Ma már egyre gyakoribb jelenség az, hogy olyan munkakörök jelennek meg, amik még nem léteztek akkor, mikor a jelenlegi dolgozókat kiképezték, így egyre inkább szükség lenne arra, hogy folytassák a tanulást a munkavállalók a pályájuk során is. Ha ezt nem teszik meg, a szakemberek szerint félő, hogy előbb-utóbb kiszorulnak a piacról.
Ennek ellenére a kutatás eredménye azt mutatja, hogy ötből csak két felnőtt vesz részt bármilyen képzésben, ráadásul a diplomások háromszor szívesebben tréningezik magukat tovább, mint azok az alulképzett munkavállalók, akiknek erre igazán szüksége lenne. Emellett az idősebb, alacsony fizetésű, részmunkaidős dolgozók és a munkanélküliek is hátrányban vannak.
Az OECD elemzése szerint bár hétből csak egy munkakörben fenyeget az, hogy a robotok teljesen átveszik az emberek helyét, csakhogy pont ezeken a területeken dolgoznak azok az emberek, akiknek leginkább szükségük lenne a továbbképzésre. 50 százalékuk egyrészt a kutatók szerint egészen egyszerűen nem motivált a további tanulásra, 11 százalékuk pedig bár szeretne tovább fejlődni, de nincsen rá pénze, lehetősége, vagy hiányzik a megfelelő támogatás a munkaadóktól.
Nem a megfelelő továbbképzés
Emellett különösen az európai országok problémája az, hogy az a továbbképzés, ami kötelezően be van építve a munkavállalók életébe, nem fedi a munkaerőpiaci igényeket. A munkavédelem egy elengedhetetlen terület, ugyanakkor a továbbképzések 20 százalékát ilyen jellegű tanfolyamok teszik ki, és a szakemberek szerint sokkal fontosabb lenne, hogyha a munkaerőpiacon és a jelenlegi munkakörben alkalmazható új képességeket tanítanának helyette a munkavállalóknak.
Ebben kéne igazán sokat fejlődni
Magyarország egyelőre még nincsen azok között az országok közt, ahol a munkavállalókat a legjobban fenyegeti az, hogy nem tudnak lépést tartani az elvárásokkal, ugyanakkor az OECD jelentéséből az látszik, hogy a munkáltatók nagyon keveset költenek a dolgozóik továbbképzésére itthon. Ahogy az a szervezet által készített grafikonból is látszik, a francia és luxembourgi munkavállalók képességeinek fejlesztésére háromszor annyit költenek, mint a magyarokéra.
Emellett a cégek közel 30 százaléka azt is problematikusnak találta, hogy egészen egyszerűen túl sokba kerül továbbképezni a munkavállalókat. Itt Magyarország az átlagos szinten van, minden harmadik cég jelentett hasonló gondokat, a legjobb helyzetben ebből a szempontból a csehországi (9%), míg a legrosszabb helyzetben a litván (63%) vállalatok voltak.
Alapvetően még azoknak az országoknak is van hová fejlődni, ahol felkészültebb a munkaerőpiac a jövő kihívásaira, így az OECD tanácsai mindenhol jól jönnek majd:
- elérhetővé kell tenni a felnőttképzést a hátrányos helyzetű csoportok felé – fontos, hogy az alacsony végzettségűek, a munkanélküliek, a bevándorlók és az idősebb munkavállalók is tudjanak tanulni
- a változó munkaerőpiaci igényeknek megfelelővé kell tenni a továbbképzéseket – azokat a készségeket kell oktatni, amikre a jövőben is szükség lesz, és amit nem fog kiszorítani az automatizáció
- vonzóbbá kell tenni a munkáltatók számára a továbbképzések támogatását, adott esetben adókedvezményeket is bevezetni, azért, hogy a munkavállalók a jövőben is versenyképesek tudjanak maradni.
