A jövőben egyes korrupciós ügyekben már nem csak az érintettek élhetnek a vádkikényszerítés eszközével. Bárki a bíróságon kérhet felülvizsgálatot, ha a nyomozó hatóság vagy az ügyészség elutasítja egy büntetőeljárás lefolytatását. A nyomozási bíró pedig felhatalmazást kap a büntetőeljárás megkezdésének vagy folytatásának az elrendelésére. A Büntetőeljárási törvényt 136 igen szavazattal, 7 ellenvoks és 14 tartózkodó szavazat mellett az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében módosította a Ház azt követően, hogy Magyarországgal szemben eljárás indult az uniós költségvetés védelmét szolgáló felételrendszer alapján. Az indítványt a kormánypártok mellett a Momentum és a Jobbik képviselői is támogatták. Nemmel szavaztak a DK-frakció tagjai, míg az MSZ, a Párbeszéd és a Mi Hazánk képviselői tartózkodtak.
A sürgős eljárás keretében elfogadott változtatás új eljárást vezet be a közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével kapcsolatos, vagyis a korrupciós bűncselekmények kezelésére, és lehetőséget biztosít vádindítvány benyújtására is.
Az eljárásrend bevezetését az Európai Bizottság javasolta a korrupció visszaszorítása érdekében.
A közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekménynek minősül a jövőben a korrupció, a hivatali visszaélés egyes esetei, a vagyon elleni bűncselekmény, ha azt a nemzeti vagyonnal vagy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagyonával szemben követik el, a költségvetést károsító bűncselekmények és egyes versenyt korlátozó megállapodások.
Ezen esetekben nem alkalmazható az ügyészi felfüggesztés. A feljelentés elutasítása vagy az eljárás megszüntetése esetén pedig felülbírálati indítvány nyújtható be.
Az indítványt, bárhonnan is érkezik az országból, a Budai Központi Kerületi Bíróság Nyomozási Bírói Csoportja bírálja el, egy hónapon belül. A nyomozás megindítása vagy az eljárás folytatása esetén a felülbírálati indítvány előterjesztője bizonyítékokat is benyújthat. Az előterjesztő emellett vádindítványt is készíthet, amelynek megalapozottságáról a bíróság két hónap alatt dönt.
A jogszabály a kihirdetését követő napon lép hatályba.
A jogszabályhoz a kormány normakontroll-javaslatot nyújtott be, amelyben azt kérte: a Ház kezdeményezze a jogszabály alkotmánybírósági vizsgálatát.
A normakontroll-javaslatról várhatóan kedden dönt az Országgyűlés, ahogy a jogalkotási folyamat társadalmi részvételének növeléséről, az Integritási Hatóságról és a Korrupcióellenes Munkacsoportról, továbbá a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok összeférhetetlenségi szabályairól szóéó előterjesztésekről is a keddi napon szavaznak a honatyák.
(MTI nyomán)
