A miniszterelnök vasárnapi évértékelőjén jelentette be a 7 pontos családvédelmi akciótervét, aminek köszönhetően hirtelen nagyot fordult velem a világ. (Nem.) 10 milliós nő lettem - ha így túl a harmincon végre összeszedem magam és teszem a dolgomat. A terv hallatán rögtön szerelembe is estem. Nincs több kérdés, szülni fogok. Igaz, egyelőre a történet másik főszereplője még valahol a világban kolbászol, lehet el is tévedt a közös jövőnk felé vezető képzeletbeli sztrádán, de nem baj. A 10 milliós kölcsön megvan már, ennyit ér a méhem, kérlek siess, hogy szülhessek végre és lekerüljön rólam az "ország ellensége" stigma.
Az iróniát félretéve lehet túlságosan idealista vagyok, de én nem a nőügyekkel nem foglalkozó Orbán Viktornak akarok szülni, akinek hirtelen fontossá vált a velem való stratégiai megállapodás. Nem azért, mert az állam 10 millióra árazta be a leendő elsőszülöttemet. Nem azért, mert országunk irányítói kitaláltak egy családvédelmi akciótervet a demográfiai problémákra, ami sokkal inkább szól a mennyiségi termelésről, mint a minőségről. Ebből fakadóan pedig nehéz lenne "védelemnek" nevezni a kölcsönöket - még ha azok kamatmentesek is. Populista nézet, de az oktatási rendszer, az egészségügyi ellátás minősége, az, hogy miből és hogyan fogom eltartani a gyerekemet, sokkal fontosabb, mint az, hogy kezdő lökésként hozzám vágnak egy 10 millió forintos kölcsönt, amit a kvóta túlteljesítése esetén el is engednek.
Tisztában vagyok azzal, hogy vannak, akiknek sokat számít egy ilyen állami támogatás, mert 10 millió forint nem kevés - nekem sem aprópénz. Ha pedig hozzávesszük a CSOK hitelét és rendszerét még sokkal többről beszélünk. Amit viszont valamikor vissza kell fizetni. Mert mi van abban az esetben, ha az első gyereknél megakad a történet és a párok nem vállalnak többet, így nem kerül elengedésre a tőketartozás? Mi történik akkor, ha elválnak a szülők? Mi történik akkor, ha megvan a 2-3-4 gyerek és a nő egyedül marad? Hogy fog munkát vállalni, egyáltalán ki fogja alkalmazni, mikor a munkaadókban már egy 30 környéki nőnél is erősen munkálkodnak a kételyek alkalmazzák-e őt a közeli, potenciális szülési szabadság tükrében? És mi van, ha Orbán Viktor nem marad hatalmon még vagy 30 évig? Mi van, ha beüt a már többször emlegetett válság és pénz kell a büdzsébe?
Noha elsőre nagylelkűnek, támogatónak hangzik a bejelentett akcióterv, mint az a fentiekből látható, számos kérdést vet fel. A félreértések elkerülése végett, tisztában vagyok, hogy a demográfiai problémákra, melyek nemcsak Magyarországon, de egész Európában jelen vannak, megoldást kell találni, és nem az intézkedésekkel van bajom. Nem is azzal, hogy egyedülállóként és gyerektelenként egyre inkább a partvonalra kerülök a kormány látóterében. Nem is azzal van bajom, hogy ha saját lakáshoz akarok jutni, akkor egyetlen megoldás a házasság és a gyerekszülés, mert önerőből talán 50 éves koromra érném ezt el. Sokkal kellemetlenebb az egész körítése. Saját lakás csak akkor jár, ha szülök egy gyereket? Az a helyzet, hogy potenciális szülőként engem semmivel nem ösztönöznek és támogatnak, pedig nő vagyok, szülnöm kell. Az ösztönzés nem is feltétlenül csak az anyagiakat jelenti - ahogy a gyerekvállalás sem csak pénz kérdés. Azt kellene ugyanis látni és érezni, hogy megéri gyereket vállalni. Nem, nem a 10 millió forintért fogja megérni. Akkor fogja megérni, ha minőségi oktatási rendszer működik. Ha nem kell magánorvoshoz mennem, ha valami bajom van, mert az állami egészségügyben, aminek "használatáért" rendszeresen évek óta fizetek az államnak, nem 2 hónap múlva adnak időpontot egy rendelésre. Ha egy EKG-ra nem 3 hetet kell várni. Ha megbízhatok annyira a kormányunkban, hogy fel se merül az a lehetőség, hogy egy-egy megtakarítási formát mikor fognak egyik napról a másikra megszüntetni és elvenni, mert épp gyökeres átalakításhoz van kedvük. Ha van lehetőség gyerek mellett dolgozni távmunkában vagy részmunkában, ha emiatt a munkaerőpiacon nem leszek kisebb értékű, problémásabb munkavállaló.
Orbán Viktor azt mondta: ők nem támogatják azt, hogy valaki a gyerekéből éljen meg. De az mégis rendben lenne, ha a saját lakás miatt szülne valaki gyereket? Ez a családalapítási kölcsön egyáltalán nem garancia arra, hogy a gyerek minőségi körülmények között nő majd fel. Hiszen a szülőknek nemcsak a gyerekvállalással járó kiadásokat kell kigazdálkodniuk, hanem majd a törlesztőrészleteket is. Még akkor is, ha az első három évben felfüggesztésre kerül a törlesztés. A KSH adatai szerint egyébként egy 3 gyermekes családnak az átlagos megélhetéshez fejenként 73 200 forintra van szüksége. Vagyis havi 366 ezer forintra, aminek nagy részét éveken keresztül az apáknak kell előteremteni. Persze, csak akkor, ha szeretnének átlagos szinten megélni.
Egy gyerek nem egy pár éves projekt és nem csak és kizárólag pénz kérdés, bár a kormány úgy állítja be az egészet. Magánügyből állami ügy lett. Magánügyből költségvetési téma lett. Magánügyből stratégiai megállapodás tárgya lett. Egy gyerek nem fog boldogan, egészségben és minőségi körülmények között, biztos jövőképpel felcseperedni csak azért mert Orbán Viktor a szülőkhöz vágott néhány millió forintot. És mi van azokkal, akik már most több gyereket nevelnek? Az ő "védelmükkel" mi lesz? Mi lesz azokkal a családokkal, akik több gyerek mellett már nem akarnak és tudnak bevállalni egy újabbat, hiszen hó végéig épp, hogy kitart a fizetésük? Ki és hogy védi meg azokat, akiknek nem lehet gyereke, saját lakásuk se legyen? Ki védi meg azokat, akiknek 41-42-43 évesen jön össze a gyerekvállalás? Miért nem kaphatnak bármiféle védelmet azok, akik esetleg nem akarnak gyereket? És egyébként is, miért vannak a nők emiatt megbélyegezve, miközben egy férfi esetében egy ilyen döntés teljesen rendjén való?
Ez nem családvédelmi program. Ez inkább egy termelési program.
