Domokos László a számvevőszék elemzése alapján arról is beszámolt, hogy stabilizálódott az önkormányzatok gazdálkodása, a helyhatóságok kedvezőbb költségvetési egyenlege pedig hosszabb távon is fenntartható. Az ÁSZ elnöke javuló költségvetési fegyelemről beszélt esetükben, valamint kiemelkedő egyenleg-teljesítménytől. Megjegyezte ugyanakkor: a biztonságos tervezés csak megalapozott fejlesztésekkel tartható.
Az európai uniós támogatások 45 százalékkal növekedtek az előző évihez képest, felhasználásuk többsége azonban az év második felére húzódott - tette hozzá. Beszámolója szerint, míg az ország 272 milliárd forinttal járult hozzá az unió költségvetéséhez, itthon 1583 milliárd forintnyi uniós forrás felhasználása teljesült. Hozzátette: a kifizetések aránya a megelőző év mintegy 40 százalékáról 61 százalékra emelkedett.
Az adó- és adójellegű bevételek 6,1 százalékos növekedést mutattak tavaly 2012-höz képest - folytatta -, a mintegy 534 milliárd forintos növekedés azonban 7,2 százalékkal maradt el a tervezettől. A lakossági befizetések 2,8 százalékkal növekedtek, a cégek befizetései 0,4 százalékkal csökkentek, míg a fogyasztási adókból származó bevételek 9,5 százalékos emelkedést mutattak - fejtette ki. Domokos László továbbra is létező, negatív jelenségként említette az illetékkiszabási ügyek elhúzódását. Beszámolt arról is, hogy a számvevők a tavalyi költségvetési folyamatok makrogazdasági folyamatairól egy elemzést is készítettek. Ebben megállapították, hogy a makrogazdasági célok teljesülése, vagyis a költségvetés stabilizálása, a gazdasági növekedés elindítása, a foglalkoztatás bővítése és az adósságráta csökkentése javuló makrogazdasági környezetet mutatnak.
Mint mondta, ehhez hozzájárult a külső gazdasági feltételek javulása, a növekedés szerkezetének kiegyensúlyozottabbá válása, a kormányzati intézkedések gazdasági hatásai de a gazdasági szereplők pozitív várakozásai is.
Közölte azt is, hogy a magyarországi újraelosztás aránya 1,2 százalékponttal volt magasabb a megelőző évinél, amelyben az uniós források 45 százalékos növekedése játszott döntő szerepet. Az újraelosztás mértéke mind az unós átlagot, mind a visegrádi országokét meghaladta - közölte.
Beszámolója szerint a költségvetési kiadások növekedése összességében rontotta a kormányzati szektor egyenlegét, a közvetlen állami kereslet GDP arányos nagysága azonban 0,7 százalékponttal nőtt, és így hozzájárult a belföldi kereslet, a piac bővüléséhez.
Ismertette azt is: az állam működési kiadásai emelkedtek, míg a jóléti funkciók finanszírozásának részaránya mérséklődött. Az állam adósságkezelésre a korábbi évnél közel azonos összeget fordított, a gazdasági funkciókra azonban többet költött a 2012-es szintnél.
A nyugdíjbiztosítási alap bevételének 9 százalékos emelkedéséről számolt be az ÁSZ elnöke, az egészségbiztosítási alapból a szociális hozzájárulás miatti kiesést pedig a költségvetési hozzájárulás pótolta. Mint mondta, ellenőrzésük során 3,1 milliárd forint értékben tártak fel hibákat, amely elenyésző a kiadások mértékéhez képest. Véleményezték a többi közt a Nemzeti Földalappal kapcsolatos kiadásokat, mert azok 5 százalékának elszámolása a nem a jogszabályok szerint történt, valamint az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala beszámolóját is.
MTI
