11p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Bődületes pénzt fordított a sportra 2011 óta Orbán Viktor. Ráadásul az Orbán-kormány szívügyévé vált ágazatba látványosan több forrás ment összesítésünk szerint, mint a jövőt megalapozó ágazatok bizonyos területeire.

Némi túlzással ugyan, de talán kijelenthető, hogy Magyarország történetében Orbán Viktoron kívül nem sokan fordítottak annyi figyelmet (és forrást) a sportra, mint a jelenlegi miniszterelnök. A kormányfő már a 2010-es második hatalomra kerülésekor leszögezte, hogy a sport számára kulcsfontosságú, stratégiai ágazatként tekint rá. Mindez pedig hozta magával, hogy számos olyan változtatást eszközöljön, ami anyagi szempontból a korábbiaknál kedvezőbb helyzetbe hozza a sportot. Mára már szinte túl hosszú is lenne felsorolni, mi minden változott azóta:

  • évi bő 100 milliárd forintos tételt enged ki a költségvetésből a kormány a tao-támogatások miatt, 
  • jelentősen megnövelte a költségvetésből a sportra irányuló közpénz mennyiségét, 
  • a sportklubokat adókedvezményben részesítette, oly' módon, hogy a foglalkoztatónak nem kell a sportoló után adót és járulékot fizetnie, 
  • a játékosok pedig az évi 250 millió forint helyett már 500 millióig adózhatnak a kedvezményes ekho igénybevételével, 
  • és a rendeleti kormányzás azt a lehetőséget is megteremtette, hogy ha valahova pénzt kellene irányítani, akkor azt gyakorlatilag egyetlen tollvonással, parlamenti jóváhagyás nélkül meg tudja tenni a kormány. 

És mint a téma iránt érdeklődő olvasóink tudhatják, a koronavírus-járvány alatt sem hagyta magára a sportklubokat a kormány: a védekezéshez szükséges eszközökre nemcsak pluszforrást biztosított, de lehetővé tette, hogy erre a célra tao-támogatást is felhasználjanak. 

És ha már szóba került a Covid-járvány, akkor az elmúlt három év világossá tette, hogy nem lehet akkora bajban a költségvetés vagy a gazdaság, hogy ez a terület anyagi hátrányt szenvedjen el.

Összesítéseink alapján ugyanis a sportbüdzsén egyáltalán nem hagytak nyomot sem a világjárvány okozta fiskális nehézségek, sem az orosz-ukrán háború és a kormányzat választási osztogatása miatt kialakult gazdasági problémák.

Ám még mielőtt továbbmennénk, egy dolgot érdemes leszögezni: a sport egy rettentően elhanyagolt terület volt; pénzügyileg és infrastrukturálisan is egyaránt. És ezen a ponton lehetne hosszas eszmecserét folytatni arról, hogy indokolt volt-e ennyi sportlétesítményt felhúzni, vagy épp sok tízmilliárd forintnyi tao-támogatást beleölni például a felcsúti fociakadémiába, ám ez már túlfeszítené e cikkünk kereteit. Annyi azonban így, az elmúlt 12 év tükrében körvonalazódik, hogy bár egyes sportágakban már látszódnak szép eredmények, mégsem jogtalan némi hiányérzet ebből a szempontból.

Ennyi idő alatt ugyanis abból a sok ezer milliárd forintból, amit összesítésünk szerint erre a területre költött a kormány,  fel kellett volna nőnie már egy olyan generációnak, mely képes sorra látványos sikereket elérni és letarolni a nemzetközi mezőnyt. 

A sportrajongó miniszterelnök, Orbán Viktor. Fotó: Facebook/Orbán Viktor
A sportrajongó miniszterelnök, Orbán Viktor. Fotó: Facebook/Orbán Viktor

Felfoghatatlan pénzről van szó

A 2011-es volt az első olyan költségvetés, melyet a második Orbán-kormány saját maga állított össze a saját preferenciái és elképzelései szerint, így jelen összesítésünket ettől az évtől kezdtük a költségvetés zárszámadási törvényei segítségével. Ennek megfelelően tehát a 2022-es évvel zárul az összegzésünk. Ugyan ismerjük a 2023-as és a 2024-es büdzsé keretszámait is, ám a terv- és a tényadatok jelentősen is eltérhetnek egymástól, ezért csak a ténylegesen elköltött forintokat vesszük figyelembe. 

Míg 2011-ben az Orbán-kormány a költségvetésben 61,1 milliárd forintot fordított a sporttal összefüggésben, ez 2022-re majdnem a hatszorosára növekedett, 411,2 milliárdra. Noha a növekedés egészen sokkoló, nem a 2022-es volt a rekordév, hiszen 2020-ban, a Covid-járvány kitörésének évében a 610 milliárd forintot is elérte a kiadás. És ebben még nincs benne az az összeg, ami a tao miatt nem folyik be a költségvetésbe. A vizsgált időszak első és utolsó évét tekintve 38,4 milliárd és 134,1 milliárd forintról beszélhetünk. 

Összesítésünk szerint 2011 és 2022 között közvetlenül a költségvetésből 3292 milliárd forint ment a sport területére, míg tao-támogatás címén ebben az időszakban 1253 milliárd forint került a sportszervezetekhez és ezzel együtt esett ki a büdzséből. Vagyis a kormány teljes sportköltése 4545 milliárd forintot tesz ki. 

Másként szemléltetve az összeg nagyságát, ebből a pénzből nem pazarló költéssel, de akár négy olimpiát is meg lehetne rendezni. De beszédes az is, hogy minden dolgozó ember 965 393 forinttal gyarapította a kormány sportbüdzséjét. 

Mire ment el ez a sok pénz? 

Tételesen felsorolni az összes kiadást szinte lehetetlen is lenne, hiszen a sportszakmai célú kiadások mellett számos létesítmény felújítását vagy felépítését finanszírozta a kormány az államkasszából. Akadnak azonban olyan előirányzatok, amelyek éveken keresztül állandó részét képezik a sporttal összefüggő kiadásoknak - ezeken olykor igen jelentős összegekkel. 

Viszonylag hamar, már 2013-ban bekerült a költségvetésbe a "sportági fejlesztési koncepciók megvalósításával összefüggő feladatok támogatása" előirányzat. Egész hosszú időn keresztül - 2020-ig - alig több mint 8-16 milliárd forintokat fordított erre a célra a kormány. A koronavírus-járvány berobbanásának évében azonban az előző évhez képest majdnem duplázódott a kiadás, 12,3 millárdról 22,2 milliárd forintra, majd azóta is szignifikánsan egyre többet áldoz erre a kormány: 2021-ben 37,6 milliárd, 2022-ben pedig már 48 milliárd forintot. A vizsgált időszakban összesen 195 milliárd forintból támogatták Orbánék a sportági fejlesztési koncepciók megvalósulását; ez egyébként a költségvetési sportcélú kiadások 5,9 százalékát teszi ki. 

A második legnagyobb forrást a versenysport és olimpiai felkészülés szakmai támogatása vitte el, 94 milliárd forintot (az összkiadás 2,9 százalék), a dobogó harmadik fokára pedig egy viszonylag új előirányzat került: a kiemelt nemzetközi sportesemény stratégia, ami mindössze 2018 óta képezi részét a büdzsének. Viszont igen jelentős forrást igényel, hiszen öt év leforgása alatt 86 milliárd forintot fordított erre a kormány. 

Az infrastruktúra-fejlesztéseket nem figyelve jól látszik már ebből is a kormányzati fókusz irányultsága. Noha egy időben előszeretettel magyarázták egyes kormánytagok a sportkiadások indokoltságát, hogy minden egyes sportra áldozott forint 2 forint megtakarítást jelent az egészségügyi kasszának. Igen ám, de ezt a versenysport támogatásával és nemzetközi sportesemények szervezésével aligha lehet elérni. Ettől ugyanis nem javul a társadalom egészségtudata, sem az egészségi állapota. Ezt a szabadidősport támogatásával, valamint a lakosság számára is elérhető infrastruktúra kialakításával lehetne elérni. 

A legkisebbek sportolási lehetőségeinek és körülményeinek javítását, fejlesztését célzó tanuszoda- és tornaterem-építési, -fejlesztési programját 2014-ben indította el a kormány. 2022 végéig összesen 33,6 milliárd forintból építettek tornatermeket, 42,3 milliárdból pedig tanuszodákat, vagyis a költségvetési sportkiadások 1, illetve 1,3 százalékát fordították erre a célra. Két évvel később, 2016-ban a főként lakosság kiszolgálását biztosító kültéri sportparkokat kezdett el építeni a kormány, amire majd' 15 milliárdot fordítottak, ami a torta fél százalékát jelenti. Ami pedig magát a szabadidősport támogatását illeti, még ennél is kevesebbet költött erre a kormány, 13,3 milliárd forintot. 

Látványosan felhízlalták a sportbüdzsét

Mint azt cikkünk korábbi részében már említettük, a vizsgált időszakban - 2011 és 2022 között - a 4545 milliárd forintos teljes költés 447 (!) százalékkal haladja meg a 2011-es szintet. Az már ebből a számból is jól érzékelhető, hogy bőven infláció feletti mértékben növelte a kormány a sportköltéseit. Ha figyelembe vesszük a pénzromlás ütemét, akkor 262 százalékos reálszintű növekedésről beszélhetünk. 

Mindezt pedig érdemes összevetni az elmúlt évek talán két legelhanyagoltabb, ám ennek ellenére a társadalom és a jövő szempontjából két legfontosabb területével: az egészségüggyel és az oktatással.  Az így kirajzolódó kép pedig meglehetősen kiábrándító helyzetről árulkodik, ugyanis a két ágazatnak nincs olyan területe, mely legalább megközelítőleg annyival több forráshoz jutott volna, mint a sport. Sőt, az oktatásban a számok kritikus helyzetről árulkodnak. 

A sportra fordított 4545 milliárd forinttal szemben ugyanis jóval kevesebb,

  • 3853 milliárd forint ment iskolai előkészítésre és alapfokú oktatásra, 
  • 3435 milliárd forint pedig középfokú oktatásra. 
  • felsőfokú oktatásra ugyanakkor jóval több ment, bő 8000 milliárd forint. 

Igen ám, de a nominális számok nem árulkodnak a trendről: vajon az infláció figyelembevételével több pénzből gazdálkodhatnak napjainkban a terület szereplői vagy épp szűkülnek a gazdálkodási lehetőségeik? Nos, a helyzet egészen kiábrándító. 

Az államháztartás funkciók szerinti lebontása alapján az oktatás egészének juttatott költségvetési forrás reálszinten mindössze 9 százalékkal emelkedett 2011 és 2022 között (szemben a sportkiadások 262 százalékos reálszintű bővülésével). Ezen belül: 

  • az iskolai előkészítésre és alapfokú oktatásra 55 százalékkal kevesebb jut ma már, 
  • középfokú oktatásra 15, 
  • felsőfokú oktatásra pedig 11 százalékkal zsugorodott a források értéke. 

Az egyéb oktatás soron igaz, hogy 190 százalékos a növekedés reálszinten, ám ez sokkal inkább egy átszervezésnek köszönhető. Az egyéb oktatás kiadásaihoz sorolják ugyanis a nem kiemelt oktatási formákat, a kiegészítő szolgáltatásokat (étkeztetés, bentlakásos elhelyezés), az oktatási kutatások és módszertani tevékenységek szakigazgatását, megszervezését, működtetését és fejlesztését. 2013-ban ugrott meg ez a kiadáscsoport, pont abban az évben, amikor az Orbán-kormány drasztikus módon nyúlt bele az ágazatba a központosítással. Ezzel, vagyis az egyéb oktatás kiadásainak megugrásával párhuzamosan az alap- és középfokú oktatás költségei jelentősebb mértékben csökkentek. 

Hasonlóan borús a kép az egészségügy egyes területeinél is. Míg a sportra a vizsgált időszakban 4545 milliárd forint ment, addig

  • a házirovosi és gyermekorvosi szolgáltatásokra 1742 milliárd, 
  • rendelői, orvosi és fogorvosi ellátásra 1161 milliárd, 
  • közegészségügyi tevékenységekre és szolgáltatásokra pedig 1269 milliárd forint. 

Vagyis a legalapvetőbb egészségügyi szolgáltatásokra a sportra fordított pénzeknek csupán a töredékét költötte a kormányzat. Mind közül pedig talán

a legkritikusabb helyzetben a rendelői, orvosi, fogorvosi ellátás van, hiszen a pénzromlást is figyelembevéve 24 százalékkal csökkent 2022-re a forrás. Egyszerűbben megfogalmazva, nominálisan ugyan lehet, hogy több pénz ment erre a területre, ám az nem fedezte az infláció mértékét, vagyis valójában szűkebb büdzséből gazdálkodhatott a terület, mint 11 évvel ezelőtt. 

Összesítésünkben is világosan kirajzolódik, milyen vitatható mértékű figyelmet és forrást fordított az Orbán-kormány az egyik kedvenc területére, a sportra. Amivel persze önmagában még nem is biztos, hogy baj lenne, ha... Ha a széles körben hasznos területek is érdemben fejlődni tudtak volna és nem lennének forráshiányosak. Ha gazdasági kihívásokkal terhelt időkben a megfelelő területekre mentek volna források, ám például láthattuk a Gyármentő Program nyertesein is, hogy a kormány több esetben is a hozzá közelálló cégeket, vállalkozókat segítette meg, de említhetnénk itt a Kisfaludy-programban kiosztott támogatások körüli visszásságokat is. Nem lenne baj a sportra fordított bődületes pénzmennyiség, ha nemcsak úgy "jövögetnének" itt-ott egész szép sikerek és eredmények, hanem tényleg felnőtt volna az a generáció, mely leveri a nemzetközi mezőnyt. 

(Székely Sarolta szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!