A rendőrség is felelős a hétvégi tömegbalesetért?

Jelenleg a rendőrség büntetőeljárás keretében vizsgálja az M1-es autópályán, Herceghalomnál történt szombati tömegbaleset körülményeit, egy 2011-es belügyminisztériumi rendelet alapján pedig akár a saját felelősségüket is megállapíthatják. Fedélzeti kamerák felvétele szerint a baleset előtti pillanatokban egy porvihar mindent beterített az úton, gyakorlatilag nulla lett a látótávolság. Végül 42 jármű ütközött össze, köztük öt kamion. Egy férfi elhunyt, további 39 ember pedig megsérült. Ilyen közlekedési körülmények között pedig a balesetveszély miatt le szokták zárni az utakat és az autópályákat is.

Egy 2011-es belügyminisztériumi rendelet szerint útzár autópályán, autóúton történő alkalmazását

1. az országos rendőrfőkapitány,
2. a rendészeti országos rendőrfőkapitány-helyettes,
3. a bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes,
4. a műveleti országos rendőrfőkapitány-helyettes,
5. vagy a Terrorelhárítási Központ főigazgatója

 rendelheti el. Ugyanakkor a jogszabály alapján

ha az útzár telepítésének elrendelésére jogosult szolgálati elöljáró döntésének meghozatala indokolatlan késedelemmel járna, az útzár telepítésének engedélyezésére a feladat- és hatáskörrel rendelkező ügyeletvezető is jogosult.

Tehát az illetékes rendőrség dönt az útzár elrendeléséről. A baleset napján született is ilyen döntés, csak éppen nem Herceghalomnál, hanem a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Rendőr-főkapitányság zárta le néhány órára az M15-ös autópályán, Rajka térségében található magyar-szlovák határátkelőhelyet, mert a viharos szél miatt porvihar alakult ki, és a látótávolság nullára csökkent. A herceghalmi tömegbaleset előtt pár órával pedig volt már egy másik baleset a térségben, így tudni lehetett, hogy a porátfúvás miatt járhatatlan az autópálya – az illetékes hatóságok mégsem tettek semmit.

A térségben pedig már 2011-ben is volt porvihar, akkor sikerült idejében lezárni az 1-es főutat Bicske és Herceghalom között.

Küldtünk kérdést a rendőrségnek, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.

Nem véletlen, hogy az M1-es autópályát is üzemeltető és fenntartó MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. sietett leszögezni, "korlátozott látási viszonyok" jelzést jelenítettek meg az autópálya feletti elektronikus táblákon. Ám a hatóság részéről nem merült fel a forgalom korlátozásának kérdése. A Népszavának nyilatkozó Kovács Kázmér ügyvéd, közlekedési szakjogász szerint ha már korábban is drasztikus volt a por jelenléte, és csak a szerencsének volt köszönhető, hogy a korábban bekövetkezett baleset nem lett súlyosabb, akkor szóba jöhet akár a közútkezelő kártérítési felelőssége is.

Általánosságban nem áll módunkban ebben a témában nyilatkozni, ugyanis az egyes esetekben más-más jogszabályok léphetnek életbe, így a pontos körülmények ismerete nélkül nem tudunk tájékoztatást adni. Azért sem, mert nincs illetékességünk a hétvégi balesetek kapcsán, tekintettel arra, hogy 1234 kilométernyi autópálya üzemeltetése és fenntartása 2022. szeptember 1-től az MKIF Zrt.-hez került

- válaszolta lapunknak a Magyar Közút Zrt.

A kormány 2021 nyarán döntötte el, hogy 35 évre koncesszióba adja a a magyar gyorsforgalmi utak jelentős részét annak fejében, hogy a nyertes fejlesztéseket valósít meg a hálózaton. Három pályázó közül a magyar magántőkealapok által szervezett pályázat nyert, ezek Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthetők. Az autópálya-kezelő szerint is porvihar okozta a tragikus tömegbalesetet. Szimicsku László szóvivő elmondása szerint ugyanis egy 20 méteres sávban egy lokális szélátfúvás keletkezett, amit súlyosbított, hogy a környező mezőgazdasági földeken az elmúlt napokban munkálatokat végeztek, föllazították a talajt, és az orkánerejű szél felkapta a port és befújta az autópályára.

Csak érdekesség, hogy amúgy Herceghalom környékén Mészáros Lőrinc céges érdekeltségei rendelkeznek hatalmas földbirtokokkal.

A biztosítóknak is feladja a leckét a tömegbaleset. A CLB biztosítási alkusz közleménye szerint ez a magyar biztosítási szakma talán legbonyolultabb ügye lehet, az eset teljes körű feltárása és a felelősök felderítése miatt pedig a kárrendezés akár hónapokig is eltarthat, és a végén bírósági perek tucatjaira is számítani lehet. Amennyiben ugyanis nem lesznek felelősök, sok károsult még ennél is rosszabbul járhat, mert a biztosítók megtagadhatják a kártérítés kifizetését. Az ilyen helyzetben a CLB szerint nehéz felállítani egy felelősségtérképet, amely alapján bizonyítani lehet, hogy ki vezetett a látási viszonyoknak megfelelően és ki nem.

Még az is lehet, hogy végül kármegosztás miatt marad el a kártérítés, magyarán az érintett autósok mindegyike vétlen és egyben vétkes is.

A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) pedig arra hívta fel a figyelmet, a sajtóban hétfőn a tömegszerencsétlenség kapcsán megjelnet hírekkel - miszerint a felelősség kérdése esetleg nem lesz megállapítható, így könnyen lehet, hogy csak azoknak a járműveknek fizet a biztosító, amelyeknek volt Casco biztosításuk is - szemben a hazai biztosítói közösség már tíz éve megállapodott a szombatihoz hasonló katasztrófák kezelését illetően, és ma aktiválta is az erre vonatkozó tömeges kárrendezési szabályozását.

Ennek értelmében a biztosítók nem várják meg a hivatalos rendőrségi vizsgálatok végét, illetve a felelősség kérdésének tisztázását, hanem az ügyfelek érdekében megkezdik a kártalanítást. A tömegszerencsétlenségben érintett károsultak kárigényeiket saját gépjárműveik biztosítóinál vagy a Mabisznál jelenthetik be. Mindez a megszokott ügyrendtől eltérő plusz szolgáltatás a hazai biztosítók részéről, amely során a jogcím nélküli előlegek kifizetésének gyorsasága attól függ, mikor érkeznek be a biztosítókhoz a szükséges rendőrségi igazolások. A tömeges kár rendezésének szabályozása szerint, ha a lezáruló vizsgálatok eredményeként jogerős határozat állapítja meg a kárért való teljes vagy részbeni felelősséget, utólagos elszámolás válhat szükségessé.