Mint mondta, ennek érdekében olyan támogatási rendszert kívánnak kiépíteni, amely lehetőséget teremt a munkaadóknak arra, hogy ne idénymunkaszerűen foglalkoztassák az embereket, hanem teljes állásban. Ugyanakkor új fejezetet nyitnának a vidékfejlesztési pályázatok, a fiatal gazda támogatások területén - fűzte hozzá. Felhívta a figyelmet arra, hogy miközben az agráriumban egyre égetőbb a munkaerőhiány, vidéken 150 ezer ember végez közmunkát.
Ebben a helyzetben, megfelelő ösztönzők kialakításával, legalább 50 ezer embert fel tudna szívni az agrárium. Ugyanis a fejlődés feltétele, hogy lesz-e aki ellátja a jószágot, leszüreteli a gyümölcsfát és felül a traktorra.
Arra is figyelmeztetett, hogy a jövő egyik legnagyobb kihívása az, hogy a népességrobbanás során miként látjuk el élelmiszerrel az emberiséget. 2050-re ugyanis 70 százalékkal több élelmiszerre, ezen belül 10 százalékkal több fehérjére lesz szükség, miközben a klímaváltozás nyomán 30 százalékkal zsugorodik a termőterület és 40 százalékkal kevesebb lesz a víz.
A feladat megoldásához új technológiák, az informatika, a biotechnológia minél intenzívebb bevonása szükséges a mezőgazdaságba, ami egyre inkább vonzóvá teheti a szektort a fiatalok számára is - mondta.
Végül úgy fogalmazott: ki kell mondani, hogy az élelmiszerbiztonság egyre inkább nemzetbiztonsági kérdés. Ezért szükséges a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal megerősítése. A miniszter-jelölt a Kossuth Rádió szerdai, 180 perc című műsorában arról beszélt, hogy az agrártárca új struktúrájában hangsúlyos szerepet szán a környezetvédelemnek. Ugyanis azt vallja, hogy Agrárminisztérium zöld tárca.
A mezőgazdaságban a munkaerőhiány a legnagyobb gond
A mezőgazdaság versenyképességének, az ágazat fejlődésének a munkaerőhiány enyhítése, illetve a fiatalok bevonása a kulcsa - jelentette ki Nagy István agrárminiszter-jelölt az M1 aktuális csatorna szerdai műsorában.
