Kedden a déli órákban szavazott a Parlament arról a sürgősségi törvénymódosítási javaslatcsomagról, melyet az európai uniós kohéziós pénzek lehívása, vagy ahogy az indítványok címe fogalmazott, az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében terjesztett a Ház elé a kormányzat.
A büntetőeljárási törvény módosítását már a hétfői ülésnapon megszavazta a plénum, ez lehetővé teszi az úgynevezett vádkikényszerítést, vagyis ha az ügyészség egy – például korrupciógyanús – ügyben nem emelne vádat, akkor azt bárki megtehesse a bíróság előtt. A kormányzat jelezte, a szabályozás hatályba lépése előtt az Alkotmánybíróságtól normakontrollt kérne, a keddi ülésnapon ezért erről is döntött az Országgyűlés.
A normakontroll kérését 133 képviselő támogatta, 12 ellenezte (DK képviselői), 34-en pedig tartózkodtak (a többi ellenzéki frakció).
Ezt követően az Integritási Hatóságról és a Korrupcióellenes Munkacsoportról szóló törvényjavaslatról szavaztak a képviselők. A Párbeszéd kérte annak a módosító indítványnak a fenntartását, mely szerint az Alkalmassági Bizottság tagjait az Európai csalás Elleni Hivatal (OLAF) jóváhagyásával lehessen kinevezni, illetve a vagyonnyilatkozatokat vessék össze a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adataival, de ezt a kormánypárti többség lesöpörte, csupán 48 képviselő szavazott rá igennel. Érdekesség, de a parlamenti jegyzőkönyv tanúsága szerint támogatta Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, valamint Hollik István, a KDNP képviselője is.
Végül a törvényjavaslatot (melynek nem volt kétharmados többséget igénylő része) 150 képviselő támogatta (a kormánypártok mellett a Momentum és a Jobbik képviselői), 12-en (a DK politikusai) ellenezték, és 19 honatya (a Párbeszéd, az MSZP és a Mi Hazánk képviselői) tartózkodott.
Ezt követően a javaslatcsomag túlterjeszkedő elemeiről szavaztak a honatyák, ahol mind a minősített többséget (a jelenlevő képviselők kétharmada), mind az egyszerű többséget igénylő javaslatokat elfogadták.
A javaslatcsomagnak az az eleme, mely a NAV segítségét írja elő a OLAF-ellenőrzéshez, valamint módosítja a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) vezetőinek összeférhetetlenségi szabályait is, ugyancsak könnyedén átment a Parlamenten, a minősített és az egyszerű többséget igénylő részekre is igent mondott a kormánypártok mellett a Jobbik és a Momentum frakciója, ellenezte a DK, tartózkodtak az MSZP, a Párbeszéd és a Mi Hazánk képviselői.
Utána a jogalkotási törvényről, illetve a jogszabály-előkészítés társadalmi részvételéről szóló törvényről döntött az Országgyűlés plénuma. Ez a módosítás azt (lenne) hivatott biztosítani, hogy ne lehessen egy nap alatt, társadalmi egyeztetés nélkül jogszabályokat módosítani. Az indítványt 152 igen szavazattal (kormánypártok, Momentum, Jobbik) fogadta el a Ház. A 12 nem szavazatot a DK képviselői adták le, míg a 19 tartózkodást az MSZP, a Párbeszéd és a Mi Hazánk képviselői „adták össze”.
Az uniós források ellenőrzéséhez szükséges törvények módosítására, közte az új hatóságra, a Belső Integritási és Ellenőrzési Igazgatóságra ugyancsak a kormánypártok, a Momentum és a Jobbik összesen 151 képviselője mondott igent, nemmel szavazott a DK 12 képviselője, míg 19 honatya tartózkodott.
Az LMP képviselői előre bejelentett hiányzóként nem vettek részt a szavazásokon.
A Demokratikus Koalíció vasárnapi közleményében már előre jelezte, nem fogja megszavazni a Fidesz „korrupciót támogató törvényjavaslatait”, mert azt csak a jogállam, független igazságszolgáltatás és korrupció elleni harc látszatának véli. Az ehhez szükséges törvényjavaslatokat a DK benyújtotta az Országgyűlésnek. A párt közölte,
- nem fogják megszavazni a társadalmi részvételről szóló törvénymódosítást, hiszen sehogy sem szankcionálja azt, ha a Fidesz reggel kitalál, estére pedig megszavaz egy törvényt;
- nem fogják megszavazni az Integritás Hatóságról szóló törvényjavaslatot, hiszen az elnökét „a fideszes ÁSZ-elnök javaslatára a fideszes köztársasági elnök” nevezheti ki;
- nem fogják támogatni azt a törvényt sem, amely szerint továbbra is fideszes miniszterek és képviselők ülhetnek majd a közpénzből létrehozott alapítványok kuratóriumaiban.
Szerintük a Fidesz javaslatai között egyetlen olyan sincs, ami valódi változást hozhatna.
