TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
2020. május 13. 12:55

Tovább folyik a helyhatóságok kivéreztetése, most a nagyberuházások adnak erre alkalmat a kormánynak.

Ahogy azt manapság megszoktuk, tegnap a késő esti órákban érkeztek meg a parlamentbe az újabb törvényjavaslatok. Ezek sorában pedig egy olyan előterjesztés, amely újabb jogköröket von el a települési önkormányzatoktól, egyben megerősítve a kivétel nélkül kormánypárti többséggel működő megyei önkormányzatokat.

Adót vethetnek ki a fideszes többségű testületek

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes jegyzi a különleges gazdasági övezetekről szóló javaslatot, melyről először az ATV számolt be. Ennek lényege, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt projektek esetében bizonyos beruházásméret - 5 milliárd forint - felett a megyei önkormányzatokhoz kerülnek a feladat- és hatáskörök, amelyek eddig a településeket illették meg. (A gödi eset volt az első a sorban, de az arra vonatkozó szabályozás még jóval nagyobb volument, 100 milliárd forint teljes költségigényt határozott meg.)

A javaslat benyújtója, Semjén Zsolt és Orbán Viktor (MTI Fotó: Máthé Zoltán) A javaslat benyújtója, Semjén Zsolt és Orbán Viktor (MTI Fotó: Máthé Zoltán)

A beruházóknak pedig "kedvező körülményeket" biztosítanak a törvény alapján.

A javaslat alapján helyiadó-kivetési jogot is kapnának a megyék, a csomagnak ugyanis része a helyi adókról szóló törvény módosítása. E joggal a különleges gazdasági övezetre kiterjedően élhetnek majd a megyék. Adót eddig a települési önkormányzatok vethettek ki.

Sok jel mutat arra, hogy a hivatalos indoklásban megjelölt előnyökön - meglévő munkahelyek megőrzése, újak teremtése - túl politikai motiváció is állhat a háttérben. Régóta nyílt titok, hogy az Orbán-kormány újabb központosítást tervez az államigazgatásban, tovább vékonyítva az önkormányzatiságot, és minél több jogkört átcsoportosítva a központi kormányzathoz.

Lapunk munkatársa előtt évekkel ezelőtt fejtette ki egy fontos pozícióban dolgozó kormányzati szereplő, hogy az önkormányzatiságnak az a formája, amelyet évtizedeken át megszoktunk, nem bizonyult hatékonynak, ezért változtatásra szorul. Csökkenteni kell az egyeztetésekben résztvevők számát, hogy gyors döntéseket lehessen hozni fontos kérdésekben, például nagyberuházások esetében.

A törvény részletei is ezt a felfogást tükrözik. Az ipari tevékenységre létrehozandó különleges gazdasági övezeteket ugyanis a kormány fogja kijelölni. A beruházási feladatokhoz kapcsolódó, jelenleg a települési önkormányzatokhoz tartozó közparkok, közutak, közterületek tulajdonjogát a megyék kapják meg. Vagyis vagyont csoportosítanak át a települések kárára.

Ami sújtja Budapestet, az nem sújtja a megyéket

A helyi adót a megyék a különleges gazdasági övezetekre kiterjedően állapíthatnák meg. A javaslat hangsúlyozza, hogy a települési adókat a falvak, városok továbbra is kivethetik, de az érdemi bevétel általában nem ebből (például a kommunális adókból), hanem az iparűzési adóból folyik be a helyhatóságokhoz. Ez a bevételi forrás - pontosabban ennek meghatározó része, amit a nagyberuházók fizetnek - viszont most átszipkázódik a megyékhez. Gesztusnál többet nem jelent, hogy a javaslat szerint a megye a helyi adó bevezetéséről szóló rendeletét elküldi véleményezésre az érintett településeknek, amelyek 15 napon belül válaszolhatnak arra. Egyetértési jogot ugyanis nem kapnak. Az adóhatósági feladatokat ebben az esetben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal látja el, nem a helyi adóhivatalok.

Ami a forrás felhasználását illeti, a javaslat azt írná elő, hogy a bevételt az övezetbe tartozó települések területén megvalósuló fejlesztésekre, valamint az ott működő szervezetek és települések működésének támogatására lehet fordítani. Ennek arányairól azonban nem tesznek említést, vagyis a megye dönti el, hova mennyi pénz mehet. Az adóbevétel legfeljebb 3 százalékát pedig magára költheti a megyei önkormányzat.

A javaslat arra is ügyel, hogy a helyi adóbevétel felhasználását a megyék esetében ne kösse meg úgy, ahogy a települések esetében megteszi, amikor a hatályos törvényben előírja, hogy azt a pénzt elsőként a helyi közösségi közlekedésre kell felhasználni (az erre vonatkozó legutóbbi törvénymódosítás nagy politikai vihart kavart, mert az ellenzék a Budapest elleni támadásnak tartotta az adóbevétel felhasználásának megkötését).

Az elmúlt időszakban több kormányzati intézkedés, javaslat is a települések anyagi lehetőségeinek szűkítését célozta. Az iparűzési adó alapjának módosítása volt az első a sorban: Varga Mihány pénzügyminiszter jelentette be a Nemzeti Versenyképességi Tanácsban, hogy bizonyos tételekkel csökkenteni lehetne az adóalapot. Tavaly 827 milliárd forint volt a települések iparűzési adóbevétele, ennek 10-15 százaléka eshet ki szakértői számítások szerint a módosítással.

A veszélyhelyzetre tekintettel pedig egy másik fontos önkormányzati adóbevétel, a gépjárműadó elvonását döntötte el a kormány, ami már ténylegesen 34 milliárdos kiesést jelent.

A mostani javaslat pedig újabb csapást mérne a településekre, amelyek kezéből kikerül a nagyberuházások körüli teendők ellátása, de ami még fájóbb, hogy a bevételek is csak közvetve és nem ismert visszaosztási modell szerint folyhatnak be hozzájuk.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.