Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Advertisement Advertisement


		
	
Natív tartalom

A gazdasági folyamatok továbbra is kedveznek az ingatlanvásárlóknak: bővülnek a jövedelmek, csökken a munkanélküliség. Az árak azonban helyenként még a jövedelmeknél is nagyobb tempóban emelkednek, ami főleg a fiatalok helyzetét nehezíti – az MNB szerint ez már versenyképességi kockázatot is hordoz. Nem meglepő, hogy egyre nagyobb arányban jelenik meg az ingatlancélú megtakarítást választók között a 20-30 éves korosztály.

Az MNB novemberben megjelent, legfrissebb lakáspiaci jelentésében arról számolt be: a hazai lakásárak emelkedése - bár lassuló ütemben, de - tovább folytatódik. A keresleti oldalon jelenleg pozitív folyamatokat lát a jegybank: a munkaerőpiaci helyzet ugyanis kedvező, a munkaerőhiányos helyzetben könnyű elhelyezkedni, tovább tart a béremelkedési trend. A reáljövedelmek bővülése 2019 első felében tovább folytatódott, mintegy 4,5 százalékos növekedéssel.

A háztartások jövedelmeinek bővülése a lakáshitelezést is élénkíti, magasabb törlesztőrészletet tudnak vállalni a vásárlók - a hitelkamatok közben alacsonyak, kedvező kondíciókkal lehet finanszírozni a lakásvásárlást. Az alacsony kamatszint emellett más befektetések felől is az ingatlanpiacra terelheti a megtakarításokat: miközben a bankbetétek gyakorlatilag semmit sem fizetnek: a lakásárak 2015 óta stabilan 15 százalékos éves növekedést mutatnak, ami 2019-ben 17 százalékig gyorsult, de az értéknövekedés mellett a lakáskiadásból is kedvező hozam érhető el. (Igaz, a MÁP+, azaz közismert nevén a szuperállampapír már az ingatlanpiacon is érezteti elszívó hatását: a kedvező kamatozású, kockázatmentes lakossági állampapír az MNB jelentése szerint érdemben csökkentheti a befektetői célú keresletet.)

Az ingatlanpiacra áramlik a megtakarítás

A Fundamenta nemrég felmérést készített a lakosság öngondoskodási szokásairól. Az eredmények szerint kiemelkedően sokan – több mint 41 százalék - említettek valamely, a lakhatással, lakáskörülményekkel kapcsolatos lakáscélt. Közülük 61 százalék lakás-, illetve házvásárlásra takarékoskodik, míg 39 százalékuk lakásfelújításra, illetve bútorvásárlásra szánja a megtakarított összeget. Minden negyedik válaszadó – s ez összhangban áll a lakáscéllal, mint legfontosabb megtakarítási céllal – lakás-előtakarékossági szerződést kötött.

A társaság megkeresésünkre közölte: az átlagos havi megtakarítás 2014-hez képest 2019-re közel 50%-kal nőtt, míg az éves ügyfél-megtakarítás 2014-2018 között közel 60%-kal emelkedett. 2018-ban kétszer annyi új lakás-takarékpénztári szerződést kötöttek, mint 2014-ben, az átlagos szerződéses összeg pedig közel 80%-kal nőtt 2014-2019 között.

Egyre nehezebb lakást vásárolni – főleg a fiataloknak

A magas lakáspiaci kereslet hatására a lakásárak érdemben emelkednek - különösen Budapesten, ahol még a lassuló ütem mellett is közel 20 százalékos a lakásárindex éves növekedési üteme.

Nem véletlen, hogy a szakértők jelzik: Budapesten továbbra is magas a lakóingatlanok túlértékeltségének kockázata. Javulnak ugyan az ingatlanvásárlás feltételei, emelkednek a jövedelmek, csökken a munkanélküliség, a lakásárak azonban a makrogazdasági fundamentumok által indokolt szint felett tartózkodnak, ami alapján jelentősen megemelkedett a fővárosi lakóingatlanok túlértékeltségének kockázata - írja az MNB jelentése. Ráadásul Budapest mellett több vidéki nagyvárosban is jelentősen romlott a lakásvásárlás elérhetősége: a fővároshoz hasonlóan például már Debrecenben is 12 évnyi helyi átlagjövedelem szükséges egy 75 négyzetméteres mediánárszintű lakás megvásárlásához.

Az MNB jelentése a budapesti lakásvásárlás elérhetőségének romlása kapcsán külön kitér a fiatalok nehéz helyzetére. A 20-30 év közötti, elsőlakás-vásárlók jövedelme ugyanis jellemzően alacsonyabb, így az átlagosnál is több évnyi jövedelmüket kell az ingatlanvásárlásra fordítani. Egy budapesti 20–30 év közötti elsőlakás-vásárlónak egy 60 négyzetméter alapterületű medián értékű lakás megvásárlásához 15,4 teljes évnyi nettó fizetésre van szüksége, ha a főváros belsőbb kerületeibeszeretne költözni, míg külső kerületek esetén 11,2 évnyi fizetés szükséges egy ugyanekkora lakás megvásárlásához. Az országos átlagjövedelemmel számolva ez 13 illetve 9,4 év lenne - a fiatalok az alacsonyabb fizetések miatt kedvezőtlenebb helyzetből indulnak egy lakásvásárlás esetén.

Az MNB ezzel kapcsolatban egy érdekes jelenségre is felhívja a figyelmet: bár a fiatalok kevésbé engedhetik meg, hogy a belvárosban vásároljanak, az elmúlt év lakástranzakcióit tanulmányozva az látszik, hogy a legbelsőbb, V. kerületet leszámítva a pesti belsőbb kerületekben vásárolnak nagyobb arányban a 30 év alatti fiatalok, ami vélhetően a munkába jutáshoz szükséges alacsonyabb ingázási idők, vagyis a kedvezőbb lokáció miatt van így.

A problémát fokozza, hogy Magyarországon nincs kifejlett bérlakásszektor, a háztartások 86 százaléka saját tulajdonban él. A budapesti albérletárak a nettó jövedelem arányában a hatodik legmagasabbak jelenleg az európai fővárosok között. Ha azt nézzük, mennyi pénze marad egy háztartásnak a bérleti díjak kifizetése után, még rosszabb a helyzet: Athén és Róma után Budapest a harmadik legalacsonyabb értékkel rendelkezik az európai fővárosok között.

Az MNB szerint a külföldre költözést is ösztönözheti a túl magas ingatlanár

A lakhatás drágulása és ezzel párhuzamosan a lakásvásárlás és a lakásbérlés elérhetőségének romlása már nem csupán szociális, de Magyarország hosszú távú versenyképességével kapcsolatos kérdéseket is felvet - véli az MNB. A fővárosi drágulás egyrészt a külső, relatíve olcsóbb kerületek vagy az agglomeráció felé tereli a lakhatási céllal vásárlókat, ahol az infrastrukturális adottságokhoz képest túlzottan megnőhet a népesség. Másrészt a budapesti albérletárak magas szintje és így a lakhatás elérhetőségének romlása a fiatalok külföldre költözését is ösztönözheti. Ha a háztartások erejükön felül költenek lakhatásra, az a gyermekvállalás idejének kitolódását is okozhatja.

A helyzeten a célzott megtakarítás és a hitelezés enyhíthet – nem meglepő, hogy a Fundamenta ügyfeleinek körében a fiatalok aránya komoly növekedésnek indult. A 20-30 éves korosztály aránya az ügyfelek közt 2014-2018 között stabilan 25% volt, 2019-ben már közel 30% az arány – közölte megkeresésünkre a társaság.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, Darvas Zsolt, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, cikkenként nagyjából 10 forintért, havonta és laponként 745 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 372 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.