Rendhagyó bejárást szerveztek a Liget projekt területén a park beépítése ellen tiltakozó civilek a fővárosi önkormányzat és a kerületek vezetőinek, hogy a helyszínen vegyék szemükre a rombolást, amit a múzeumi negyed építői végeznek. A főváros részéről Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes, Horváth Csaba zuglói polgármester és Borbélyné Bárdi Zsuzsanna erzsébetvárosi alpolgármester vállalta, hogy szembe nézzen a továbbra is háborgó civilekkel. (A három vezető Zimborás Gábor ligetvédőt hallgatja.)
A Városliget érdekében fellépő civilek ugyanis nem igazán elégedettek az új városvezetés eddigi projekt elleni fellépésével. Többet és főképpen gyorsabban várnának, mert, ha a főváros még sokáig egyeztet és tárgyalgat, a kormánnyal, akkor már nem igen lesz mi ellen fellépni. A park nagy része beépül, a többi pedig elpusztul vagy legalábbis elveszti park jellegét.
A parkba szó szerint folyamatosan ömlik a beton. Mára szinte az egész Városliget építési területté, kőtörő telep, síntárolóvá alakult át – mutatott körbe a bejárást levezénylő Zimborás Gábor a Városligetért küzdő civilcsoport építész tagja, aki hangsúlyozta, hogy a továbbra is közparkként nyilvántartott Városligetben a kormányígéretek ellenére egyetlen percig sem álltak le az építkezések, jelenleg is nagy erőkkel zajlanak.
Igazát nem kellett különösebben bizonygatni, hiszen szavait alig lehetett hallani a park Ötvenhatosok teréhez közeli sarkán a kalodába zárt fák között forgolódó markolók miatt. Az már egy kicsit több magyarázatra szorult, hogy a park beépítéséhez az előző városvezetés valójában öntevékenyen asszisztált és a jelenlegi se küzd túl vehemensen. Ahogy Zimborás fogalmazott: a beruházás nem sorscsapásként tarolta le a parkot, hanem tervezetten a közgyűlés támogató döntéseinek következményeiként történik mindez.
Az új Fővárosi Közgyűlés hozott ugyan egy határozatot mindjárt az alakuló ülésén, mely szerint legfeljebb a meglévő épületek fejezhetők be és újabb építkezések nem indíthatóak. De a Ligetvédők nagy csalódottságára nem függesztették fel a beruházás folytatását biztosító Városligeti Építési Szabályzatot (VÉSZ). Sőt a jövő évi munkatervben sem szerepel ennek tárgyalása.
Horváth Csaba, zuglói polgármester azzal nyugtatta a bejáráson megjelentek civileket, hogy azt már elérték, hogy a Közlekedési Múzeum helyét nem lehet beépíteni, ez nem nyitott kérdés. Valaki erre közbe kiabálta, hogy akkor foglaljuk vissza, legyen ott park. Horváth Csaba erre felhívta az egybegyűltek figyelmét, hogy előbb azt kellene igazolni, hogy a félbehagyás kisebb környezeti kár, mint a folytatás. Mire a civilek egyhangon hördültek fel, mondván éppen erről van szó, lassan nem lesz értelme leállítani a projektet, mert az épületek látványos módon nőnek ki a földből. A Zene Háza a kisebbek közül való, az éíptkezés mégis hatalmas területet hasít ki a parkból. (Lásd lenti képünket.)
Garay Klára városvédő arra is felhívta a figyelmet, hogy a kevésbé látványos, de annál rombolóbb amit a föld alatt építenek. A Néprajzi Múzeum hatalmas mélygarázsa mellett óriási 7-12 köbméteres beton tározókat süllyesztenek a felszín alá, amelyekben a tetőkről lecsorgó esővizet gyűjtik és azzal locsolnak. Ez önmagában dicséretes, csakhogy olyan épületekhez is készülnek ilyenek, amelyek elméletileg nem épülnek meg, mint például a Városligeti Színház.
Gőzerővel folyik a közműfektetés is, ráadásul ezt uniós támogatásból fedezik. A föld alatti és feletti beruházások eredőjeként a park leginkább egy építési területhez hasonlít, amelyben még az új elemek, mint például a nagy játszótér se tud igazán érvényesülni. Holott a városliget törvény szerint 2019 végéig meg kellene történnie az összes fapótlásnak és a zöldterületek rendbetételének. No ettől áll legmesszebb a park – összegez Zimborás. Másrészt a városvezetők figyelmébe ajánlotta, hogy a jogszabályban annyi szerepel, hogy a VÉSZ megalkotásakor, illetve az engedélyek kiadásakor nem kell figyelembe venni a vonatkozó építési előírásokat. De azért nem tilos. A főváros dönthetne úgy, hogy figyelembe veszi.
A VÉSZ-ben jelölték ki az építési területeket is. Már ezek is elég nagy darabját fedik le a parknak, de a beruházók ezt sem tartják be és jelentősen túlterjeszkednek a kijelölt területeken. Vasbeton elemek daruzására, munkagépek közlekednek. A Városliget Zrt. pedig hatóságként viselkedve ad ki közterülethasználati engedélyeket ehhez. A Fővárosi Rendészeti Igazgatóság figyelmét is hiába hívták fel a kiterjedt parkhasználatra, a fővárosi cég azt válaszolta, hogy nem tehet semmit a cégeknek érvényes engedélyük van a területek használatára. A FÖRI egyébként úgy tudja, hogy parképítés zajlik. Ám ez – mutatott körbe Zimborás a sárban dagonyázó gépekre – aligha nevezhető parképítésnek. Az építész szerint a főváros már azzal is jelentősen akadályozhatná a Liget-projekt építését, ha a hatályos rendeleteit betartatná, hiszen van a közműépítésre, a fák védelmére és a parkba való behajtásra vonatkozó szabályozása is. Közművet például elsősorban aszfalt alatt kellene fektetni, de a Városligetben épp az ellenkezője zajlik és inkább a parkot ássák fel, a fáktól legalább három méteres védő sávot kellene tartani, de ezt is sok helyen megszegik, mint ahogy azt is, hogy a védett közparkba elméletileg nem lehetne behajtani. Ehhez képest a Városliget Zrt. maga ad ki behajtási engedélyeket mindenkinek és mindenre.
Bár a Városliget Zrt. régi mantrája, hogy a park zöldfelülete nő a beruházás révén, az elmúlt három év nem ezt bizonyítja. Bár az is megér egy külön misét, hogy például a jelentősen megnövelni szándékozott városligeti csónakázó tó felületének 75 százalékát is beleszámítják a zöldfelületbe. De másképpen is trükköznek.
A parkrendezési tervekbe például a ligetvédők állítása szerint Városliget Zrt. megrendelésére bekerült több vendéglátóipari egység is, amelyek teljesen megváltoztatják majd a park képét és hangulatát. A Kis Botanikus kertben is felhúztak egy büféépületet éppen a madáritató csobogó mellé, amely korábban egy csendes eldugott szeglete volt a parknak. A Városligetben volt egy funkcionális megosztás - mutatott rá Zimborás - a Kós Károly sétány jelentette demarkációs vonaltól az Állatkert felé voltak a turistákat vonzó létesítmények, bár ehhez még hozzáadódott a Vajdahunyad vára és a jégpálya, a többi terület a csendes pihenős parkrész volt. A Liget-projekttel azonban széthúznák a rendezvényfunkciókat, felszámolva ezzel a nyugodt zugokat. A park a pihenő jellege ezzel teljesen megszűnik.
A főváros ne várjon a különféle intézkedésekkel a kormánnyal való megegyezésig, hanem már addig is tegyen meg mindent, amit csak saját hatáskörben megtehet – szegezték a kérést a civilek Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettesnek.
Csekély a főváros mozgástere ebben az ügyben – válaszolta Kerpel-Fronius Gábor, aki az Mfor kampányígéretet firtató kérdésére úgy fogalmazott: "A főváros már az alakuló ülésen határozatban rögzítette a Liget-projekt leállítását, legalábbis abban az értelemben, hogy legfeljebb a megkezdett beruházásokat fejezheti be a Városliget Zrt. Orbán Viktor miniszterelnök erre reflektálva kijelentette, hogy semmi nem épül meg, amit a fővárosiak nem akarnak. A Kis Botanikus Kertnél látottak nem erről árulkodnak. Az építkezés, a park rombolása nem állt le. Még csak meg sem torpant. Miközben a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának csütörtöki ülésén a Városligettel kapcsolatban újból elhangzott – emlékeztetett a főpolgármester-helyettes, hogy a kormányfő kijelentése továbbra is érvényes.
Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a Liget-projekt ügyében megmerevedtek a frontok. A főváros nem akarja, hogy felépítsék ott az új Nemzeti Galériát, az Innováció Házát és visszaépítsék a Városligeti Színházat. A park helyett más alternatív helyszínt javasolnának, de erre még nincsenek konkrét tervek.
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter viszont tegnap a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának ülése után közölte, hogy az összes tervbe vett épületet szeretnék megépíteni, ami nem igazán követi a miniszterelnöki tervet. Karácsony Gergely főpolgármester erre széttárta a karját, miszerint a főváros nem tudja ezeket leállítani, de azzal zárta, hogy ígéretet kaptak arra, hogy amíg a fővárosnak ez az álláspontja, addig nem kezdik el az új Nemzeti Galéria, az Innováció Háza (a Közlekedési Múzeum helyén) és a Városligeti Színház építését.
