Nem titkolták meglepetésüket a makrogazdasági elemzők, mikor a magyar ipari teljesítmény novemberi adatait kommentálták. Mint arról kedd reggel beszámoltunk, 2022 novemberéhez képest 5,8, munkanaphatástól megtisztítva 5,6 százalékkal esett az ipari termelés, míg 2023 októberéhez képest 2,3 százalék a nyugodt szívvel összeomlásnak nevezhető, nagy mértékű csökkenés.
Ez az adat egyben azt is jelenti, hogy éves bázison 2023. január óta folyamatos az ipar visszaesése, és bár a csökkenés októberben jelentősen közelebb került a recesszió végéhez, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mostani közlése lehűtötte a kedélyeket.
Az ipari zuhanás azért is lehet meglepő, mert a szakértők éves alapon továbbra is negatív előjelű tényadatra számítottak, az elemzői konszenzus mínusz 1,2 százalék volt, emellett a Beszerzési Menedzser Index (BMI) is emelkedő tendenciát mutatott, novemberi 52,2 pontos értéke pedig a feldolgozói tevékenység fellendülését vetítette előre. Ezek után kíváncsian várjuk, mennyire jelzi előre a valós ipari teljesítményt a decemberre mért 52,8-es érték.
A nemzetközi helyzet fokozódik
Egyöntetű elemzői és politikusi vélemény, hogy az újra rossz irányba forduló trend egyik fő oka a nemzetközi konjunktúra gyengélkedése. Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője ezek közül a német gazdaság gyenge teljesítményét emelte ki, hozzátéve, bár az elmúlt években lazult az együttmozgás erőssége, az „továbbra is meghatározó tényező az exportkeresletünk tekintetében”.
Hasonlóképp vélekedik a zuhanás okáról Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. „A gyenge globális ipari konjunktúra hatása megérkezhetett Magyarországra és könnyen lehet, hogy ennek következtében az exportra termelő szektorok teljesítménye is már elkezdett gyengülni” – emlékeztet korábbi előrejelzésére a szakember, aki szerint „a magyar ipar havi alapon lényegében összezuhant”.
A Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium is a „gyenge európai konjunktúrát” okolja közleményében, de természetesen nem maradhat el „háború és a szankciók” felemlegetése sem, amelyek a tárca szerint így együtt gyengébb keresletet okozva járultak hozzá az ipari teljesítmény alakulásához. Meglepő módon viszont a kormányzat ellentmond a két banki elemzőnek, a minisztériumi közlemény szerint ugyanis az adatok szerint „az exportra termelő ágazatok továbbra is ellenállók”.
Fel vagy le?
A kilátásokat illetően viszont eltérőek a banki elemzők véleményei. Az Erste Bank szakembere a fellendülő BMI, illetve a főként a járműiparban, valamint az akkumulátorgyártás terén a termelésbe lépő jelentős kapacitásbővítések okán a kibocsátás érdemi fellendülését jósolja, bár Nagy János megjegyzi, az iváncsai akkumulátorgyár novemberi, teljes kapacitású beindulásának jól látható hatással kellett volna lennie az ipari kibocsátásra, de „ezt a mostani adatok masszívan cáfolják”.
„A kedvező hatások kiaknázása azonban változatlanul leginkább a globális konjunktúra helyreállásának függvénye lesz”
– vonja le a következtetést Nagy János.
Ezzel szemben az ING Bank vezető elemzője pesszimistább forgatókönyvet vázol fel. Virovácz Péter szerint a gyengülő külső kereslet mellett a vörös-tengeri válság újabb negatív hatást gyakorol a globális ipari teljesítményen keresztül a hazai iparra is. A közgazdász emlékeztet, több globálisan meghatározó cég már felfüggesztette a szállítást a vörös-tengeri útvonalakon, ami a szállítási kapacitások csökkenését, a tengeri szállítmányozás idejének meghosszabbodását és a költségek drasztikus, akár 70-100 százalékos emelkedését is magával hozza.
„Mindez az ellátási láncok és az infláció tekintetében is komoly kockázatokat jelent”
– emeli ki Virovácz Péter.
Ezek mellett a kormányzati közleményből a kincstári optimizmus sugárzik. A Nemzetgazdasági Minisztérium ezt szintén a hazai és európai feldolgozóipari hangulati és beszerzési menedzser indexekre, valamint az élénkülő belső keresletre, a reálbérek emelkedésére és a csökkenő inflációs mutatóra alapozza. A tárca közleménye szerint emellett a fényes jövőt alapozza meg a kamatstop és az önkéntes banki kamatplafon nyomán megélénkülő hitelezés is.
Mi lesz veled, GDP?
Érdekesség, hogy Virovácz Péter tágabban is megpróbálja a zuhanó ipari teljesítmény okozatait felvázolni. Az ING Bank közgazdásza azt hangsúlyozza,
a beszakadt ipar a negyedik negyedéves GDP-re is jelentős negatív hatással lesz.
A makrogazdasági elemző szerint a kiskereskedelem hétfőn közzétett pozitív meglepetését az ipar bőven ellentételezi, sőt nagyon úgy látja, hogy az ipar a negyedik negyedévben visszafoghatta a GDP-növekedést. „Ezek alapján lefelé mutató kockázatok kezdenek kirajzolódni a negyedik negyedévre várt, visszatérő GDP-növekedés kapcsán” – utal arra a szakember, hogy egymás után négy negyedben mért technikai recesszió után 2023. III. negyedévben az azt megelőző negyedévhez képest enyhe, 0,9 százalékos növekedést mért a KSH. Nagy Márton minisztériumának közleménye eközben továbbra is „dinamikusan, 4 százalékos mértékben” növekvő GDP-t vizionál, aminek ellentmond, hogy minisztertársa, Varga Mihály pénzügyminiszter 4,1 százalék helyett már csak 3,6 százalékra becsüli a 2024-es növekedési mértéket, és ezzel párhuzamosan a Magyar Nemzeti Bank is folyamatosan egyre pesszimistább forgatókönyvet valószínűsít, a jegybank december közepi előrejelzése szerint idén a gazdaság csupán 2,5-3,5 százalékkal fog bővülni.
