A kamatdöntés napja: kettős szorításban az MNB

2020. október 20. 05:37

Merthogy a már-már rekordszintre gyengülő forintnak jól jönne, ha a jegybank egy kamatemeléssel növelné a vonzerejét, azaz a befektetők vennének belőle, aminek hatására emelkedhet az árfolyama. A szeptemberben váratlanul nagyot esett infláció viszont azt tenné lehetővé a bankok bankjának, hogy csökkentse a kamatokat, ami a források (még) olcsóbbá válásán keresztül hozzájárulhatna a koronavírus-járvány miatti gazdasági zuhanás tompításához. Logikusnak tűnik, hogy e két ellentétes hatás eredőjeként az MNB semmit nem lép, azaz minden marad a régiben. Arra azonban, hogy ez valóban így lesz-e, mégsem érdemes mérget venni.

Először is idézzük fel, mi történt egy hónappal ezelőtt. Az éves infláció augusztusban 3,9 százalék lett, miközben a forint szeptember közepe felé gyengülni kezdett, s az euróval szembeni árfolyama a Monetáris Tanács szeptember 22-ei ülése alatt már 363,3 forintnál is járt. Mindkét tényadat a közgazdasági logika alapján kamatemelkedésért kiáltott, mégis maradt a 0,6 százalékos jegybanki irányadó ráta.

Csupán annyi történt, hogy a kamatdöntés bejelentését követően egy órával kiadott közlemény azzal zárult, a Tanács „amennyiben az inflációs kilátások tartós megváltozása indokolttá teszi, készen áll a megfelelő eszközök alkalmazására”. Akkor még nem lehetett tudni, hogy ez milyen hamar be is következik: alig két nappal később, szeptember 24-én az MNB a honlapján közzétette, hogy aznap a korábbinál 15 bázisponttal magasabb, 0,75 százalékos kamaton fogad el egyhetes betéteket a kereskedelmi bankoktól. Vagyis mégsem hányt fittyet a jegybank a közgazdasági törvényszerűségnek, csak éppen nem ott szigorított (alapkamat), ahol a kívülállók hagyományosan várták, hanem az egyhetes betéteknél.

Leporolják a forgatókönyvet? Fotó: MTI

Persze, ha a szeptember 22-ei ülést követően már tudhattuk volna, mi hangzott el a Tanács ülésén, akkor erre már lehetett volna következtetni. Ám az alábbi rávezető mondat a közleményben nem, csak az október 7-én publikált jegyzőkönyvben szerepelt: „az egyhetes betéti eszköz kamatát továbbra is heti rendszerességgel, az aktuális tenderek keretében célszerű meghatározni”. Természetesen nem véletlen az időzítés, hiszen egy korábbi említés esetén már a vájtfülűek következtethettek volna a jegybankárok szándékaira. Nevezetesen, hogy megelőzzék az inflációs kockázatok fokozódását – mint ahogy később a jegybank a brit Reuters hírügynökségnek magyarázta a döntését.

Fontos, hogy míg a jegybanki alapkamatról a Monetáris Tanács dönt, addig arról, hogy az egyhetes tendereken mekkora kamatra fogad be az MNB betéteket a kereskedelmi bankoktól, már a jegybank igazgatósága határoz. Abba,

Ez a cikk az Mfor és a Privátbankár Prémium tartalma, csak a lap előfizetői olvashatják teljes terjedelmében.

Prémium tartalmainkhoz a következő lépések után férhet hozzá: