6p

Mi legyen a pénzünkkel? Tegyük állampapírba? Részvénybe? Ingatlanba? Kriptóba?
A befektetésektől a vagyonkezelésig - újra itt a Klasszis Klub Live!

Jöjjön el személyesen, találkozzon neves szakértőkkel vagy csatlakozzon online!

2024. március 27. 17:00

Részletek és jelentkezés itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Az önkormányzatoktól viszont újabb hatásköröket vonnak el, költségcsökkentésre hivatkozva.

Ahogy azt korábban beharangoztuk, a tavaszi után őszi adócsomagot is benyújtott a parlamentnek a kormány. Elvileg erre nem kerülhetne sor, mivel azért hozták előre tavaszra az adótörvények elfogadását, hogy a vállalkozóknak, lakosságnak legyen elég ideje felkészülni a változásra.

Varga Mihály pénzügyminiszter megszavazza a 2021-es költségvetést (Forrás: MTI, Kovács Tamás)
Varga Mihály pénzügyminiszter megszavazza a 2021-es költségvetést (Forrás: MTI, Kovács Tamás)

Csakhogy az élet mindig közbeszól, ezért az őszi jogalkotási szezonban is kénytelen a kormány új adótervekkel előállni. Ezúttal is ez történt: a most beadott csomag részben a járványhelyzet negatív gazdasági hatásaira reagál. Ezt a célt szolgálják az adóadminisztrációs intézkedések, mint például a fizetési kedvezmények összeghatárának emelése. A javaslat szerint a természetes személyek 500 ezer forint helyett 1 millió forint adótartozásra kérhetnek évente egy alkalommal 12 havi pótlékmentes részletfizetést. A megbízható adósok pedig 1,5 millió helyett már 3 millió forintig vehetik igénybe az automatikus részletfizetési lehetőséget a következő évtől. A vállalkozási tevékenységet nem folytató, általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett természetes személyek az általuk 6 hónapra, 200 ezer forintos összegre igénybe vehető automatikus részletfizetést 12 hónapra, 500 ezer forintos összegre kérhetik a személyijövedelemadó-bevallásukban - szerepel továbbá a javaslatban.

Nem kíméli viszont az önkormányzatokat az előterjesztő Pénzügyminisztérium: tovább szűkülnek a helyhatóságok adóadminisztrációs jogkörei például azzal, hogy a gépjárműadó esetében az adóztatással kapcsolatos feladatokat a helyi szintről a központi szintre, vagyis a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) telepítik. Ez persze tekinthető költségkímélő intézkedésnek is - az önkormányzatoknak nem kell majd ezzel a feladattal foglalkozni -, de azért látszik az irány, a helyhatóságok feladatkörének megnyirbálása. Ráadásul a gépjárműadóból származó bevételt a kormány - a járványra hivatkozva - elvonta, átcsoportosította a központi költségvetésbe, a Járvány elleni védekezési alapba. Az előterjesztő erre hivatkozva állítja, hogy mivel úgysem lesz ebből bevételük a településeknek, mentesítik őket az adóztatás költségei alól is.

Gépjárműadóból egyébként tavaly - vagyis az utolsó békeévben, amikor még 40 százalékban részesültek ebből - 33,7 milliárd forint bevétele volt az önkormányzatoknak. Ez 1,8 milliárd forinttal haladta meg a 2018-as bevételt. Idénre 51,5 milliárd forint lett betervezve költségvetési bevételként, de menet közben a kormány változtatott a feltételeken, és minden gépjárműadót magához vont. Azt is tudjuk, hogy jövőre a központi költségvetésnek 87 milliárd forint bevétele lesz ebből az adóból.

Hasonló lesz a helyzet az iparűzési adó esetében is: itt is a NAV lesz a bevallások befogadója, nem a helyi önkormányzati irodák. A magyarázat is hasonló: az állami adóhatósághoz benyújtandó egységes, a székhelyre és valamennyi telephelyre vonatkozó adatot tartalmazó bevallás jelentős adminisztrációs kötelezettség-csökkentést eredményezhet az adóalanyoknál, illetve az önkormányzati adóhatóságoknál - írják a javaslatban. Egyben megnyugtatják a polgármestereket, hogy ez az intézkedés nem fogja érinteni a bevételeket, azok felett továbbra is a helyhatóságok rendelkeznek.

További fontosabb adójavaslatok a csomagból:

  • Nettó 200 ezerről 450 ezer forintra emelkedik az adókedvezménnyel nyújtható béren kívüli juttatás összege a költségvetési szférában, igazodva a versenyszektorhoz.
  • A KIVA árbevételi korlátja és mérlegfőösszegre vonatkozó értékhatára 3 milliárd forintra emelkedik. Ezzel összhangban a kisvállalati adóalanyiság megszűnésének árbevételi határa 6 milliárd forintra emelkedik.
  • A javaslat lehetővé teszi, hogy a jövőben az adóhatóság készítse el a hozzá beérkező számlaadatok birtokában a vállalkozások számára az áfa bevallás tervezetét (eÁfa), tovább csökkentve ezáltal a vállalkozások adminisztratív terheit.
  • A dohánygyártmányokra alkalmazott jövedéki adó szerkezetéről és adókulcsáról szóló 2011/64/EU irányelve (2011. június 21.) tanácsi irányelv cigarettára meghatározott adóminimumának teljesítése érdekében két lépcsőben, 2021. január 1-jén és április 1-jén emelkedik a cigaretta jövedéki adómértéke, valamint a termékhelyettesítő jellegre tekintettel, ahhoz igazodóan a többi dohánygyártmány jövedéki adómértéke.
  • A javaslat az adózási terhek csökkentése érdekében a hozzájárulás-köteles szolgáltatás közvetített szolgáltatásként való nyújtásakor fennálló hozzájárulási kötelezettséget eltörli.

Végül muszáj említést tenni egy olyan adóról, amelynél az a hír, hogy nem változnak a jogszabályi feltételei. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról (kata) van szó, melynek szabályozása jelentősen szigorodik 2021-től. A tavaszi jogalkotási időszakban törvénybe foglalt változások miatt több vállalkozási érdekképviseleti szervezet - köztük a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) - is állásfoglalást tett közzé, jelezve, hogy elhamarkodottnak tartják az intézkedéseket. Nem vitatták, hogy szükség van a kata szabályainak módosítására, a visszaélések elkerülésére, de a járvány okozta gazdasági válság idején nem tartják időszerűnek ezeket a lépéseket.

Nos, ezek a jelzések nem ütötték meg a kormányzat ingerküszöbét, mert a kata szigorításán nem változtat a csomag. Ezek szerint maradnak a hónapokkal ezelőtt eldöntött változtatások, melyek közül a leglényegesebb, hogy az egy kifizetőtől származó, évi 3 millió forint feletti bevételt 40 százalékos különadó sújtja a jövőben. Jelenleg ez a bevételi határ 12 millió forintnál húzódik. (Az ötletgazda Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ennél drasztikusabb megoldásokat javasolt, de a Parragh László vezette testület együtt tud élni a kevésbé szigorú szabályozással is.)

Illetve egy ponton mégis találni könnyítést: amikor a kifizető külföldi, és az onnan származó bevétel meghaladja a 3 millió forintot, a különadó alapja nem a 3 millió feletti bevételrész egésze, hanem annak 71,42 százaléka. Érzékelhető azonban, hogy ez a módosítás a katások jelentős részét - akik kizárólag belföldi kifizetőkkel állnak kapcsolatban nem fogja érinteni.

Természetesen a csomag elfogadásáig még sok minden történhet, érkezhetnek a kata szabályozását érintő módosítások is, de a mostani szöveg elég világos üzenetnek tűnik a vállalkozások felé, hogy a kormány hajthatatlan ebben a kérdésben.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!