Nemcsak a munkavállalók, hanem az egyéni vállalkozók számára is izgalmas szokott lenni az év vége, ilyenkor szoktak ugyanis egyezkedni a munkaadók és munkavállalók a következő évi minimálbérről, illetve garantált bérminimumról (köznyelven szólva: diplomás minimálbérről). Lapunk is beszámolt arról, hogy 2023-ban a havi bruttó minimálbér 16 százalékkal, 232 ezer, míg a bruttó garantált bérminimum 14 százalékkal, 296 400 forintra emelkedik.
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a megállapodás megszületése után azt mondta, bár összességében a garantált bérminimum 730 ezer embert, a minimálbér pedig 200 ezert érint, az emelés hatása túlmutat ezen a közel 1 millió főn, hiszen a szint feletti béreket is megtolja.
Mi azonban ennél is tovább megyünk, hiszen több százezer egyéni vállalkozó adózását is érintő kérdésről van szó.
A kisadózók átalányadójának, azaz a katának a kiüresítése után a kormányzat az egyéni vállalkozói átalányadózást ajánlotta a körből kiesők számára, márpedig a bérmegállapodás – főleg az év elején – jelentősen befolyásolja az átalányadózók adó- és járulékfizetési kötelezettségét is.
Először is megemelkedik az átalányadó választására jogosító értékhatár: az eddigi – éves szinten – 24 millió 400 ezer forint helyett jövőre már 27 millió 840 ezer forint bevételig választható ez az egyéni vállalkozói adózási mód, kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó esetében pedig 139 millió 200 ezer forintig.
A vélelmezett költséghányad nem változik, marad a főszabály szerinti 40 százalék mellett a 80, illetve 90 százalékos kör. Itt azonban van változás: a gépjárműoktatók a 80 százalékos körbe kerülnek. A 90 százalékos vélelmezett költséghányad alá továbbra is a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózó egyéni vállalkozók tartozhatnak.
Változik viszont az adómentesség mértéke. Az továbbra is érvényes, hogy az átalányadózó e tevékenységéből származó jövedelme az éves minimálbér feléig mentes a személyi jövedelemadó (szja) alól, azonban a minimálbér emelkedése miatt
az adómentes jövedelem határa 1 millió 392 ezer forintra emelkedik
az idei 1 millió 200 ezer forintról.
Ez azt jelenti, hogy az az átalányadózó, aki
- a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, annak 2 millió 320 ezer forint,
- 80 százalékos költséghányad alá tartozó tevékenységet folytat, annak 6 millió 960 ezer forint,
- kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végez, azaz 90 százalékos költséghányad alá tartozik, annak 13 millió 920 ezer forint
bevételig nem kell szja-t fizetnie egyéni vállalkozóként. (Utóbbiak esetében meg kell jegyezni, az alanyi áfamentesség határa nem emelkedik, az – az idei évhez hasonlóan – 12 millió forint marad, így előfordulhat, hogy a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó szja-mentes marad, de már átcsúszik áfaköteles körbe.)
Az szja-mentességnél van az átalányadózók számára a bérmegállapodás hátulütője is. Bár a társadalombiztosítási (tb) járulék és a szociális hozzájárulási adó mértéke nem változik, azonban az átalányadózóknak a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése miatt újra kell számolniuk az adóév eleji adókötelezettségüket, ideértve azt az esetet is, amikor valaki évközben választja ezt az adózási formát. Ennek addig van jelentősége, amíg az átalányadózó vállalkozói jövedelme (tehát a bevétel csökkentve a vélelmezett költséghányaddal) el nem éri az 1 millió 392 ezer forintot. Eddig a jövedelemszintig ugyanis – attól függően, hogy a személyesen folytatott főtevékenysége középfokú végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel-e – a tb-járulékot, valamint a szociális hozzájárulási adót a minimálbér, illetve a garantált bérminimum után kell megfizetni. (Utóbbinál az adó alapja a minimálbér, illetve a garantált bérminimum 12,5 százalékkal növelt összege.)
A számok nyelvére lefordítva ez azt jelenti, hogy a bevételt az szja-mentes jövedelemhatárig
- szakképzettséget nem igénylő tevékenység esetén 2022-ben 66 250 forint helyett 2023-ban 76 850 forint,
- szakképzettséget igénylő tevékenység esetében 2022-ben 86 125 forint helyett 2023-ban 98 183 forint
közteher sújtja havonta.
Ez a havi 10-12 ezer forintos emelkedés ránézésre nem sok, azonban 2023-tól az átalányadózók adóbevallási és adófizetési rendje is változik. Az szja-előleget eddig is negyedévente kellett befizetni (az adó elszámolása negyedéves bontásban az éves szja-bevallás során történt meg), azonban változás, hogy az ilyen adózási formát választó egyéni vállalkozóknak
a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót nem havonta, hanem csak negyedévente kell bevallani és megfizetni,
igaz, havi bontásban.
Ami megint csak számokban kifejezve azt jelenti, hogy jövő év április 12-én – attól függően, hogy a minimálbér vagy a garantált bérminimum a járulékalapja – alsó hangon egy összegben 230 vagy csaknem 300 ezer forint befizetendő adója lesz az átalányadózónak, az eddigi havi háromszor 66, illetve 86 ezer forint helyett.
Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy minden egyéni vállalkozó esetében
a bevétel megszerzésének időpontja az a nap, amikor azt kézhez kapja, illetve bankszámláján, vállalkozói számláján jóváírják.
Az ő esetükben tehát nincs olyan lehetőség, mint a munkaviszonyban foglalkoztatottaknál, hogy a december havi, de január 10-ig jóváírt munkabér előző évi bevételnek minősül. Ezért azt tanácsoljuk, a havi rendszerességgel számlázó egyéni vállalkozók, különösen az átalányadózók – amennyiben a szerződésük lehetőséget biztosít erre – még december végén számlázzák ki az e havi megbízási vagy vállalkozási díjakat, és kérjék meg megbízójukat, hogy ezt a számlát még ebben az évben egyenlítsék ki.
Ezzel egyrészt nagyobb keret marad a 2023-as szja-mentes jövedelemrészből, másrészt – például aki évközben, mondjuk szeptemberben váltott katáról átalányadózásra – akár beleférhet a 2022-es szja-mentes keretbe is. Ebben az esetben pedig még az alacsonyabb minimálbér vagy garantált bérminimum jelenti a járulékalapját is, amivel 10-12 ezer forintot tud megtakarítani teljesen jogszerűen.
