Egy héttel korábbi elemzésünkben már megelőlegeztük, hogy jó ideig nem lesznek majd olyan alacsony árak, mint amiket akkor tapasztalhattak a hazai autósok. Úgy tűnik, hogy ez a prognózis nem csak azért vált be, mert januártól az adóemelés miatt komolyabb drágulás jön, hanem a nemzetközi folyamatok is rátettek egy lapáttal erre.
Az euróban számított uniós rangsorban egyébként a december 18-i adatok alapján Magyarországon olcsóbbak lett a benzin, és a 95-ös fajtát tekintve biztató volt az összkép. A 27 tagállamot összevetve a hatodik legkisebb árakat láthattuk.
Ráadásul nem csak a nyugat-európai országokhoz képest alakult jól a helyzet, de régiós szinten is. Sorozatunkban többször jeleztük, hogy miközben a magyar vásárlóerő az egyik legalacsonyabb Közép-Európában, az üzemanyagok ára ezt nem tükrözi, hiszen számos alkalommal még az osztrák áraknál is drágább volt itthon a tankolás.
A gázolaj esetén már nem ennyire idilli az összkép, ennél az üzemanyagtípusnál a magyar árak az európai középmezőny alsó felében találhatóak.
Ami pedig a régiós összehasonlítást illeti, a hazai kutaknál alkalmazott gázolajáraknál csak Ausztriában és Horvátországban láthatunk magasabbat.
A Vörös-tengeren történtek a magyar árakat is emeli
Ahogy cikksorozatunk korábbi részeiben, ezúttal is kitérünk az olajárak alakulására, ez ugyanis döntő befolyással van a finomított termékekre is. Pénteken az olaj tőzsdei jegyzése tovább emelkedett, miután a Közel-Keleten még mindig igen feszült a helyzet. Ennek hátterében az áll, hogy a Vörös-tengeren több hajót érintett a húti lázadók támadása. Az árak már a hét elején megugrottak, miután a világ egyik legnagyobb olajvállalata, a British Petrol (BP) hétfőn bejelentette, leállítják a Vörös-tengeren történő olajszállításokat az említett támadások miatt. A BP lépése után egyébként más olajtársaságok is hasonló döntést hoztak. Ez már csak azért is probléma, mert a közeli Suezi-csatornán át megy a tartályhajókkal történő olajszállítások 10 százaléka.
Volt a héten egy másik fontos hír is, amely azonban a harci cselekmények miatt nem kapott komolyabb hangsúlyt, ez pedig Angola kilépése az OPEC-ből. Az afrikai ország azért döntött így, mert szerinte a kartell döntései nem szolgálják az ő érdekeit. A napi, körülbelül 1,1 millió hordó olajat termelő ország legutóbb is tiltakozott, amikor az OPEC+ csoport úgy döntött, hogy 2024-re csökkentik Angola kitermelési kvótáját. Angola döntését kommentálva a szakértők azon az állásponton voltak, hogy ez nem okozott túl nagy meglepetést az OPEC legutóbbi ülése után, mindazonáltal jelzi a szervezet megosztottságát, és az egység hiánya a jövőben komoly zavarokat okozhat, amikor a kitermelés visszafogásával szeretnék feljebb tolni az árakat.
