A parlament előtt van az "Egyes eljárások korszerűsítését és a polgárok biztonságának további megerősítését célzó intézkedésekről" szóló törvényjavaslat, amit Pintér Sándor belügyminiszter nyújtott be. A csomag az indoklása szerint a járványhelyzetre reagál, az alábbiak szerint:
"A koronavírus-világjárvány elleni küzdelem, majd a hétköznapi élet ezt követő újraindítása olyan újfajta, korábban ismeretlen kihívásokkal szembesítette a törvényalkotót, amelyeknek az bizonyos társadalmi viszonyokat érintően az állampolgárok egyes közbiztonsági és rendvédelmi tárgyú jogszabályok által garantált biztonságát még tovább erősítve kíván megfelelni."
A csomaghoz időközben benyújtotta a részletes vitát lezáró módosítási kiscsomagját a Kósa Lajos fideszes politikus által vezetett Honvédelmi és Rendészeti Bizottság - mint szakbizottság - és az október 27.-i keltezésű dokumentumban találtunk egy érdekes javaslatot. Amely így szól:
"Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 48/B. § (1) bekezdés b) pontjában a ,,polgármester," szövegrész helyébe a ,,polgármester - az 5000 fő vagy ez alatti lakosságszámú település polgármestere kivételével - ," szöveg lép."
Ez így önmagában semmit nem mond, de ha felütjük a hivatkozott jogszabályt, azt találjuk, hogy ez a javaslat ahhoz a részhez kapcsolódik, amelyben a támogatási jogviszony kedvezményezettjeivel szembeni kizáró okokat sorolja fel az államháztartásról szóló törvény. Vagyis azokat a személyeket, pozíciókat, amelyeknél összeférhetetlen az államháztartásból folyósított támogatás.
Nézzük ezeket az élethelyzeteket:
Nem lehet a támogatási jogviszonyban kedvezményezett
- az, aki a támogatási döntést meghozta vagy aki a támogatási döntés meghozatalában döntés-előkészítőként részt vett,
- az, aki a támogatási döntés időpontjában a Kormány tagja, államtitkár, közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, kormánymegbízott, kormánybiztos, miniszterelnöki megbízott, miniszterelnöki biztos, megyei közgyűlés elnöke, főpolgármester, polgármester, regionális fejlesztési ügynökség vezető tisztségviselője,
- az a) és b) pont szerinti személlyel közös háztartásban élő hozzátartozó,
- a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével - az a) és b) pont szerinti személy tulajdonában álló gazdasági társaság,
- az állam, a helyi önkormányzat, illetve a köztestület legalább 50%-os közvetlen vagy közvetett tulajdonában lévő gazdasági társaság, valamint a sportegyesület, a sportszövetség, a polgárőr szervezet és az állam által alapított vagyonkezelő alapítvány, valamint azon vagyonkezelő alapítvány, amelyhez az állam csatlakozott kivételével - az olyan gazdasági társaság, alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy vagy szakszervezet, illetve ezek önálló jogi személyiséggel rendelkező olyan szervezeti egysége, amelyben az a)-c) pont szerinti személy vezető tisztségviselő, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője, az egyesület, az egyházi jogi személy vagy a szakszervezet ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja.
Ezekben az esetekben tehát nem fér össze a pozíció a támogatással. S ezen a helyzeten változtatna a honvédelmi bizottság előterjesztése, amikor a b) pontba beillesztene egy kivételt, amellyel megnyitja az utat az 5000 fő vagy az alatti települések polgármesterei előtt.
A bizottság ezzel az indoklással látta el a javaslatát:
"Az 5000 lélekszám alatti településeket érintő támogatásokra vonatkozó szabályok újrakodifikálásának a célja, hogy e településeken minél szélesebb körben induljanak fejlesztések, amelyhez az állami támogatás is hozzájárul."
Vagyis az állításuk az, hogy ezen intézkedéssel még jobban fel lehet pörgetni a helyi beruházásokat, amelyek végső soron turbózzák a magyar gazdaságot, egyben javítják az életminőséget helyben azáltal, hogy a község polgármesterét nem zárják ki a támogatásokból.
Szintén a honvédelmi bizottság kezdeményezése, hogy a fenti intézkedéssel párhuzamosan kerüljön hatályon kívül a közpénzből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007-es törvényből az a rész, amely a 2000 fős vagy az alatti települések polgármesterei esetében nem fogalmaz meg kizáró okokat, a Magyar Falu Program keretében nyújtott támogatásoknál.
Azaz eddig ebben a körben az említett program esetében nem álltak fenn a korlátozó intézkedések - ám azáltal, hogy az államháztartásról szóló törvényben még általánosabb értelemben "szabadítják fel" a községek polgármestereit a támogatások tiltása alól, ez a rendelkezés feleslegessé válik.
Az intézkedés hatósugarának megítéléséhez érdemes a Központi Statisztikai Hivatal adatait segítségül hívni: a Magyarországon nyilvántartott 3155 településből 2680 tartozik a községek közé, további 129 pedig nagyközség. A javaslat azt sugallja, hogy a kisebb települések részéről jelzések érkezhettek a kormányzathoz, hogy a helyi fejlesztési tervek megvalósításához elengedhetetlen a polgármester kezét megkötő szabályozás feloldása.
