A lakhatási szegénységet kell csökkenteni, nem a középosztályt még jobban támogatni
A Periféria Közpolitikai Kutatóközpont évek óta vizsgálja a hazai lakáshelyzetet. Kiemelten figyeli a kormányzat ezzel kapcsolatos intézkedéseit, illetve ezek hatásait. Strukturális problémákra is ráirányítja a figyelmet, és teljes szemléletváltozást sürget. Az alábbiakban összefoglaljuk a javaslataikat, és a hátteret is megvilágítjuk egyik szakértőjük segítségével.
A 2020. év több szempontból is fordulatot hozhat a központi költségvetés lakhatásra fordított kiadásaiban. Egyrészt ez a rendelkezésre álló adatok és a kormányzati tervek alapján a lakáspolitikai támogatások csúcséve, másrészt viszont a koronavírus-válság a lakhatás, illetve a lakhatási szegénység folyamatait is oly mértékben átalakíthatja, ami fordulatot jelenthet az elmúlt években kiépített kormányzati lakáspolitikai eszköztárban.
Sok családnak a panel is menedék lenne (fotó: Mester Nándor)
Változatlanság a változásban, hogy a magyarországi kormányzati lakáspolitika továbbra sem rászorultsági alapon, hanem elsősorban családpolitikai-demográfiai célok alapján finanszírozza a lakosság lakhatáshoz jutását.
Idén a központi állam tizenegyszer annyit költ a szociálisan nem célzott támogatásokra, mint amennyit a rászorultság alapján adottakra.
Bár a központi költségvetési törvényjavaslat nehezen áttekinthetően közli a lakhatási kiadásokat, kiszámítható, hogy 2020-ban nem célzott lakástámogatásként 297 milliárd forintot terveztek elkölteni – ami az április végi adatok alapján 290 milliárd forintra csökkent – , a rászorultsági alapon célzott támogatások pedig 28 milliárd forintot tesznek ki, amelyhez az intézményfenntartásra 23,5 milliárd forint társul.
Saját lakások aránya Európában (forrás: Eurostat)
Mindeközben a költségvetési kitekintés szerint a következő években a lakhatást biztosító intézmények fenntartására fordított kiadások, valamint a nem célzott lakástámogatások is folyamatosan csökkenni fognak.
A lakhatás helye a kormányzati hierarchiában
A lakhatással összefüggő feladatok – hasonlóan az egészségügy vagy az oktatás területéhez – egyszerre több miniszter illetékességi körébe tartoznak. Ebben a minisztériumi struktúrában az elmúlt években a lakhatási ügyek folyamatosan szétaprózódnak, egyre több minisztérium egyre több államtitkársága szól bele, érdemi koordináció nélkül, és az egyes szakpolitikai eszközök esetében egyszerre több személy látja magát illetékesnek.
Ez a cikk az Mfor és a Privátbankár Prémium tartalma, csak a lap előfizetői olvashatják teljes terjedelmében.
14 napig ingyenesen hozzáférhet Prémium tartalmainkhoz a következő lépések megtétele után:
- Regisztráljon (adja meg emailcímét és jelszavát)
- Válasszon előfizetői csomagjaink közül
- Adja meg bankkártyája adatait - a választott csomag díját csak a 14 napos próbaidőszak letelte UTÁN vonjuk le bankszámlájáról
+1: A 14 napos próbaidőszak alatt Profiloldalán bejelentkezve BÁRMIKOR LEMONDHATJA előfizetését
Előfizetői csomagjainkról, az előfizetésről részletesen itt olvashat
