10p

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

Több százezer, esetenként több millió forinttal a zsebükben távozhatnak az őszi önkormányzati választásokon elbukó jelenlegi polgármesterek. De a képviselőtestület akár meg is kétszerezheti törvényes járandóságukat. A végkielégítések több milliárddal terhelik meg a költségvetést.

Szép elvek, messze hangzó politikai célok és különféle magánambíciók mellett egzisztenciális érdekek okán is heves csata várható az őszi önkormányzati választásokon. A tét havi 200 ezer – egymillió forint apanázs a település lélekszámától függően, amihez további juttatások is járulhatnak. De nem távoznak üres kézzel a bukott polgármesterek sem. 

A főállású polgármesteri tisztséget legalább két évig betöltő, az új polgármester megválasztása miatt távozó településvezetők a törvényi rendelkezések szerint háromhavi illetményüknek megfelelő végkielégítésre jogosultak. Ezt a képviselőtestület további, legfeljebb háromhavi illetménynek megfelelő összeggel kiegészítheti - válaszolta az Mfor kérdésére a Belügyminisztérium. S ez bizony már szép summa lehet, még akkor is, ha még csak meg sem közelíti a nemzet gázszerelőjének napi bevételét. 

2014-ben nagy port kavart, hogy a Fidesz-KDNP éppen az őszi önkormányzati választások előtt szabta át a településvezetők bértábláját. Az önkormányzati örvény módosítása szerint az  500 fő alatti települések újonnan megválasztott vezetői mindössze havi bruttó 149 800 forintot vihettek haza.

Hernádszentandrás polgármestere nyílt levélben vádolta meg falurombolással Orbán Viktor kormányfőt. A belügyi tárca azzal indokolta a módosítást, hogy az iskolák államosításával immáron kevesebb dolguk van a helyi önkormányzatoknak. Az önkormányzati érdekvédelmi szervezetek viszont azzal vágtak vissza, hogy a feladatok nem csökkentek, hiszen az önkormányzatok új feladatokat is kaptak, így például a rendvédelmet, a közfoglalkoztatást, kéményseprést. De a Fidesz hívei között sem aratott osztatlan lelkesedést a változtatás, mivel sokan tartottak attól, hogy a kormányoldal támogatottsága visszaeshet a falvakban, holott éppen a falusiak adják a Fidesz-szavazók derékhadát. A lelkesedés csökkenésére utalt az időközi választások sikertelensége is.

A Fidesz 2016 végére észbe kapott. Pintér Sándor belügyminiszter javaslatot nyújtott be az önkormányzati törvény módosításához, amit a parlament néhány nappal később meg is szavazott. Kósa Lajos a különböző ágazati béremelésekkel indokolta a módosítást, mondván sok helyen a közszférában dolgozók illetménye magasabb, mint a település első emberéé.

Az új szabályok jócskán meglódították a településvezetők bérét. Míg korábban a helyettes államtitkárok illetményéhez igazították a polgármesteri javadalmakat, az új számítások már az államtitkári alapbérről indultak. 

A legkisebb falvak főállású polgármesterei 2017 januárjától az államtitkári illetmény 20 százalékát vihették haza, így 149 800 forintról 199 434 forintra ugrott a fizetésük, míg a 30 ezer lakosnál nagyobb települések vezetői a korábbi 599 200 forint helyett 797 736 forintot kaptak.

Ez utóbbi az akkori államtitkári illetmény 80 százaléka volt. Ráadásul szét is húzták a mezőnyt, a korábban egy kalap alá tartozó 1500-10 000 főt számláló településeknek három kategóriát állított fel. A különbség 100 ezer forintra rúgott.

Nem tartott sokáig a polgármesteri öröm. Tavaly novemberben ugyanis a Fidesz egyszerűen kijátszotta a saját törvényét és úgy emelte az államtitkárok fizetését, hogy közben a polgármestereké ne változhasson. Holott a településvezetők javadalmazása elvileg az államtitkárok alapbéréhez kötött. Csakhogy az államtitkárok pénzét ezúttal nem központilag emelték, hanem a miniszterek saját hatáskörben döntöttek az emelésről.  A sok egyéni mérlegelés végeredménye mégis ugyanaz lett: mindannyian megkapták a maximális 30 százalékos emelést. Így már 1,296 milliót keresnek, miközben a polgármesterek pénze maradt a régi. Elméletileg ugyan az önkormányzatok is megtehetik, hogy a saját bevételeik terhére többet fizessenek vezetőiknek, de a kisebb, saját forrásokkal nem rendelkező települések erre nem képesek, bármennyire is elégedettek polgármesterük munkájával. 

A nagyobb városokat vezető polgármesterek fizetése között mindezekkel együtt akár egy kisebb falu vezetőjének bérét meghaladó különbség lehet. Budapest legtöbbet, illetve legkevesebbet kereső kerületi polgármesterének – Bácskai  János( IX. kerület) és Karsay Ferenc (XXII. kerület) - havi  illetménye között például 422 ezer forint a differencia.

Ezt aligha indokolja a lakosság számbeli eltérése, hiszen Ferencváros népessége a fellelhető idei adatok szerint 54,4 ezer fő, míg Budafok-Tétényé  55,2 ezer. Látszólag kevesebbet keres Bácskainál a legtöbb lakost - 132 ezer -  számláló Újbuda  első embere, Hoffmann Tamás is, hiszen az illetménye havonta  csupán 997 ezer forint, ám  ehhez csaknem 150 ezer forint költségtérítést vesz fel havonta, míg az éves cafetéria kerete 200 ezer forint.

A szintén népes kerületet vezető Bús Balázs 1,146 milliós havi fizetésével alig 23 ezerrel marad el Bácskai rekordfizetésétől, míg a 3.-4. legtöbb lakossal büszkélkedő XIII., illetve XIV. kerületben dolgozó két ellenzéki polgármester jóval alacsonyab bérért dolgozik. Az Angyalföldet vezető Tóth József  872 ezer forintot keres, míg Karácsony Gergely Zugló vezetéséért (az utolsó fellehető 2015-ös adatok szerint) 747 ezret.

 

A polgármesterek többsége vagyonnyilatkozatában feltünteti az illetményét, illetve az önkormányzattól felvett költségtérítését. Négy kerületvezető azonban egyszerűen nem tüntetett fel semmiféle jövedelmet. 

A három - 22-26 ezres népességű - "törpe" kerületet irányító polgármester korántsem ennyire visszafogott. Nagy Gábor Tamás I. kerületi polgármester 1,035 milliós illetményt vesz fel, megtoldva csaknem 150 ezer forint költségtérítéssel. (Az önkormányzati lakásbizniszekről és szolgálati autóról most nem szólunk.) Az V. kerületet Rogán Antaltól megöröklő Szentgyörgyvölgyi Péter 997 200 forintért gürcöl, de neki is jár a csaknem 150 ezres költségtérítés. Soroksárt 25 éve irányító Geiger Ferenc szintén 997 ezret keres, költségtérítési kerete viszont némileg több, csaknem 200 ezer forint havonta.

Geiger egyébként már márciusban bejelentette Facebook-oldalán, hogy nem indul az őszi önkormányzati választáson. A végkielégítése alaphangon is megközelíti majd a 3 millió forintot, de könnyen lehet, hogy a következő testület megtoldja még ugyanennyivel. A kerületet 1994 óta vezető polgármester egyébként visszavonulásának indokaként azt írta, hogy bár mind mentálisan, mind fizikailag jó állapotban érzi magát, nyugdíjba vonul. Tavaly töltötte a 65-öt.

Tarlós István viszont újra ringbe szállt. Indulását tavaly októberben Orbán Viktor kormányfővel a háta mögött jelentette be. Az életkorára vonatkozó megjegyzéseket pedig azzal utasította vissza: "ha az ellenzéki szimpatizánsok által ajnározott Soros György 88 évesen dédelgethet kéretlen nemzetközi terveket, akkor 70 évesen miért ne lehetnének valakinek progresszív tervei a saját városával". 

A főpolgármester fizetését törvény szabályozza:  alapilletménye ebben a ciklusban 602 940, az illetménykiegészítése 301 470, a vezetői illetménypótléka 391 911 forint, vagyis összesen havi bruttó 1 296 321 forint illeti meg. Helyetteseinek a fizetését a főpolgármesteri illetmény 70 és 90 százaléka között határozhatják meg. Tarlós István és helyettesei a főjegyző indítványa szerint hivatali autóra és hivatali telefonra is jogosultak.

Bagdy  Gábor havi illetményét 1 037 057 forintban állapították meg, és 155 559 forint költségtérítésre jogosult. Szeneczey Balázs havi 972 241 forintot kap, költségtérítése pedig 145 836 forint. Szalay-Bobrovniczky Alexandra illetménye pedig havonta 907 425 forint, költségtérítés címén 136 114 forintot kap. Vélhetőleg mind a hárman szívesen maradnának Tarlós István helyettesei.

A főpolgármester erősen kapaszkodik a székébe, természetesen csak a város érdekeire tekintettel, mert neki már- ahogy korábban fogalmazott - „nincsenek különösebb ambíciói”.  Leköszönésekor egyébként csaknem négymillió ütné a markát. De ehhez még adódhatnának egyéb pénzek.

A főállású polgármester foglalkoztatása sajátos közszolgálati jogviszonynak minősül, így a közszolgálati tisztviselőkre vonatkozó törvény alapján egyéb címen is keletkezhetnek kifizetési kötelezettségek, így például a ki nem vett szabadság megváltása. Másrészt a közszolgálati tisztviselőkre vonatkozó törvény rendelkezései alapján

a  képviselő-testület határozatával jutalmat is megállapíthat a polgármesternek munkája értékeléseként. A jutalom évi mértéke nem haladhatja meg a polgármestert megillető illetmény vagy tiszteletdíj hat havi összegét.

Ha a polgármesteri tisztség év közben keletkezik vagy szűnik meg, az előbbiekben meghatározott jutalom időarányos része állapítható meg. Mindezek alapján a polgármester részére a 2019. évben is állapíthat meg jutalmat a képviselő-testület, csak nem a polgármesteri megbízatásának megszűnésére, hanem a korábban elvégzett munkájára tekintettel. Ezzel együtt – ha a következő testület így döntene - akár 10 millió forint is üthetné a főpolgármesteri székből távozó Tarlós markát.

Tavaly októberben egyébként egy salátatörvénybe rejtve a kormány hatályon kívül helyezte a 2 millió forint feletti végkielégítéseket sújtó 98 százalékos különadóról szóló rendelkezést. 

Az újraválasztott polgármestereknek, illetve az alpolgármesterként tovább foglalkoztatottaknak természetesen nem jár semmiféle a juttatás. A távozó önkormányzati képviselők zsebe is üres marad, mivel részükre a hatályos jogszabályok szerint végkielégítés nem állapítható meg. Az illetmény és a tiszteletdíj a megválasztás időpontjától, a megbízatás megszűnéséig illeti meg az érintetteket  - tájékoztatta az Mfor-t a Belügyminisztérium. 

Az önkormányzati választás kőkemény egzisztenciális harc – erősítette meg az Mfor felvetését Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. - A leváltott politikusoknak többnyire nincs hová visszamenniük és volt polgármestereket nem szívesen alkalmaznak más vállalkozások. Így többnyire vagy saját céget alapítanak, vagy a korábban vezetett településtől távol vállalnak munkát.  

A többségnek legfeljebb a törvény szerinti végkielégítés ad három hónap haladékot. Az ezen felül adható extra pénzt ugyanis az új testület ítéli meg. Az utódok hajlandósága pedig többnyire attól függ, hogy a választások előtt mennyire feszültek egymásnak a felek. Főként a személyes sérülések számítanak. Az eltérő pártszínek legfeljebb a nagyvárosokban mérvadóak, hiszen a kisebb településeken indulók zöme független. Mindezek után érthető, hogy a polgármesterek az eskü után rögtön elkezdenek dolgozni újraválasztásukért. A többségnek sikerül is az újrázás. Schmidt Jenő szerint az új testületekben sok a visszatérő. A jelenlegi polgármesterek 65-70 százalékát valószínűleg most is újraválasztják.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!