Mindez annak köszönhető, hogy februárban gyorssegélyként a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő átutalt 19 milliárd forintot a 100 millió forint alatti hitelezők követeléseire az intézményeknek. A weborvos.hu szerint Ezzel az összeggel eddig összesen mintegy 59 milliárd forint összegű adósságrendezés történt meg, miközben a Magyar Államkincstár adatai szerint januárban 76, 1 milliárd volt a kórházak adóssága.
Így már érthető, hogy az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek által jelentett lejárt tartozásállomány 2020. február 29-én 75,8 milliárd forint volt, ez 6,6 milliárddal kevesebb az egy hónappal korábbinál.
E tartozásállomány döntő része, 63,8 milliárd forint – amely 12,4 milliárddal kevesebb a 2020. január véginél –, továbbra is az egészségügyi intézményeknél halmozódott fel (beleértve a járó- és fekvőbeteg szakellátás intézményeit, az egészségügyi ágazati háttérintézményeket, valamint a klinikai központtal rendelkező felsőoktatási intézményeket). Az adósság döntő része most is a szállítókkal-szolgáltatókkal szemben fennálló tartozás, mely 63,6 milliárd forint, amelyből 0,9 milliárd forint az államháztartáson belülre irányul. További 100-100 milliót tett ki az előző hónap végén az állammal, illetve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival szembeni adósság.
Az egészségügyi intézmények adósságának nagy aránya miatt lehet irányadó, hogy a költségvetéssel szembeni összes – tehát nemcsak a náluk felhalmozódott – 75,8 milliárdnyi tartozásból 30 nap alatti 19,6 milliárd, 30-60 nap közötti 7,9 milliárd, 60 napon túli lejáratú 47,7 milliárd.
A februári adatok jól mutatják, hogy az év eleji adósságállomány szinte minden intézményben csökkent a kórházak részleges tartozáskiegyenlítéseinek köszönhetően, csupán pár kivétel van, ahol minimálisan, vagy enyhe mértékben nőttek. E kivételek közé tartozik a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet, amely 52 millió forinttal növelte adósságát egy hónap alatt, vagy a Cholnoky Ferenc Kórház, amely 292 milliós adóssága 396 millióra kúszott fel.
Viszont a legnagyobb mértékű csökkenések a következő kórházaknál történtek meg: a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Okatókórházak 653 millióval, az Észak-Közép-Budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő 496 millióval, az Albert Schweitzer Kórház-Rendelőintézet 403 millióval, a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátó Központ (Hódmezővásárhely-Makó) 375 millióval, a Békés Megyei Központi Kórház pedig 365 millióval kevesebb összeggel indult neki a márciusnak a január végi állapotokhoz képest.
Bár a miniszterelnök arról biztosította a magyar lakosságot, hogy a koronavírus elleni küzdelemnek nincs anyagi akadálya, minden bizonnyal speciálisan alakul majd az egészségügyi intézmények adóssága. Eddig a következő kórházakat jelölték ki járványkórházi feladatokra:
- Dél-pesti Centrumkórház Szent László Kórház tagintézménye (központi), Budapest
- Dél-pesti Centrumkórház Jahn Ferenc Kórház tagintézménye, Budapest
- Kútvölgyi Kórház, Budapest
- Kiskunhalasi Kórház Semmelweiss Kórház + konténerkórház épül a helyi Büntetésvégrehajtási Intézet területén
- Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház, Miskolc
- Tolna Megyei Balassa János Megyei Kórház, Szekszárd
- Magyar Imre Kórház, Ajka
- Szegedi Tudományegyetem II. Kórháza
- Csongrád Megyei dr. Bugyi István Kórház, Szentes
- Országos Gerincgyógyászati Központ, Budapest
