Mint arról többször is hírt adtunk, Magyarország még mindig nem hagyta jóvá Svédország és Finnország NATO-csatlakozását, a magyar kormány képviselői az Országgyűlésre, valamint a Fidesz-KDNP frakció tagjainak "kétségeire" mutogatnak a kérdésben. Orbán Viktor feltehetően a befagyasztott uniós forrásokkal kapcsolatos enyhébb elbánás elérésének érdekében szeretné kihasználni a helyzetet, hogy magyar jóváhagyás nélkül nem bővíthető a katonai szövetség, számítása azonban egyelőre nem látszik beválni.
A magyar vonakodás azonban negatívan befolyásolhatja Magyarország védelmi képességeit is - miközben a kormány, élén Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterrel, éppen nagyszabású haderőfejlesztési programot hirdetett. A magyar légierő JAS 39-es Gripen vadászrepülőit ugyanis csak bérli a magyar állam Svédországtól, és 2026-ban esedékes lesz e szerződés újratárgyalása. A svéd kormány hozzáállását pedig komolyan befolyásolhatja az, ami most a NATO-csatlakozás ügyében történik.
"Kifejezett nemzeti érdek, hogy ebben a svédekkel jó viszony legyen"
- mondta ennek kapcsán az ATV Híradójának Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő.
