Múlt hét vasárnapi évértékelőjén jelentette be Orbán Viktor a nagyszabású családvédelmi programját, melynek egyik pontjaként a 40 évnél fiatalabb, első házasságot kötő nők 2019. július elsejétől 3 éven keresztül 10 millió forintos kamattámogatott, szabadfelhasználású hitelt igényelhetnek. A hitel törlesztése 3 évre felfüggesztésre kerül, ha megszületik az első gyermek, a második születésekor szintén felfüggesztik a törlesztést és a tőketartozás egyharmadát elengedik, a harmadik gyerek születése után pedig a teljes tartozás elengedésre kerül és állami támogatássá minősül a felvett hitel.
Bár ez a "szülj pénzért" jelleggel bíró intézkedés jó eséllyel nem fogja tömegesen gyerekvállalásra ösztönözni a nőket, tízezreknek minden bizonnyal esélyük sem lesz élni ezzel a lehetőséggel. Noha a kormány kifejezetten nem zárta ki a közmunkás nőket az igénylők köréből, a piaci gyakorlat mégis arra utal, hogy az esélytelenek nyugalmával futnak majd neki az igénylés procedúrájának. Pedig feltételezhető, hogy a feltételek teljesítése esetén nagy számban választanák inkább ezt az utat, mint a robotot az árok partján.
Bár a kormány tavaly már drasztikusan szűkíteni és szigorítani kezdte a közfoglalkoztatási programokat, a munkaerőpiac földrajzi kettősége miatt továbbra is vannak olyan megyék és régiók az országban, hol a piac meghatározó lábát képezi a közfoglalkoztatás. A Belügyminisztérium statisztikája szerint decemberben 121 ezren dolgoztak valamilyen közfoglalkoztatási programban, közöttük 70 ezren voltak nők. Életkori lebontás alapján ebből a 70 ezer nőből 46 ezren vannak azok, akik a mára "asszonyhitelként" is nevezett konstrukció célcsoportjába tartoznak. Pontosabban csak tartoznának, a piac ugyanis minden bizonnyal elzárja őket ettől a lehetőségtől.
Jelenlegi információk szerint a kölcsön felvételéhez 3 éves munkaviszonyt kell felmutatni, emellett még egy bírálati folyamat is megelőzi a pénzhez jutást. A közmunkás nők szempontjából mindkettő problémás. A közfoglalkoztatási jogviszony ugyanis másabb, mint egy hagyományos piaci munkaviszony, legfőképp annak határozott idejűsége miatt. A programok szigorításából kifolyólag ma már egybefüggően legfeljebb csak egy évig lehet a közfoglalkoztatásban részt venni. Ez pedig - ha a kormány másként nem fog rendelkezni, akkor - már önmagában is kizárja a közmunkás nőket ebből a lehetőségből. A kérdés pontosítása érdekében az Emberi Erőforrások Minisztériumához fordultunk, hogy a munkaviszonyra vonatkozó kormányzati kitétel alapján a közfoglalkoztatottak igényelhetik-e majd a 10 millió forintos hitelt.
A tárca azonban nem cáfolta és nem erősítette meg felvetésünket, konkrét válasz helyett a sajtóban eddig megjelent részleteket közölte.
Mivel az EMMI nem cáfolta meg azt konkrétan, hogy a közmunkás nők is élhetnek ezzel a lehetőséggel, ezért a következőkben úgy tekintjük, hogy a kormányzat által megszabott feltételek nem fogják őket elzárni a lehetőségtől. Itt jön azonban egy újabb kérdőjel az igénylés bírálati és piaci részét tekintve.
Bár a piaci tapasztalatok alapján elméletileg a közfoglalkoztatottak is tudnak hitelhez jutni, a gyakorlatban az igénylés feltételeinek nehezen tudnak megfelelni. A Bank360 lapunkat arról tájékoztatta, hogy a határozott munkaidejű szerződés lehet probléma, mivel ezt sok bank nem kedveli, a banki gyakorlatok azonban eltérőek.
"Van olyan pénzintézet, ahol elég 1 hónapot igazolni, máshol elvárják, hogy visszamenőlegesen is igazolják a hiteligénylők, hogy újra és újra megújították a szerződésüket és akkor nincs akadálya. Megint máshol pedig csak határozatlan idejű és legalább 3 hónapos munkaviszonyt kell igazolni, de van, hogy szándéknyilatkozatot kell csatolni mellé".
A Bank360 szakértői hozzátették, a bankok a munkaviszony igazolása mellett a hitelfelvételnél jövedelmi minimumot is megszabnak. Gyűjtésük alapján az Oney, a Provident és a Cetelem személyi kölcsönénél nincs meghatározott jövedelmi minimum, míg a Sberbanknál 68 ezer forint, a Budapest Bank és a Cofidis termékeinél egyaránt 70 ezer forint ez az összeg.
Bár ezek elég alacsony összegnek tekinthetők, a közfoglalkoztattak zöme ennél is kevesebb összegért dolgozik. A szakképzetlen dolgozók ugyanis nettó 54 102, a szakképzettek pedig nettó 70 859 forintot kapnak kézhez. Tavaly december végén a közmunkások 82 százaléka, 100 010-en az alacsonyabb összegű fizetésért dolgoztak, amiből egyenesen következik, hogy a másodlagos munkaerőpiacon résztvevők döntő része csak néhány esetben tud a pénzintézetek által meghatározott jövedelmi minimumnak megfelelni.
A hitelfelvételi nehézségek sora ugyanakkor ezzel még nem ér véget, hiszen a Jövedelemarányos Törlesztőrészlet Mutató (JTM) miatt csak kisebb hitelösszeget tudnak igényelni, lehetőségeiket adóstárs bevonásával tudják bővíteni - hívták fel a figyelmet a szakértők.
A gyakorlat alapján tehát jól látszik, hogy bár a közmunkások konkrétan nincsenek kizárva a hitelfelvételből, a munkaviszonnyal és a jövedelemmel kapcsolatban megfogalmazott kritériumok minimálisra csökkentik a lehetőségeiket. Olyannyira, hogy a piaci vélemények és tapasztalatok alapján szinte csak a Provident nem dobja vissza a kölcsönigénylésre vonatkozó kérelmüket.
A fenti következtetésünket támasztja alá az OTP Bank lapunknak adott válasza is. Tájékoztatásuk szerint a közfoglalkoztatott ügyfelekre vonatkozóan nincsenek eltérő feltételek, az általános bírálati szabályoknak kell nekik is megfelelniük.
"A jogszabályi elvárások (JTM) alapján elvárás, hogy az ügyfél stabil és rendszeres jövedelemmel rendelkezzen, ezt valamennyi ügyfél esetében teljesíteni kell. Minden hiteltermék esetében meghatározzuk, hogy az ügyfélnek mekkora minimálisan elvárt jövedelemmel kell rendelkeznie (ez jellemzően a minimálbér). Ha az ügyfél ezen minimum elvárásoknak nem felel meg, kérelmét elutasítjuk".
A válaszból sejthető: a közfoglalkoztatotti bér nem teljesen meríti ki a stabil és rendszeres jövedelem fogalmát (részben a határozott idejűségű jogviszonyból fakadóan is), a minimálbér nettó 91 ezer forintjától pedig szignifikánsan eltér a szakképzetlen és a szakképzett közmunkásoknak adott fizetés is.
A határozott munkaviszonnyal kapcsolatban úgy tájékoztatott az OTP, hogy azt az egyes hiteltermékek esetében eltérően kezelik. Vannak olyan termékek, ahol a futamidő a határozott munkaviszony lejártához van igazítva, míg más termékeknél a megelőző munkaviszont is meg kell vizsgálni, és ezek alapján hoz döntést a hitelintézet.
Összefoglalva tehát, ha a kormányzat nem rendelkezik külön a közfoglalkoztatottakra vonatkozóan is a 10 millió forintos kölcsön igénylésének feltételeiről, akkor a piaci gyakorlat alapján meglehetősen szűkek lesznek a lehetőségeik. Még úgy is, hogy bizonyos esetekben joggal feltételezhető, hogy a születendő gyermekek száma el fogja érni a hármat, amikor is a kölcsön állami támogatássá minősül, így pedig a kockázatot nem a bank vállalja már magára. A harmadik gyerek vállalásán ugyanis jellemzően a társadalom tetején és az alján lévők gondolkoznak el, a közfoglalkoztatottak zöme a hátrányosabb térség, az alacsony jövedelem miatt inkább a társadalom alsó rétegéhez sorolhatók. Igaz, ugyanakkor, hogy más szemszögből nézve a házaspár alacsony jövedelme nagyobb rizikófaktort jelent, de a törlesztések hosszú távú felfüggesztése mérsékli kockázatokat.
A törlesztés a gyermek születésekor ugyanis 3 évre felfüggesztésre kerül, ezen idő alatt pedig jó eséllyel megszülethet a második gyermek, amikor újabb három éves felfüggesztés következik, mire pedig újra törleszteni kellene, a harmadik gyermek is megérkezett a családba. Ekkor pedig már a teljes tőketartozás elengendésre kerül majd. Az azonban már egy másik kérdés, hogy ha meg is kapja a 10 millió forintos kölcsönt, ám csak egyetlen gyermeket vállal be a pár, az alacsony jövedelem mellett hogyan fogja tudni egyszerre fizetni a kölcsönt is és fedezni a gyerekneveléssel járó kiadásokat.
Megérezné a munkaerőpiac a hiányukat
A közfoglalkoztatási programok szűkítése miatt kieső közmunkások hiányát már így is több település megérzi. Amennyiben a becsült 46 ezer, 40 évnél fiatalabb közmunkásnő mégis hozzáférne a 10 milliós kölcsönhöz és kiesnének a közfoglalkoztatásból, az érezhető lenne a másodlagos munkaerőpiacon. Ugyanakkor a statisztikára nem lenne szignifikáns hatással, hiszen számuk a több mint 4,4 millió foglalkoztatotthoz képest elenyésző. Kiesésük ugyan a foglalkoztatási rátát minimálisan csökkentené, a munkanélküliség nem növekedne, mivel a kismamákat a statisztika a piac inaktív táborába sorolja.
