2018. november 3. 06:05
mfor.hu

Az új adócsomaggal visszaosztott pénzek 84 százaléka a brit társadalom felső rétegéhez kerül, a szegények pedig még buknak is a reformon.

Jelentős adócsökkentést jelentett be hétfő este Philip Hammond brit pénzügyminiszter. Az intézkedéssel Nagy-Britannia kormánya átgyúrja az adósávokat: 

  • a jelenlegi, évi 11 850 fontról 12 500 fontra emeli azt a határvonalat, mely alatt 0 százalékkal adózik a jövedelem, 
  • a 20 százalékos adókulccsal terhelt réteg felső, 46 350 fontos határát pedig 3650 fonttal emeli, így ez most már a 12,500-50,000 font éves keresetűekre fog vonatkozni,
  • ennek következtében a 40 százalékos adókulccsal terhelt réteg alsó határa 50 000 fontra emelkedik, miközben a felső, 150 000-res határ nem módosul,
  • és az intézkedések teljesen érintetlenül hagyják a leggazdagabb, évi 150 000 fontnál többet kereső réteget (az ő adókulcsuk 45 százalékos).

Az intézkedések tehát kiterjesztik a munkásosztály adómentességét, ám a középosztály terhei ezzel együtt nőnek, miközben a vagyonosabb réteg háztartásai évi 860 fontnyi adót is megspórolhatnak a Guardian gyors becslése szerint, a szupergazdagoknál pedig minden marad a régiben.

Rímel a magyar adóvitára az, ami Londonban történik Rímel a magyar adóvitára az, ami Londonban történik

Hammond mindezek után azt mondta, ezzel a megszorítások véget érnek, de a fegyelem marad.

A bejelentés azonnal sok kritikát szült, köztük a Resolution Foundation független brit think tankét is. Az RF, mely az alacsony- és középkeresetű családok életminőségével foglalkozik, úgy kalkulál, hogy az adóreform túlnyomórészt a gazdag háztartásoknak kedvez, mert a megtakarítással nyerhető pénz majdnem fele a legvagyonosabb családok felső 10 százalékához kerül. A think tank becslése a Guradianével szemben évi 390 font többlettel számol a brit háztartások leggazdagabb egyötödnél 2023-24-ben, míg a legszegényebb ötöd átlagosan 400 fontot fog veszíteni az állami költekezést érintő reformokon.

Az adócsökkentés az RF szerint jövőre 2,7 milliárd fontjába fog kerülni a brit államnak, a gazdagabb, tehát többet adózó sáv szűkülése miatt a progresszív renszerben. A teljes adócsökkentésből megtakarítható jövedelem 84 százaléka kerül majd a leggazdagabbakhoz jövőre, és a jelen parlamenti ciklus végére ez még tovább emelkedik, 89 százalékra.

Mfor-vélemény: Ez a vita ismerős lehet itthonról. Amikor az Orbán-kormány elhatározta, hogy egykulcsossá alakítja át a személyi jövedelemadót, az intézkedés kritikusai azzal érveltek, hogy ezzel a lépéssel a kormány a gazdagoknak kedvezett. Ráadásul a magyar adórendszerben minden jövedelemszinten adókötelezettség áll fenn, a legalacsonyabb bérek után is meg kell fizetni a közterhet, rájuk már nem vonatkoznak adómentességek, illetve adójóváírással sem tudják lenullázni a közterheiket. A kormány az ezzel kapcsolatos észevételekre azzal vágott vissza, hogy mindenkit a teljesítménye szerint illeti meg a jövedelme, nem az szja ágán, hanem a fogyasztáson keresztül kell biztosítani a költségvetési adóbevételeit. Kimondva, kimondatlanul, de kommunista érvelésnek tekintik a jövedelmek adórendszer átalakításával elért átcsoportosítása feletti háborgást. Úgy tűnik, a briteknél is jelen van ez a "kommunista csökevény". 

 

A pénztelenebb réteg sorsát eközben egy sor újabb, a brit költségvetést érintő intézkedés nehezíti. Jövő áprilisban 1,5 milliárd font segélyt fagyasztanak be, ez 200 fontos elvonással sújtja majd a szegényebb rétegbe tartozó, gyereket nevelő párokat. Növelik továbbá a honvédelem, az egészségügy és a nemzetközi segélyezés büdzséjét, a máshonnan elvont pénzeket pedig megint csak a védtelenebb réteg érzi majd meg. Az egy főre jutó kiadások reálértéken 3 százalékkal lesznek alacsonyabbak 2023-2024-ben, mint 2019-2020-ban.

A Resolution Foundation tippje szerint a közlekedés, az igazságszolgáltatás és az ipar számíthat még forráselvonásra. Az Igazságügyi Minisztérium költségvetése 42 százalékkal csökkenhet, az Üzleti, Energiaügyi és Ipari Stratégia Bizottságé 52 százalékkal, a Közlekedési Minisztériumé pedig 77 százalékkal 2010-től 2023-24-ig.

Torsten Bell, az RF igazgatója kiemelte, hogy a büdzsémódosítás akkor érkezik, amikor a brit reálkeresetek 17 éves mélypontjukon vannak, és az előrejelzések szerint 2024 végéig nem is fognak visszatérni a krízis előtti szintre. Bell üdvözli a kormány államháztartáshoz való hozzáállásának "földrengésszerű változását", de a pénzügyminiszterrel szemben ő azt mondta, ez inkább csak enyülést jelent, nem a megszorítások végét.