<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Mi lenne a Kétfarkú Kutya Párt válasza a válságra? Kik a szavazóik? Legközelebb már bejuthatnak a Parlamentbe?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Kovács Gergellyel, a párt társelnökével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2023. február 2. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Minimális, 0,8 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak a Magyar Bankholding elemzői, derült ki az intézmény szerdai negyedéves gazdasági kitekintőjén. Pozitívum, hogy a bank szakértői szerint az év végén már 10 százalék alatti lehet az infláció.

Suppán Gergely, a Magyar Bankholding makrogazdasági vezető elemzője azzal kezdte a negyedéves kitekintőt, hogy az elmúlt egy hónapban óriási fordulat kezdett kibontakozni, hiszen az energiaárak tartósan esnek, ami a magyar gazdaságra is jelentős pozitív hatást gyakorol. Szerinte amennyiben ez tartós lesz, akkor az a gazdasági növekedést is felfelé húzhatja, továbbá az egyensúlyi adatokat, így a folyó fizetési mérleget is jelentősen javíthatja.

A 2022-es GDP-előrejelzését csökkentette a Magyar Bankholding Stratégiai Elemzési Központja, hiszen a korábbi 5,3 százalékkal szemben az elemzők szerint a bővülés 4,8 százalékos volt. Mint Suppán Gergely elmondta, számos tényezővel előzetesen számoltak, ugyanakkor őket is meglepte, hogy a mezőgazdaság milyen jelentős visszaesést szenvedett el az aszály miatt. Ám emiatt a mezőgazdaságnál idén növekedést várnak. Éppen ezért az idei prognózist felfelé korrigálták, hiszen a korábban jelzett 0,4 százalékkal szemben immár 0,8 százalékos növekedést valószínűsítenek. Az elemzők szerint a növekedést visszahúzza, hogy a belső kereslet várhatóan visszaesik, ugyanakkor ezt részben ellensúlyozni fogja az export folytatódó növekedése. Suppan Gergely azt is kiemelte, hogy a csökkenő energiaárak pozitív hatásaival még nem számoltak.

A Bankholding elemzői szerint bekövetkezhetett a technikai recesszió, az előző, harmadik negyedéves visszaesés után a GDP 2022 utolsó negyedévében is csökkenhetett.

Az idei első negyedéves kilátások még nehezen prognosztizálhatók, Suppán Gergely szerint elképzelhető, hogy még ez is visszaesést hoz. Ugyanakkor a második negyedévtől éles fordulat várható, és akkor biztosan megindul a növekedés, majd a harmadik negyedévben tovább folytatódhat a bővülés. Elhangzott, hogy a gazdasági növekedésre ugyanakkor érdemi kockázatot jelent az orosz gázszállítások esetleges beszüntetése az európai országok irányába, ami számos ágazatot leállásra kényszeríthet. A hazai gazdaság földgáz iránti kitettsége erőteljes kockázatot jelent, ami jelentősen rontja a hazai gazdasági szereplők elkölthető jövedelmét.

Suppan Gergely pozitív fordulatot vár számos területen. Forrás: YouTube/GazdaságTV
Suppan Gergely pozitív fordulatot vár számos területen. Forrás: YouTube/GazdaságTV

Az energiahelyzet egyébként 2022 őszén is jelentős hatással volt a magyar iparra, emiatt ugyanis a vegyipar jelentősen visszaesett, és például a műtrágyagyártás teljesen leállt. Húzóágazat lett az iparban ugyanakkor ismét a járműgyártás, amely nagyon komoly rendelésállománnyal rendelkezik. Emellett az akkumulátorgyártás is dübörög, negyedévről-negyedévre egyre jobban teljesít.

A kiskereskedelem alakulása kérdéses, az szinte biztos, hogy az év első felében komolyabb visszaesés lesz, hiszen 2022 tavaszán az erős bérkiáramlás miatt növekedtek a költések, de az üzemanyagok forgalma többek között a „benzinturizmus” miatt látványosan nőtt. Idén az év elején a magas infláció miatt reálbércsökkenés következett be, ez pedig a kiskereskedelemben is lecsapódik, és visszaesik a kereslet. Az építőipar a rendelésállomány alapján nem áll rosszul, a kilátások ugyanakkor visszaesést mutatnak, hiszen mind az állami beruházások, mind a lakossági építkezések visszaesnek. A vendéglátás és a turizmus továbbra is növekedést mutat, ráadásul az az elemzők szerint a távol-keleti turizmus helyreállásával új lendületet kaphat.

Az elemző kiemelte, hogy a munkaerőpiac továbbra is nagyon stabil, egyelőre nincs érdemleges jele annak, hogy komolyabb elbocsátások jönnének. Így továbbra is gyakorlatilag teljes foglalkoztatottság látható.

Az infláció decemberben 24,5 százalékos volt, ugyanakkor ez januárban várhatóan magasabb lesz a Bankholding szakértői szerint. Többek között azért is, mert az üzemanyagoknál a decemberben kivezetett hatósági ár csak részben jelentkezett, míg ennek hatása januárban ez már teljes mértékben érvényesülni fog. A kedvező időjárás segített abban, hogy az energiafogyasztás csökkenjen, így ez az inflációban is jelentkezett. Elhangzott, hogy évközben kiesnek az adóintézkedések (chipsadó, dohánytermékek jövedéki adója), az energiaárak nyári emelése, illetve év végén az üzemanyagok hatósági ára kivezetésének a hatása is. Eközben a külső ársokk eltűnt, a nemzetközi piacokon korrigáltak a nyersanyagárak, és fordulat előtt állnak a termelői árak is. Emellett radikálisan csökkentek a gáz- és áramárak is a nemzetközi piacokon, amelyek érdemlegesen lefelé fogják húzni a termelői és végül a fogyasztói árakat is.

Az energiaárak csökkenése makrogazdasági szinten is javítja a cserearányokat. Ez pedig érdemben javítja a folyó fizetési mérleg alakulását is. Amennyiben az árak a mostani szinten maradnak, akkor a külkereskedelmi hiány akár el is tűnhet. A bank elemzésében óvatosabban számol, de így is 5 milliárd eurós mérlegjavulást várnak. Ez pedig jelentősen javítani fogja a folyó fizetési mérleget is, ugyanakkor a Bankholding elemzői 12,8 milliárd eurós hiányt várnak a tavalyi évre, ami a GDP 7,5 százaléka. Idén ez 5,8 milliárdra csökkenhet, ami a GDP 2,9 százaléka.

A Bankholding elemzői szerint kockázatot jelentenek a kamatok emelkedése miatt érdemben emelkedő kamatkiadások, amelyek ellensúlyozására a kormány extraprofitadót vezetett be nyolc szolgáltatási ágazatra, valamint mintegy 1200 milliárd forintnyi kiadáscsökkentést jelentett be. A szakértők szerint a magas külső finanszírozási igény ellenére csökkenhettek a GDP-arányos külső adósságráták, részben a gyors nominális növekedés, részben pedig annak hatására, hogy a folyó fizetési mérleg hiányát túlnyomórészt a működőtőke-beáramlás finanszírozza.