<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
3p


			
		
		


		
		

Csak a 13. havi nyugdíj esedékes részletével menthető az idei év.

Hónapról hónapra egyre magasabb inflációt mutatott ki a nyugdíjasok körében idén a Központi Statisztikai Hivatal, visszaigazolva, amit mindenki tapasztal a boltokban: drágul az életünk tavalyhoz képest. Legutóbb, májusban a nyugdíjas infláció 4,4 százalékos volt, ami azt jelenti, hogy az év első öt hónapjában 3,6 százalékos átlagos áremelkedés sújtotta az idősebbeket.

Nem fogja vigasztalni a nyugdíjasokat, hogy tavaly ugyanebben az időszakban 4 százalékhoz közeli inflációt mért a KSH, amit akkor az élelmiszerárak elszállása okozott. Azokban a hónapokban rendre 8 százalék körüli átlagos áremelkedést jegyeztek fel ezeknél a tételeknél a statisztikai hivatal munkatársai. Ebben idén jelentős fordulat állt be: 2-3 százalékkal drágultak havi szinten ezek a termékek. Mégis, az idősek inflációja viszonylag magas szinten beragadt, mert eközben más, a fogyasztásukban az élelmiszernél csekélyebb súlyú termékek és szolgáltatások ára viszont kilőtt.

De mit is jelent ez a 3,6 százalék? A nyugdíjakat az év elején 3 százalékkal emelték, ehhez jött hozzá az ezekben a napokban elszámolt további 0,6 százalékos emelés (amit a kormány a drágulásra tekintettel fizet ki, előrehozva a szokásosan novemberben esedékes kiegészítő emelés egy részét). Mindehhez pedig hozzá kell számolni a 13. havi nyugdíj egy hétre jutó részének utalását, amire februárban került sor.

Mindezt összeszámolva azt kapjuk, hogy a törvény szerinti emelésekkel eddig nagyjából lefedték a nyugdíjasok inflációját (bár ezen a ponton érdemes hozzátenni, hogy egyénileg más-más árváltozást érzékelhetnek az idősek, attól függően, hol élnek, milyen boltban vásárolnak), a 13. havi részletét is figyelembe véve (ezt is törvény garantálja) pedig már 5-6 százalékos idei emelésről beszélhetünk.

Mindazonáltal a nyugdíjas szervezetek között akad olyan, amelyik nem elégedett a nyugdíjemelések mostani rendszerével, amelyben csak az inflációt veszik figyelembe, így garantálva a járandóságok reálértékének megőrzését. Sokan szeretnék visszaállítani a svájci indexálást, amely a béremelkedést is bekalkulálja a számítások során. Ezzel sokat nyertek volna az elmúlt években az idősek, mert jelentős, 10 százalék körüli béremelkedés volt ebben az időszakban, nem függetlenül a minimálbér-emelésektől. Ezáltal további százalékpontokkal lehetett volna magasabb a mindenkori év eleji nyugdíjemelés, megelőzve, hogy az idősek hitelezzék a költségvetést a tervezettnél magasabb infláció kompenzációjáig, ahogy az a jelenlegi megállapítás során történik.

Ami a kilátásokat illeti, a Magyar Nemzeti Bank várakozása szerint az év második felében csillapodni fog az árnyomás a magyar gazdaságon, de egyre nagyobb a veszélye annak, hogy az árak az eddig elképzeltnél magasabb szinteken ragadnak be. Ez pedig nyomot fog hagyni az idősek költésein is, főleg, ha az ő kosarukban nagyobb súllyal szereplő tételeknél nagyobb lesz az áremelkedés mértéke.

Arról egyébként mai cikkünkben számoltunk be, hogy a teljes ellátásban részesülő nyugdíjas társadalom nagyobbik hányada alacsonyabb nyugdíjban részesül, mint a statisztikailag kimutatott 148 ezer forintos átlagnyugdíj. Az átlagkeresetnél pedig alig több mint 5 százalékuk kap magasabb ellátást.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.