Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
Baka F. Zoltán Baka F. Zoltán

Tovább folyik a helyhatóságok kivéreztetése, most a nagyberuházások adnak erre alkalmat a kormánynak.

Ahogy azt manapság megszoktuk, tegnap a késő esti órákban érkeztek meg a parlamentbe az újabb törvényjavaslatok. Ezek sorában pedig egy olyan előterjesztés, amely újabb jogköröket von el a települési önkormányzatoktól, egyben megerősítve a kivétel nélkül kormánypárti többséggel működő megyei önkormányzatokat.

Adót vethetnek ki a fideszes többségű testületek

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes jegyzi a különleges gazdasági övezetekről szóló javaslatot, melyről először az ATV számolt be. Ennek lényege, hogy a nemzetgazdasági szempontból kiemelt projektek esetében bizonyos beruházásméret - 5 milliárd forint - felett a megyei önkormányzatokhoz kerülnek a feladat- és hatáskörök, amelyek eddig a településeket illették meg. (A gödi eset volt az első a sorban, de az arra vonatkozó szabályozás még jóval nagyobb volument, 100 milliárd forint teljes költségigényt határozott meg.)

A javaslat benyújtója, Semjén Zsolt és Orbán Viktor (MTI Fotó: Máthé Zoltán)
A javaslat benyújtója, Semjén Zsolt és Orbán Viktor (MTI Fotó: Máthé Zoltán)

A beruházóknak pedig "kedvező körülményeket" biztosítanak a törvény alapján.

A javaslat alapján helyiadó-kivetési jogot is kapnának a megyék, a csomagnak ugyanis része a helyi adókról szóló törvény módosítása. E joggal a különleges gazdasági övezetre kiterjedően élhetnek majd a megyék. Adót eddig a települési önkormányzatok vethettek ki.

Sok jel mutat arra, hogy a hivatalos indoklásban megjelölt előnyökön - meglévő munkahelyek megőrzése, újak teremtése - túl politikai motiváció is állhat a háttérben. Régóta nyílt titok, hogy az Orbán-kormány újabb központosítást tervez az államigazgatásban, tovább vékonyítva az önkormányzatiságot, és minél több jogkört átcsoportosítva a központi kormányzathoz.

Lapunk munkatársa előtt évekkel ezelőtt fejtette ki egy fontos pozícióban dolgozó kormányzati szereplő, hogy az önkormányzatiságnak az a formája, amelyet évtizedeken át megszoktunk, nem bizonyult hatékonynak, ezért változtatásra szorul. Csökkenteni kell az egyeztetésekben résztvevők számát, hogy gyors döntéseket lehessen hozni fontos kérdésekben, például nagyberuházások esetében.

A törvény részletei is ezt a felfogást tükrözik. Az ipari tevékenységre létrehozandó különleges gazdasági övezeteket ugyanis a kormány fogja kijelölni. A beruházási feladatokhoz kapcsolódó, jelenleg a települési önkormányzatokhoz tartozó közparkok, közutak, közterületek tulajdonjogát a megyék kapják meg. Vagyis vagyont csoportosítanak át a települések kárára.

Ami sújtja Budapestet, az nem sújtja a megyéket

A helyi adót a megyék a különleges gazdasági övezetekre kiterjedően állapíthatnák meg. A javaslat hangsúlyozza, hogy a települési adókat a falvak, városok továbbra is kivethetik, de az érdemi bevétel általában nem ebből (például a kommunális adókból), hanem az iparűzési adóból folyik be a helyhatóságokhoz. Ez a bevételi forrás - pontosabban ennek meghatározó része, amit a nagyberuházók fizetnek - viszont most átszipkázódik a megyékhez. Gesztusnál többet nem jelent, hogy a javaslat szerint a megye a helyi adó bevezetéséről szóló rendeletét elküldi véleményezésre az érintett településeknek, amelyek 15 napon belül válaszolhatnak arra. Egyetértési jogot ugyanis nem kapnak. Az adóhatósági feladatokat ebben az esetben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal látja el, nem a helyi adóhivatalok.

Ami a forrás felhasználását illeti, a javaslat azt írná elő, hogy a bevételt az övezetbe tartozó települések területén megvalósuló fejlesztésekre, valamint az ott működő szervezetek és települések működésének támogatására lehet fordítani. Ennek arányairól azonban nem tesznek említést, vagyis a megye dönti el, hova mennyi pénz mehet. Az adóbevétel legfeljebb 3 százalékát pedig magára költheti a megyei önkormányzat.

A javaslat arra is ügyel, hogy a helyi adóbevétel felhasználását a megyék esetében ne kösse meg úgy, ahogy a települések esetében megteszi, amikor a hatályos törvényben előírja, hogy azt a pénzt elsőként a helyi közösségi közlekedésre kell felhasználni (az erre vonatkozó legutóbbi törvénymódosítás nagy politikai vihart kavart, mert az ellenzék a Budapest elleni támadásnak tartotta az adóbevétel felhasználásának megkötését).

Az elmúlt időszakban több kormányzati intézkedés, javaslat is a települések anyagi lehetőségeinek szűkítését célozta. Az iparűzési adó alapjának módosítása volt az első a sorban: Varga Mihány pénzügyminiszter jelentette be a Nemzeti Versenyképességi Tanácsban, hogy bizonyos tételekkel csökkenteni lehetne az adóalapot. Tavaly 827 milliárd forint volt a települések iparűzési adóbevétele, ennek 10-15 százaléka eshet ki szakértői számítások szerint a módosítással.

A veszélyhelyzetre tekintettel pedig egy másik fontos önkormányzati adóbevétel, a gépjárműadó elvonását döntötte el a kormány, ami már ténylegesen 34 milliárdos kiesést jelent.

A mostani javaslat pedig újabb csapást mérne a településekre, amelyek kezéből kikerül a nagyberuházások körüli teendők ellátása, de ami még fájóbb, hogy a bevételek is csak közvetve és nem ismert visszaosztási modell szerint folyhatnak be hozzájuk.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 372 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.