Nem lesz könnyű dolga Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszternek és a kirendelt elszámolási biztosnak, amikor áttekintik, hogy pontosan milyen vagyonok is kerültek a minisztérium felügyelete alá a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány átvételével. Az Áder János volt köztársasági elnök által alapított, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (kekva) alá ugyanis meglehetősen változatos cégháló tartozik, a cégek közül több csődeljárás vagy végelszámolás alatt áll.
A Tisza-kormány kedden ismertette azt a menetrendet, ami alapján felszámolják az ilyen alapítványokat. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány felett már Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter gyakorolja az alapítói jogokat.
A menetrend elég szoros: a nem felsőoktatási kekvák, így a Kék Bolygó megszűnésének napja nem lehet későbbi július 31-nél. Július 14-ig kormánydöntésben kell rendezni a részleteket, például ki kell jelölni az elszámolási biztost, és el kell dönteni, hogy az állami tulajdonba kerülő cégek felett ki gyakorolja a tulajdonosi jogokat.
Fotó: MTI
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány a legutóbbi kormányszóvivői tájékoztatón is téma volt. Itt Magyar Péter miniszterelnök azt mondta, hogy a kekvák állami tulajdonba vételével az Áder Jánoshoz köthető (ő az alapítvány kuratóriumi elnöke) „milliárdos pénzszivattyú” alapítvány is állami fenntartásba kerül, és elesik egy nagy bevételtől ő is meg a „sameszai” is.
Nem elég, hogy a volt államfő kapja a havi hatmillió forintját, hogy másfél milliárd forintért felújítottak neki a magyar emberek egy villát, hogy jár neki sofőr, komornyik, neki még kellett egy alapítvány, egy tőkealap is. A Kék Bolygó Alapítványból évek óta lapátolták ki a közpénzt
- fogalmazott a kormányfő.
Válaszul Áder János felszólította a miniszterelnököt, hogy az őt törvénysértéssel vádoló kijelentései miatt legkésőbb július 6-ig tegye közzé az elmondottakat alátámasztó bizonyítékait, vagy kérjen tőle bocsánatot. Magyar Péter sem maradt sokáig adós: drónfelvétellel mutatta be a volt köztársasági elnök 720 négyzetméteres villáját.
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítványhoz tartozó tőkealapot az állam töltötte fel milliárdokkal több alkalommal, amiből különböző befektetéseket hajtottak végre. Az Orbán-kormány még 2020-ban például 5 milliárd forintot adott nekik.
Jelenleg a Kék Bolygó Tőkealapok együttes jegyzett tőkéje a saját honlapja szerint 15,5 milliárd forint. A 10,5 milliárd forint jegyzett tőkéjű Klímavédelmi Magántőkealapot a KBKB Kék Bolygó Klímavédelmi Befektetési Alapkezelő Zrt. 100 százalékban jegyezte le és kezeli. Az alapkezelő alternatív befektetési alapkezelőként működik, egyedüli tulajdonosa pedig maga a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány. Az alapkezelő még a Kék Bolygó Víz Alapot is kezeli.
A KBKB Kék Bolygó Klímavédelmi Befektetési Alapkezelő Zrt. tavalyi beszámolójából kiderül, hogy a Kék Bolygó Klímavédelmi Magántőkealap 2025. december 31-én tíz cégben rendelkezett részesedéssel vagy nyújtott számukra kölcsönt. A Kék Bolygó Víz Alap pedig 2025. december 31-én kilenc cégben volt tulajdonos vagy nyújtott számukra kölcsönt.
A beszámolóból derül ki az is, hogy a Víz Alap cégei közül a Dunai Kortárs Platform Kft. esetében 2025-ben indult kényszertörlési eljárás 2026-ban várhatóan lezárul. Végelszámolás alatt van továbbá a Cleango Services Kft. is. A Kék Bolygó Klímavédelmi Magántőkealapnál pedig az Agroloop Kft. esetében indult csődeljárás.
Az évek során számos nagy befektetést vitt véghez a Kék Bolygó Tőkealap, például 2022-ben 1,2 milliárd forintos befektetést hajtott végre az energiapiacra szakosodott magyar Navitasoft Zrt.-ben. Ruff Bálintnak és az elszámolási biztosnak tehát számos, részben eléggé kockázatos befektetés jövőjéről is döntenie kell majd.
