A koronavírus-járvány miatt a kormány március 11-én hirdette ki a veszélyhelyzetet Magyarországon, két héttel később pedig olyan rendkívüli jogrend lépett életbe, mely rendeleti úton való kormányzást biztosított. Ez lehetővé tette a kormány számára, hogy olyan intézkedésekről hozzon gyors döntéseket, melyeket békeidőben az országgyűléssel kellene elfogadtatni. A rendkívüli felhatalmazás negatív külföldi visszhangot keltett, az ellenzéki pártok pedig többször is az aggályukat fejezték ki ezzel kapcsolatban. Tény, hogy bizonyos korlátozó, valamint enyhítő intézkedéseket hatékonyabban lehet ilyen formában meghozni, ám a március 11. óta mostanáig megjelent kormányhatározatok és -rendeletek arról árulkodnak, hogy nem csak és kizárólag a veszélyhelyzettel és az általa kiváltott válsághelyzettel foglalkozott a kormány. A miniszterelnök egyik kedvenc stratégiai ágazatára, a sportra sem irányult a békeidőben megszokottnál kisebb figyelem: összesítésünk szerint rengeteg forrást irányítottak át e területre. Miközben más, talán ebben az időszakban lényegesebb feladatra sokkal kevesebb pénz jutott.
Jó néhány héttel ezelőtt még ott tartottunk, hogy mintegy 10 milliárd forintot csoportosított át az idei költségvetésben a kormány valamilyen sportcélra - összegezte lapunk először a kiadási tételeket. Ebben olyan célok szerepeltek, mint például a szegedi atlétikai stadion projektjének támogatása, melyre 514 millió forintot adott a kormány, de kicsit több mint 4 milliárd forint jutott a "sportlétesítmények fejlesztésére" is. A 10 milliárdos sportköltést egy kérdés nyomán Farkas Örs, a Kormányzati Tájékoztatási Központ szóvivője kommentálta az ATV Egyenes beszéd című műsorában. Véleménye szerint
"arra, hogy ezek a létesítmények ne pusztuljanak le, az egy fontos szempont".
Igaz, arra a felvetésre már - a kormányrendelet ismeretlenségére hivatkozva - nem tudott reagálni, miszerint egy még el nem kezdett beruházás nem pusztulhat le, így a szóvivő által felhozott indoklás nem teljesen állja meg a helyét. A kormány a veszélyhelyzet idején döntött úgy ugyanis, hogy 450 millió forintot ad a Budapest Honvéd Sportegyesület 2023-ig szóló létesítményfejlesztési programjának előkészítésére.
Az akkor összesített 10 milliárd forint mára a jéghegy csúcsa lett. Újra elővettük a Magyar Közlönyöket, a határozatokat, rendeleteket és összegeztük, a koronavírus-járvány első hulláma alatt mennyi közpénz ment el a sportra.
Március 20. (az első sportköltés) és június 2. (cikkünk megírásáig az utolsó) között 51,5 milliárd forintot csoportosított át a kormány valamilyen sporttal összefüggő célra.
Vagyis napi 695 millió forintot.
Az összeg kicsit több mint ötöde (11 milliárd forint) az, amit a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak ellentételezésére létrehozott Gazdaságvédelmi Alapból csoportosított át a kormány.
Az első ilyen még május 14-én történt, akkor a 2023-as atlétikai világbajnokságra szánt stadionra irányítottak 2 milliárd forintot. Majd május 28-án két részletben 8,8 milliárd forintot vettek el innen, 6,6 milliárd az olimpiai mozgalommal összefüggő utánpótlás-nevelést szolgálja, 2,2 milliárd pedig a veszprémi uszoda beruházását. A mai napig utolsó tétel 391 millió forint, ami a tornaterem fejlesztésekre kellett a Gazdaságvédelmi Alapból.
Az alapból való költekezéssel kapcsolatban két fontos dolgot azonban meg kell jegyezni. Egyrészt a járvány, pontosabban az első hullám lecsengésével a gazdaság is kezd talpra állni, ezért egyre kevesebb forrásnak kell rendelkezésre állnia. Ez pedig lehetőséget teremt arra, hogy a korábban már tervezett célokra költhessen a kormány. Másrészt egyes sportcélú nagyberuházások a jelenlegi válságos időkben továbbra is fontosak az Orbán Viktor vezette kabinet számára. Ezek ugyanis munkahelyeket teremtenek - még ha átmenetileg is -, és bevételhez juttathatják az építőipari vállalkozásokat. Közülük is inkább a NER-közeli cégeket, melyek rendre megnyerik a jelentősebb, milliárdos nagyságrendű projekteket. Igaz ez leginkább a 2023-as atlétikai világbajnokságra, mellyel kapcsolatban lapunk kérdésére Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter egy kormányinfón elárulta: Magyarország érdekét jelentik az ilyen nagy nemzetközi rendezvények és bízik abban, hogy akkorra már túlleszünk a járványhelyzeten.
Az 51,5 milliárd forintos költéshez visszatérve, a korábban említettek is jelentős tételek, ám nem ezek voltak a legnagyobb összegek, melyeket a kormány a veszélyhelyzet idején sportra költött. Május 20-án
- 13,4 milliárd forintot csoportosítottak át a tatabányai multifunkcionális csarnok beruházására,
- 11,3 milliárd forintot pedig a szegedi kézilabdacsarnokra, mely egyébként a 2022-es kézilabda-EB egyik helyszíne is lesz.
(szerk.: az összes kiadást a cikk végén található táblázatban soroltuk fel.)
Még a munkahelyek védelménél is fontosabb volt a sport
Bár önmagában is jelentős összeg az 51,5 milliárd forint, jelen helyzetben érdemes összevetni bizonyos gazdaságvédelmi kiadásokkal is ezt a tételt. Egy idei költségvetést módosító törvényjavaslat indoklásából tudható, hogy május 25-ével bezárólag tételesen mire mennyit költött a kormány. (Erről részletesen ebben a cikkünkben számoltunk be.) Az 51,5 milliárd forintból eddig az időpontig 39,4 milliárdot csoportosított át a kormány, ezért az összehasonlíthatóság kedvéért ezt az alacsonyabb összeget kell most figyelembe vennünk.
Nos, az eredmény egész megdöbbentő, mivel a sportra fordított 39,4 milliárd forinttal szemben annak csupán kétharmadát, 26,3 milliárdot fordítottak munkahely-megtartási programokra a kormány kimutatása szerint. Ugyanekkora tételt jelent a KATA szerint adózók adófizetési kötelezettségének június 30-ig történő elengedése is.
Az alacsony összeg részben magyarázható a kormányzat késlekedésével is. A koronavírus-járvány bizonyos ágazatokban rendkívül hamar, már március közepén éreztette a hatását, majd a kijárási és egyéb korlátozások miatt egyre több ágazat és vállalkozás sínylette meg ezt az időszakot. Bár külföldi országok, főleg Olaszország példáján már lehetett látni, milyen gazdasági és társadalmi hatásokat eredményez a járvány, a kormány csak április elején jelentette be a gazdasági mentőcsomagját. A veszélyhelyzet kihirdetésétől kezdve pedig lényegében 1,5 hónap telt el addig, hogy a cégek élni tudjanak bizonyos kormányzati intézkedésekkel. Így pedig - egyszerűen megfogalmazva - nem sok mentenivaló munkahely maradt.
(szerk.: az összehasonlítás csak a sportköltés nagyságának érzékeltetését szolgálja, hiszen ezeken kívül számos más gazdaságvédelmi intézkedést hozott a kormány, például járulékkedvezményeket biztosított, vagy különféle támogatásokat tett elérhetővé a vállalatok számára, melyek új beruházásokat és munkahelyek létrehozását, megtartását célozzák.)
Egy másik oldalról megközelítve a sportköltés nagyságát, az látszik, hogy ez az összeg több, mint amennyi az államkasszába befolyik a gépjárműadó önkormányzatokhoz befolyó összegének átirányításával. Ennek 34,4 milliárd forint plusz forrást köszönhet a Járvány Elleni Védekezési Alap. Szintén meghaladja a sportköltés azt a bevételt is, amit a kiskereskedelmi szektorra kivetett különadónak köszönhet a kormány. Ebből 36 milliárd forintot várnak idén. A pénzügyi szektorra kivetett extrasarc pedig 55 milliárdot hozhat az állami konyhára, ami csak kicsivel haladja meg a június 2-ig sportra fordított kiadásokat. Egyszerűen megfogalmazva, bő két hónap leforgása alatt bőven elköltötte a kormány például a kiskereskedelmi extraadóból származó bevételt, vagy az önkormányzatoktól elvett gépjárműadót.
Nem kevésbé sokat mondó az az összevetés, miszerint ez az 51,5 milliárd forint gyakorlatilag fele annak, amit a kormány a jövő évi költségvetésben passzív munkanélküli ellátásokra - tehát zömében álláskeresési járadékra - szánt. Miközben a segélyezés látszatát is elkerülve átmenetileg sem állt szándékában meghosszabbítani az ellátás jogosultsági idejét a válsághelyzetre való tekintettel.
Az Orbán-kormány tehát még válsághelyzet idején sem fordított kevesebb figyelmet és anyagi támogatást a számára kedves ágazatra, a sportra. Olyannyira nem, hogy a számokból kiindulva kijelenthető: ez még fontosabb is, mint például a munkahelyek megtartásának elősegítése. Természetesen még válsághelyzet idején is adódhat olyan helyzet, amikor szükséges azonnal forrást biztosítani bizonyos sportcélokra. Ám mint az a lenti táblázatban látható, nehezen találni olyan indokolható, halasztást nem tűrő tételt, mely ne várhatott volna járványhelyzet lecsengéséig, a gazdaság talpra állásáig. A kérdés tehát joggal merül fel: vajon nem lett volna máshol jobb helye annak az 51,5 milliárd forintnak, amit bő két hónap leforgása alatt a korlátozások idején sportra költöttek el?
