhez kapcsolható. A késedelmek összege az utóbbi évek során 1361 milliárd forintra nőtt, majd 435 milliárd forintra csökkent köszönhetően annak, hogy a követeléseket eladták a követeléskezelők részére. A késedelmes szerződések száma a maximumot jelentő 1,9 millió szerződéshez képest 16%-kal kevesebb volt 2017 végére, tehát 1,6 millió hitelkövetelés áll fenn.
Hogy részleteiben mit jelentenek ezek a számok? A késedelmes szerződések közül 157 ezer már a 2007-es válság óta fennáll. Az aktuális késedelmes fizetéseknél 2 fontos tényezőt kell figyelembe venni: az egyik az, hogy az adott tartozást hány adóshoz lehet kötni, a másik, hogy mekkora összegű a tartozás. A korábbiakban említett 1,6 millió követelés megközelítőleg 900 ezer személyhez kapcsolható és kisösszegűek.
A késedelmes tartozások fele esetében a tőketartozás nem haladja meg a 200 ezer forintot, míg egymillió forint feletti tartozásról az előfordulások 17 %-ában beszélhetünk. Az utóbbi szerződések nagy részben jelzáloghitelek, vagyis ha tartós késedelem áll fenn, abban az esetben az adós ingatlana a tét. Ezek döntő része a követeléskezelőkhöz került, illetve 35 ezer szociálisan rászoruló háztartás esetén a Nemzeti Eszközkezelő nyújtott segítséget.
A NET programban résztvevő családok, a tartozásuk alól mentesülnek és az eszközkezelőnek fizetnek azért, hogy az otthonukban lakhassanak. Magyarán szólva a saját lakásukat bérlik az eszközkezelőtől. A programba történő belépést követő 6 éven belül visszavásárlási jogosultságuk is van.
Valószínűleg a magyaroknak sem adósságrendező hitelre lenne szükség, hanem egy olyan igazságszolgáltatásra, amely hasonlóképpen áll az állampolgáraihoz úgy, mint Horvátországban.
