Januárban - éves összevetésben - 13,8 százalékkal 310 800 forintra nőttek az átlagos bruttó fizetések, a kedvezmények nélküli átlagos nettó bér pedig ugyancsak 13,8 százalékkal 206 700 forintra nőtt.
Folytatódik az emelkedés
„Az emelkedés várható volt, miután az idén nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum, emellett a munkaerőhiány miatti béremelési nyomás szintén hozzájárult a növekedéshez. Az is látszik a részletes adatokból, hogy az állami szférában részben a választások miatt jelentősen nőttek a fizetések, ez pedig szintén fokozza bérdinamikát” - kommentálta az adatokat Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.
A közfoglalkoztatottak nélkül a versenyszférában 3, a költségvetési ágazatban pedig 1,5 százalékkal nőtt az alkalmazottak száma. A különböző ágazatok közül az információtechnológiai és kommunikációs szektorban, valamint az építőiparban volt kiemelkedő a létszámemelkedés, előbbiben 4,9, utóbbiban 6,7 százalékkal nőtt az alkalmazottak száma. A közfoglalkoztatottak száma pedig másfél éve fokozatosan csökken, ez pedig pozitív tényező.
Az ágazati adatokból kiderül továbbá, hogy az egészségügyben és szociális ellátásban bőven az átlagot meghaladó mértékben 19,8 százalékkal nőttek a fizetések. Szintén kiemelkedő 18,9 százalékos volt a növekedés a szállítás és raktározás területén, valamint az ingatlanszektorban, ahol 17,4 százalékkal nőttek a bérek.
Kockázatokkal jár a béremelkedés
A szakember rámutatott, az inflációval együtt számolt reálbérek 2013 óta évente 3-10 százalékkal emelkedtek, Németh Dávid szerint az idén is folytatódhat a bérek emelkedése, a nettó átlagbéreknél körülbelül 10 százalékos emelkedés várható, az inflációval együtt számolt reálbér-emelkedés pedig 8 százalék körül lehet.
A bérek tartós és jelentős emelkedése ugyanakkor több kockázatot is hordoz a gazdaság teljesítményére nézve. Egyrészt a termelékenységnek lépést kell tartania a bérek emelkedésével, különben versenyhátrányba kerül a magyar gazdaság. A másik fontos tényező az inflációs hatás. A bérek emelkedése miatt ugyanis fokozódhat a lakossági fogyasztás, amely az árak emelkedését eredményezheti. Bár ez egyelőre nem igazán látszik, a jövőben kockázatot jelent. Másik oldalról az egyre magasabb béreket adó vállalatok előbb-utóbb kénytelenek lesznek az általuk gyártott, forgalmazott termékek és szolgáltatások árát emelni, ami szintén felfelé nyomhatja az inflációt.
