Svédország nyugdíjmodellje megmentheti a német öregségi ellátást. A svédeknek kötelező a magánnyugdíj-rendszerbe is hozzájárulást fizetniük.
Van ugyan egy állami nyugdíjpénztár, de emellett a polgárok több száz magántermék közül választhatnak. Az átlagos svéd 5000 eurót fordított eddig hasonló kiegészítő nyugdíjra – írja a német Focus.de.
A svéd biztosítási rendszer, hasonlóan egyébként a német modellhez, három pilléren alapul: állami nyugdíj, munkáltatói nyugdíjak és magánnyugdíjak. A bruttó jövedelem 16 százalékát az állami nyugdíjrendszerbe kell befizetni. A német – és sok más – rendszerhez hasonlóan a nyugdíjakat a dolgozóktól, munkáltatóktól befolyó járulékokból fizetik. Ez 18 millió német öregségi nyugdíjas ellátását fedezi.
Kötelező a magánnyugdíj
Svédországban ezen kívül 2,5% százaléknyi magánnyugdíj-befizetés folyik kötelezően a magánnyugdíj-alapokba. (Ezt “prémium nyugdíjrendszernek” hívják.) A beáramló források segítségével tőkét építenek fel, részvényeket vásárolnak. Így a rendszeres jövedelem, például az osztalékok finanszírozzák a havi kifizetéseket. Ideális esetben a tőkeállomány érintetlen marad, csak a hozamokat fizetik ki.
A svéd munkavállalók több száz termék közül választhatnak ebben a takarékoskodási formában. Ha nem választanak valamely speciális befektetési formák közül, akkor a pénz az Állami Nyugdíjpénztárba kerül (AP 7). A pénzt ez is a tőkepiacokon – részvényekbe, alapokba és kötvényekbe – fekteti be.
Csökkenő részvényhányad
A munkavállaló 55. életévéig minden befizetés részvényekbe kerül, majd ennek a kockázatosabb befektetési formának az aránya fokozatosan csökken. Az AP 7 alap alacsony kezelési költséggel működik, évi 0,13 százalékkal. Összehasonlításképp: a hazai részvény-befektetési alapoknál az 1-2 százalékos díj a jellemző. Visszaváltási tranzakciós díj pedig a svédeknél nincsen.
Az alap felhalmozott pénzeszközei 541,3 milliárd svéd koronára rúgtak június 28-án. (Mintegy 16 780 milliárd forint, vagy 51 milliárd euró.) Ez a 2018-as svéd gazdasági teljesítmény 10,36 százalékának felelt meg.
Tech-óriásokat vásároltak
Átlagosan tehát a 10,2 millió svéd állampolgár mindegyike 5019,20 eurót fektetett be. Az AP 7 portfóliójában híres nagyvállalatok részvényei szerepelnek (súlyukkal százalékban):
- Microsoft Corp., 1,95
- Apple Computer Inc., 1,87
- Amazon.com Inc., 1,54
- Facebook Inc, 0,86
- Tencent Holdings Ltd, 0,78
- Johnson & Johnson, 0,77
- Alibaba Group Holdings ADR, 0,72
- JP Morgan Chase & Company, 0,7
- Alphabet Inc C , 0,66
- Alphabet Inc - A , 0,65
Tehát az amerikai és kínai technológiai részvények a legnagyobb befektetéseik. Az elmúlt évek erős részvényár-emelkedésének köszönhetően az AP 7 értéke is szépen nőtt. (A technológiai részvények áremelkedéséről itt írtunk.)
A német viszonyok között
Ha a svéd AP 7 volumenét Németországhoz hasonlítják, akkor az országban egy hasonló állami nyugdíjalapnak 416,59 milliárd euróval kellene rendelkeznie. (Ha a mintegy 83 millió német is 5019,20 eurót fektetett volna be fejenként.)
A Focus emlékeztet rá, hogy az egész német államháztartás éves teljes bevétele 347,59 milliárd euró volt tavaly – jelentősen alacsonyabb tehát egy ilyen elméleti alapnál. A kötelező nyugdíjbiztosításból származó összes díjbevétel pedig Németországban 2018-ban összesen 235,77 milliárd eurót tett ki.
Több járulékot fizetnének
Egy új nyugdíjmodell kiépítése persze nagy beruházásokat igényelne, egy hasonló német alap pénzeszközeit hosszú éveken keresztül kellene építgetni. Amíg a svéd mintának megfelelő nyugdíjpénztárak megfelelő tőkével nem rendelkeznek, a jelenlegi nyugdíjasok számára a korábbi járulékalapú finanszírozást is fenn kéne tartani – írja a lap. Mivel a havi nyugdíjkifizetéseknek folytatódniuk kell.
Így az állami nyugdíjba fizetett 18,6 százalékos járulékon túl – amiből a munkavállalói részesedés 9,3 százalék – az államilag szervezett magán nyugdíjrendszerbe a bruttó fizetésnek további 2,5 százalékát kellene irányítani. Attól tartanak, hogy ez nagyon megterhelné a munkavállalók egy részét.
Csökkenhet a nyugdíj szintje
De az elkövetkező években egyébként is fenyeget a járulékok emelkedésének veszélye a jelenlegi rendszerben. A demográfiai változások miatt egyre több nyugdíjas van, de kevesebb járulékfizető. A szövetségi kormány azt becsüli, hogy 2030-ra a nyugdíjbiztosítási járulék 22,1 százalékra emelkedik. Másrészt a nyugdíjak szintje is csökkenhet, az előrejelzés szerint 2030-ra a bér 45,8 százalékára.
De ezek az értékek is csak azért lehetségesek, mert a nyugdíjbiztosítás hatalmas támogatást kap a szövetségi költségvetésből. Jelenleg közel 100 milliárd eurót évente. Így a nyugdíjbiztosításhoz való hozzájárulás valójában sokkal magasabb, mint a hivatalos 18,6 százalékos érték.
Biztonságos vagy jó hozamú?
Mivel ez a költségvetési támogatás nem emelkedhet tovább, vagy a járulékok kell emelkedjenek, vagy a nyugdíjak kell csökkenjenek. Ezért a politikusok és a szakértők nem győzik hangsúlyozni a magánnyugdíj fontosságát. Ami azonban eddig önkéntes volt.
Az eddigi előtakarékossági termékek pedig Németországban gyakran bonyolultak és költségesek. A biztonság volt az előtérben eddig, nem annyira a hozam. A svéd modell magasabb hozamával alacsonyabb járulékkal is finanszírozható lenne a lap szerint, csökkenne az időskori szegénység veszélye, és a német gazdaságnak is jót tenne a befektethető tőke.
Arról nem írnak, mi lesz, ha a tőzsdei árfolyamok zuhannak egy nagyot, mint 2008-2009-ben. Esetleg nem térnek magukhoz egy-két évtizedig sem, mint az 1929-1933-as nagy válság után történt. (A Privátbankár.hu cikke.)
